Kiskorúak fejlődését veszélyezteti a Soros-blog obszcén tartalma

Most önmagukat is alulmúlva sértették meg a közerkölcsöt, hívja fel rá a figyelmet a Tűzfalcsoport.

A kiskorúak szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését is súlyosan veszélyezteti az, ahogy a 444 nevű Soros-blog publikált cikket oldalán – hívja fel rá a figyelmet a Tűzfalcsoport. A tényfeltáró portál szerint a „Toxic Weekend” punk fesztiválról közölt riportban közzétett obszcén fotók súlyosan szeméremsértő nyíltsággal közvetítik a szexualitást úgy, hogy arra sehol nem figyelmeztetnek. Ráadásul nemcsak a cikkben, hanem a portál főoldalán is ilyen borítókép jelenik meg, tehát még ha rá se kattintunk a cikkre, akkor is szembetalálkozunk vele. 

A Tűzfalcsoport felhívja arra a figyelmet, hogy bár a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság mindenkit megillető alapvető emberi jog, ezen alapjogok sem gyakorolhatók korlátlanul, és 

az Alkotmánybíróság is számos  iránymutatást adott már ki arról, hogy a sajtó tevékenysége nem korlátlan, hanem „más alapvető jogok vagy alkotmányos értékek érvényesülése érdekében kötelezettségekkel tűzdelt”.

Forrás: Tűzfalcsoport 

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikke szerint e - kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó - szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban, többek között a nemzetbiztonság, a közbiztonság, a bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme céljából.

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 19. cikke szintén rögzíti, hogy a két alapjog gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősséggel jár, ennél fogva bizonyos korlátozásoknak vethető alá, többek között a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében.

Magyarország Alaptörvénye[Alaptörvény] IX. cikke rögzíti, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Hazánk elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

Ugyanakkor az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése ezzel egy időben azt is deklarálja, hogy az alapvető jogok korlátozhatók, amennyiben az más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával történik.

A véleménynyilvánítás szabadságának általános korlátját az Alaptörvény IX. cikk (4)-(5) bekezdése jelöli ki: az alapjog gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, illetve a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt [Smtv.] az Országgyűlés a szólásszabadság, a sajtószabadság és a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi jelentőségét szem előtt tartva alkotta meg.

Az Smtv. 4. § (3) bekezdése, valamint a 19. § (3) bekezdése rögzíti a sajtó tevékenységének további törvényi korlátait:

- 4. § (3) bekezdés: a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével.

- 19. § (3) bekezdés: a sajtótermékben megjelenő azon médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, csak oly módon tehető a nyilvánosság tagjai számára elérhetővé, amely – valamely műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával – biztosítja, hogy kiskorúak nem férhetnek hozzá. Ha ilyen megoldás alkalmazása nem lehetséges, akkor a médiatartalom csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel tehető közzé.

A közerkölcs védelme, mint a sajtószabadság korlátja az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában is megjelenik.

Magát a közerkölcs - változó tartalmú -  fogalmát az Smtv. nem definiálja, ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának korábbi - a sajtótermék nyilvános közlésének megtiltása iránti kérelem elbírálásánál irányadó szempontokat tárgyaló -, a BH 1992. 454. számú eseti döntésében tett megállapításai napjainkban is helyénvalóak: 

a közerkölcs fogalmába azok a magatartási szabályok sorolhatók, amelyeket a társadalom általánosan elfogad.

Az Alkotmánybíróság a 20/1997. (III. 19.) AB határozatában a korábbi sajtótörvénnyel összefüggésben kifejtette, hogy a közerkölcs védelme, mint a sajtószabadság korlátja szükséges és arányos. 

Az Smtv. mindemellett korlátozza a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését súlyosan károsító tartalmak, számukra is hozzáférhető, jelzés nélküli közlését.

A Tűzfalcsoport a jogi értelmezésen kívül azt is kiemeli, hogy az európai típusú demokráciákban a nemzetközi közösség a gyermekek elsődlegessége mellett foglal állást a sajtószabadság jogának korlátozása árán is. 

Ahogy a tényfeltáró portál írja, a kiskorúak védelme tartalmilag a közerkölcsön alapul, és a Smtv. alapelvi szinten rögzíti a közerkölcs sajtó útján történő megsértésének tilalmát, továbbá közvetve a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődésének védelmét.

A Tűzfalcsoport más országok törvényeit is megemlíti: 

• Spanyolország Alkotmányának 20. cikke (1) bekezdése rögzíti a gondolatok, az eszmék és a vélemények írásban vagy bármely más reprodukciós eszközzel történő szabad kifejezésének és terjesztésének jogát. Ugyanakkor a (4) bekezdés kimondja, hogy a kiskorúak védelme e jog korlátját képezi.
• A Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének [Grundgesetz] 5. cikke deklarálja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban és képekben szabadon kifejtse és terjessze, valamint, hogy akadály nélkül tájékozódjon, ugyanakkor e jogokat - többek között - az általános törvények, illetve az ifjúság védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések korlátozzák.
• Mexikó Alkotmányának 6. cikke értelmében mindenkinek joga van az információk és eszmék kereséséhez, befogadásához és terjesztéséhez. A véleménynyilvánítás nem képezheti bírósági vagy közigazgatási vizsgálat tárgyát, kivéve, ha az - egyebek mellett - sérti az erkölcsöt.
• A hatályos magyar jog szerint pedig, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény [Mttv.] értelmében, hazánkban a sajtótermékek felügyeletét a kizárólag a törvénynek alárendelt önálló szabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) látja el, amely jogsértés esetén hivatalból, illetve egyéni panasz alapján is eljárhat. Az Mttv. 185. § (1) bekezdése szerint a Médiatanács vagy a Hivatal (a Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei) a médiaigazgatásra vonatkozó szabály (definícióját a törvény 203. § 39. pontja adja meg: ebbe a körbe tartozik többek között az Mttv., Smtv., illetve ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, továbbá a médiaigazgatásra vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós aktus) megsértőjével szemben a törvényben meghatározottak szerinti jogkövetkezményt (bírságot, intézkedést) alkalmazhat.

Ez azt jelenti, hogy a médiumok bár a szerkesztői felelősség jegyében szabadon dönthetnek arról, hogy milyen tartalmat tesznek közzé, de jogi felelősséggel is tartoznak azokért. 

A fentiek alapján a Soros-blog súlyosan szeméremsértő tartalma figyelmen kívül hagyja a törvényi korlátokat, egyértelműen sérti a közerkölcsöt, és alkalmas arra, hogy súlyosan károsítsa az azzal találkozó kiskorúak szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését 

– összegez a Tűzfalcsoport.