A Lánchíd-botrány elsöpörheti a dollárbaloldalt

A fejlemények költségvetési csalás elkövetésének megalapozott gyanújára utalhatnak, amit színlelt szerződések kötésével valósíthattak meg, ilyenkor a számla és a szerződés nem valós gazdasági tevékenységet tükröz – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Lánchíd-botrány kapcsán. A Századvég tanácsadója az interjúban azt is kijelentette: elképzelhető, hogy a szerződésekre csak azért volt szükség, hogy legyen mire hivatkozással átutalni a fenti összeget. Arról is beszélt, hogy a NAV többek között azt vizsgálja, hogy történt-e 1,4 milliárd forint értékben átutalás a HÍD Zrt. számlájáról a Sunstrike Hungary Kft.-nek, és amennyiben igen, úgy költségvetési csalás bűntettének elkövetése miatt félhetnek mindazok, akik a tranzakciók lebonyolításában részt vettek, és tudtak azok jogellenességéről.

Nemrég házkutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az A-Híd Zrt.-nél, annál a cégnél, amely a Lánchíd felújítását végezte. Kiderült: két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-HÍD Zrt-től a számlagyárügy gyanúsítottjának cégéhez. Mire utalhatnak a legújabb fejlemények?

A vonatkozó ügyben a fejlemények költségvetési csalás elkövetésének megalapozott gyanújára utalhatnak, amit színlelt szerződések kötésével valósíthattak meg, ilyenkor a számla és a szerződés nem valós gazdasági tevékenységet tükröz.

Elképzelhető, hogy a szerződésekre csak azért volt szükség, hogy legyen mire hivatkozással átutalni a fenti összeget.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bekezdése szerint, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fontos kitétel, hogy a vagyoni hátrány mértéke 500 millió forint felett különösen jelentősnek minősül, és a Btk. 396. § (5) bek. a) pontja szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Csúnyán ráéghet a dollárbaloldalra a botrányos Lánchíd-ügy Forrás: Origo

Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget jellemzően még beérkezésük napján továbbutalhatták a december elején őrizetbe vett Vig Mór ügyvédhez köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Ha mindez bebizonyosodik, kik felelhetnek a hatóságok előtt, és milyen „büntetés" várhat rájuk?

Sajtóinformációk szerint a NAV többek között azt vizsgálja, hogy történt-e 1,4 milliárd forint értékben átutalás a HÍD Zrt. számlájáról a Sunstrike Hungary Kft.-nek, valamint a kft ebből 900 millió forintot tovább utalt-e Vig magán-, illetve ügyvédi letéti számlájára.

Amennyiben igen, úgy költségvetési csalás bűntettének elkövetése miatt félhetnek mindazok, akik a tranzakciók lebonyolításában részt vettek, és tudtak azok jogellenességéről.

Az említett Btk. szakaszból is kiindulva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vizsgálhatja, hogy

érkeztek-e utalások az érintett ügyvéd letéti számlájára azután, hogy 2022 elején a bíróság jogerősen eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától.

Amennyiben igen, úgy zugírászatot követett el, hiszen jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet végzett, és a Btk. 286. § (1) bekezdése szerint ezért két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 286. § (2) bekezdése értelmében, aki a zugírászatot ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Milyen eszközök vannak most a hatóságok kezében? Mit tehetnek?

A NAV jövedéki igazgatási jogkörében ellátja a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel, valamint a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel kapcsolatos feladatokat. Bűnüldözési jogkörében eljárva nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését.

Mindezek keretében a hatóságok vizsgálhatják például a pénzmozgásokat, az azok megtörténtét bizonyító dokumentumokat, körülményeket. A NAV lefoglalhat dokumentumokat, készpénzt vagy bármilyen tárgyi eszközt, ami bizonyítékként szolgálhat az eljárás során.

A NAV többek között azt is vizsgálhatja, hogy érkeztek-e utalások, azaz banki megbízással történt fizetések Vig ügyvédi letéti számlájára azután, hogy a Kúria 2022 elején – bűncselekmény elkövetése miatt – jogerősen eltiltotta az említett ügyvédet hivatása gyakorlásától, illetőleg azután, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte őt a kamarai nyilvántartásból.

Amennyiben a hatóság „számlagyárat", azaz fiktív szervezeti hálót derít fel, költségvetési csalás gyanúja miatt kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását az ügyészségnél, ami a számlabefogadóknál is vizsgálatot eredményez.

Karácsony Gergely a Lánchíd átadásának estéjén Forrás: Facebook

Vizsgálóbizottság felállítását szeretné elérni a Lánchíd felújítása kapcsán Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje. Ha erre sor kerül, milyen funkciót tölthet majd be az ügy kivizsgálása tekintetében?

A jobbikos politikus állítja, hogy a korábban a sajtóban napvilágot láttak, illetve hozzá is eljutottak olyan információk, amik a politikai felelősség kérdését vetik fel,

a vizsgálóbizottság pedig a politikai felelősség megállapításának eszköze, ezzel szemben az ellenjelölt kezdeményezését Karácsony Gergely a kampány részének tekinti.

Mindeközben a Fidesz is támogatja egy esetleges vizsgálóbizottság felállítását, amely vizsgálhatja, hogy van-e összefüggés a Lánchíd felújításának projektje, illetve a felújítást kivitelező cégnél lezajlott házkutatás között.

Az ügy hatósági kivizsgálása főszabályként a NAV-ra tartozik, amely 2023 őszén a kapcsolódó büntetőügyben 33 budapesti helyszínen folytatott le vizsgálatot, és ahol lefoglalt dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint készpénzt is – bizonyítékként.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 57. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Mötv. 115. § (1) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Mivel a szóban forgó ügy határozottan érinti a főváros gazdálkodását, a képviselő-testület köteles feltárni a történteket, erre pedig a legjobb eszköz a vizsgálóbizottság felállítása.

A vizsgálóbizottság létrehozását indokolhatja továbbá a Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelete, amelynek 48. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Közgyűlés normatív határozatával az abban megjelölt feladatok ellátásának időtartamára eseti bizottságot hozhat létre.

A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti, vagyis az érintetteket együttműködési kötelezettség terheli. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít. Az együttműködésre kötelezettet adatszolgáltatási kötelezettség, megjelenési kötelezettség, illetve nyilatkozattételi kötelezettség terheli.

Amennyiben Karácsony Gergellyel szemben, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 225/E. § (1) bekezdése alapján a fővárosi közgyűlés fegyelmi eljárást kezdeményezne (felvetve, hogy tisztségéből eredő kötelezettségét vétkesen megszegte), úgy szintén vizsgálóbizottságot kellene felállítani, amely vizsgálatot folytat, majd jelentést készít és ezt bemutatja a képviselő-testületnek [Kttv. 225/F. § (3) bek.].

AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!