A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

A Tündérkert lett a legjobb sorozat a Magyar Mozgókép Fesztiválon

Fotó: Megafilm
Vágólapra másolva!
A szakmai díjeső mellett, a nézők figyelme is a Megafilm Service alkotásain volt az idei MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztiválon, hiszen számos helyszínen vetítették a gyártócég filmjeit, a vetítések utáni közönségtalálkozókon pedig az alkotók, művészek meséltek a gyártási folyamatról, a forgatások kulisszatitkairól és személyes élményeikről.
Vágólapra másolva!

Három díjat nyert a Megafilm Service az idei MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztiválon. A „Tündérkert – Kísértések kora” című történelmi kalandfilmsorozat két elismerést kapott: a legjobb sorozat díját, valamint a legjobb maszk díját is ennek az alkotásnak ítélte a szakmai zsűri. 

A „Majdnem menyasszony” című romantikus játékfilm a legjobb jelmez díját nyerte el. Helmeczy Dorottya producer a díjátadó gálán az alkotókon és a színészeken kívül a közönségnek is megköszönte az elismeréseket.

A Tündérkert rehabilitálta Báthory Erzsébetet

A legsikeresebb történelmi kalandfilmsorozatból a harmadik epizódot, „Az áruló jutalma” című részt láthatták a nézők a fesztiválon. A vetítés után Helmeczy Dorottya producer, Horváth András Dezső forgatókönyvíró és a főszereplő, Katona Péter Dániel mesélt. 

A Tündérkert lett a legjobb sorozat a Magyar Mozgókép Fesztiválon.
Fotó: Megafilm

A sorozat két hétig volt a Netflixen a Top10 legnézettebb sorozat között, a Dunán pedig bekerült a 30 legnézettebb műsor közé. Gyártóként mindig nagy izgalom figyelni, ahogy a nézők reagálnak. Rengeteg szenvedélyes visszajelzést kapok róla a mai napig, és ha látom, hogy kibillentettük a nézőt a komfortzónájából, akkor az nagyon jó érzés” – mondta el Helmeczy Dorottya. 

A Báthory Gábort játszó Katona Páter Dániel többek között arról beszélt, hogy egy színész akkor lehet hiteles, ha a szerepet magából próbálja megformálni, vagyis a karakterré válik, nem pedig eljátssza azt. 

Nem könnyű könyv az Erdély- trilógia, az első kötet csaknem 500 oldal” – mesélte Horváth András Dezső forgatókönyvíró az előkészítési folyamatról. „A 2018-ban kezdődő munka első hat hónapja azzal telt, hogy kiválasszuk azokat a történelmi jeleneteket, amelyeket meg tudunk valósítani. Születtek olyan karakterek, akik Móricznál kisebb hangsúlyt kaptak, de mi filmes szempontból izgalmasnak találtuk. Ilyen például Báthory Erzsébet, aki nálunk amellett, hogy nagyhatalmú, de egy nagytudású gyógyító asszony is. Teljesen más megvilágításból néztünk rá arra a személyre, aki a történelmi legendáriumban gyakorlatilag a női Drakulaként van elkönyvelve.”

Stílusosan a balatonfüredi Vaszary Galéria századelős teraszán meséltek a Magyar Mozgókép Fesztivállal párhuzamosan futó Könyv-Bor-Jazz Fesztivál vendégeként a „Majdnem menyasszony” alkotói. Fotó: Megafilm

Te jó ég, ez a veszprémi várbörtön!

Autentikus helyszínen, az egykori veszprémi várbörtön udvarán vetítették a „Cella – Letöltendő élet” antológia sorozat „1992” című epizódját, ami a magyarországi olajszőkítések maffiaháborús időszakában játszódik. Érdekesség, hogy a régi börtön falai között a sorozatra rímelő kiállítás kapott otthont, „Ember a rács mögött” címmel. A közönségtalálkozón Annus Péter line producer, Bendi Balázs forgatókönyvíró, a sorozat ötletgazdája és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros mesélt.

Bendi Balázs szándéka az volt, hogy bűn világát mutassa be, és ehhez keresett keretet. „Kivételesen olyan sorozatot szerettünk volna, ami egy helyszínen játszódik. A 8 részes antológia 200 év történelmét dolgozza fel, fikciós történeteken keresztül, 1848-tól egészen napjainkig.”

Azt gondoltuk, könnyebbség lesz a nyolc epizódot egy helyszínen leforgatni, hiszen a cellának mindössze 3 fala van a negyedik fal helyén a kamera áll , amit csak be kell rendeznünk az adott korszakhoz” – vette át a szót Annus Péter. „Később rá kellett jönnünk, hogy a legapróbb részlete is mesélni tud ezeknek a falaknak, mint egy állandó szereplője a sorozatnak, ezért a legapróbb részletekig kellett változtatni rajtuk szinte minden epizódnál, hogy korhűek és hitelesek legyenek. Mivel rövid volt az időnk, végül mozgatható falakat építettünk úgy, hogy például az egyik oldala az 1956-os történethez, megfordítva pedig az 1848-as történethez illeszkedett.

Márkusné Vörös Hajnalka elárulta, hogy amikor az első pár kockát megnézte a sorozatból, felkiáltott: „Te jó ég, ez a veszprémi börtön! Szóval ennyire jól sikerült az alkotóknak a hiteles megjelenítés” – összegezte, és elmondta: ahogy a sorozatban, úgy az általa gondozott tárlaton is fontos kérdés, hogy mennyit változott a bűn fogalma az évszázadok során.

Herczeg Ferenc a filmvásznon

Stílusosan a balatonfüredi Vaszary Galéria századelős teraszán meséltek a Magyar Mozgókép Fesztivállal párhuzamosan futó Könyv-Bor-Jazz Fesztivál vendégeként a „Majdnem menyasszony” alkotói. Somogyi György forgatókönyvírónak ez már a harmadik Herczeg Ferenc filmes adaptációja volt. 

Mindhármat a Megafilmmel követtük el” – mondta nevetve és megemlítve a „Don Juan kopaszodik”, valamint „A kék róka” című filmeket is elmesélte, hogy a „Majdnem menyasszony” forgatókönyve nagyon könnyen kiszaladt a tollából. „Igaz, sokat változtattunk az eredeti mű, A Fehér Páva című könyvhöz képest. Jeleneteket és karaktereket vontunk össze, szűkítettük időben a történetet, ugyanakkor olyan pillanatokat is beletettünk a filmbe, amelyek az eredeti regényben nem voltak benne. Érdekes játék lenne összevetni a könyvet, a forgatókönyvet és filmet.

Filip Fruzsina elárulta, neki ez volt az első line produceri munkája. „Marikának, a Marikát játszó Kelemen Hannának és nekem is egy “első” volt ez a film, Hannának az első filmes főszerep, nekem az első line produceri munkám, Marikának pedig az első alkalom, amikor döntenie kell. A film arra világít rá, hogy nőként hozhatunk szabadon döntést, és döntsünk is, mert a határ a csillagos ég.”

Hajdu Tibor, aki ifj. Toll Jenőt alakítja, lubickolt a szerepben. „Mindig szerelmes férfiakat játszottam eddig, most voltam életemben először negatív figura. Toll Jenőként végre gonoszkodhattam egy kicsit” – nevetett a színész.

A Megafilm három díjat is nyert

A MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál záróeseményén, a Veszprémi Petőfi Színházban ünnepélyes keretek között összesen 22 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. Idén is öt fős szakmai zsűri díjazta a versenyben lévő filmeket és alkotóikat. 

A Megafilm Service alkotásai és alkotói közül a legjobb jelmez díját Zelenka Nórának ítélték a „Majdnem menyasszony” című filmben nyújtott teljesítményéért, a legjobb maszk elismerést pedig Tóth Anikó kapta a „Tündérkert – Kísértések koráért. A Tündérkert a legjobb tévésorozat kategóriában is nyertes lett, amit Helmeczy Dorottya, a Megafilm Service producere az alkotókon és a színészeken kívül a közönségnek is megköszönt. „A nézők emelnek fel egy sorozatot” – emelte ki a producer.

 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!