Szijjártó Péter: A kudarcos szankciós politikát még komolytalanná is tenné a korlátozások újabb javasolt köre

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a BYD bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. január 30-án. Aláírásra került a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai BYD jövőbeli szegedi üzemének helyszínt biztosító telek adásvételi előszerződése.

Felerősödtek a törekvések az Európai Unióban az újabb, Oroszország elleni szankciók elfogadására irányulóan, azonban "kirakatcsomagról" lenne szó, amely a már eddig is kudarcos szankciós politikát komolytalanná is tenné - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben.

A tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jelek szerint az ukrajnai háború második évfordulójának közeledtével

felerősödtek a törekvések egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadására irányulóan.

"Azért akarnak szankciós csomagot elfogadni, hogy elmondhassuk, hogy elfogadtunk egyet, mert már jól láthatóan mindenkinek nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy még olyan szervezeteket, iparágakat vagy személyeket találjon, akik nincsenek a szankciós listán, vagy akiknek a családja nincs a szankciós listán" - mondta.

Szerintem ez a törekvés a már eddig is kudarcot vallott szankciós politikát még komolytalanná is teszi, mert itt jól láthatóan kirakatcsomagot akarnak összeállítani.

"Szerintem itt lenne az ideje, hogy belássák ők is azt, hogy a szankciós politika teljes mértékben kudarcot vallott, és nem kellene komolytalanabb színben feltüntetni az Európai Uniót, mint ahogy feltétlenül szükséges volna" - tette hozzá.

Szijjártó Péter ezután emlékeztetett arra, hogy

a kormány egy ideje nem járul hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az ukrajnai fegyverszállításra az Európai Békekeretből,

de ezt a héten sem az ukrán külügyminiszter, sem a kijevi elnöki hivatal vezetője nem említette a találkozójukon.

"Ez megint csak bizonyítja, hogy itt nem arról van szó, amit a kollégák érzelmesen és néha indulatosan szoktak felhozni, hogy itt Magyarország Ukrajnának járó forrást blokkol, nem így van. Itt az Ukrajnának fegyvert szállított európai uniós országok akarják, hogy az adófizető polgárok pénzéből kifizessük nekik az ukrajnai fegyverszállításokat" - mutatott rá.

Az Európai Békekeret forrásainak ötmilliárd eurós megemelését célzó javaslattal összefüggésben arról számolt be, hogy ezt a pénzt is fegyverszállításokra szánnák a következő években, amiben hazánk nem kíván részt venni.

Semmi olyan megoldáshoz nem adunk támogatást, ami ránk nézve bármilyen politikai vagy pénzügyi terhet jelentene

- figyelmeztetett.

"És ezért világossá tettem, hogy mivel nem tudjuk, meg nem is akarjuk megakadályozni, hogy a többiek fegyvert szállítsanak, és erre forrást generáljanak, ezért mi a konstruktív tartózkodás eszközével együtt tudunk élni abban az esetben, ha úgy értelmezzük a konstruktív tartózkodást innentől kezdve, hogy sem az Ukrajnának szállított halált okozó, sem a nekik szállított halált nem okozó eszközök esetében sem terhel minket befizetési kötelezettség" - tudatta.

A miniszter rámutatott, hogy a kormány a javaslata értelmében kizárólag akkor tudna élni a konstruktív tartózkodás eszközével, ha sem a halált okozó, sem pedig a halált nem okozó eszközök esetében nem kell ehhez az akcióhoz pénzügyileg hozzájárulnia, hanem a Magyarországra eső részt a saját maga által megjelölt célra költheti.

"Továbbra is azt gondoljuk, hogy a fegyverszállítás hiba, és nem fegyvereket kéne szállítani, hanem a béketeremtéshez kéne hozzájárulni, mert minél több fegyver kerül bele ebbe a konfliktusba, annál hosszabban fog tartani a háború, és annál többen fognak meghalni" - összegzett.