Tanárok fizetésemelése: ekkora méretű béremelést soha nem csinált még magyar kormány

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár interjút adott az Origónak a legújabb fejleményekről és fejlesztésekről a magyar oktatásban. Mint fogalmazott az államtitkár, a most végrehajtott tanárbéremelés egy történelmi léptékű vállalás, amit ez idáig egyetlen magyar kormány sem hajtott végre. A baloldal és a szakszervezetek hergelésével kapcsolatban Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a brüsszeli és a magyar baloldal most is azon van, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. (Mint ismert: egyelőre mindezt a magyar adófizetők pénzéből fizeti ki a kormány.)  Az államtitkár arról is beszélt az interjúban, hogy az elmúlt 2014-2020-as periódusban rengeteg fejlesztés és digitalizáció megvalósult, ami jelentősen javította a magyar oktatás színvonalát és minőségét. Mint mondta, büszke arra, hogy a kormányzat arról hozott döntést, hogy az ötödiktől a tizenkettedik évfolyamig minden tanulónak hordozható számítógépet biztosít. Ez egy több évtizedes álom beteljesülése, és ezt ez a kormány fogja megvalósítani. A legutóbbi nemzetközi felmérésekről szólva az államtitkár megjegyezte, hogy a baloldali hergelések ellenére a magyar oktatás és a diákok versenyképes tudással és jó teljesítménnyel rendelkeznek nemzetközi összehasonlításban.

Mint ismert, rekord méretű béremelést kaptak a tanárok, és hamarosan a következő években újabb emelések várhatóak, mi várható még?

Ez valóban így van, egy ütemben, egyszerre történik most egy jelentős béremelés, illetve a 2030-ig terjedő időszakra született egy jelentős kormányzati béremelési vállalás. Ilyen döntést a rendszerváltás óta, de történetileg sem hozott még a magyar kormány. A vállalásunk az, hogy a 2025-ös évben a diplomás átlagbér 80%-át el fogja érni Magyarországon a pedagógus átlagbér. Ez sosem volt még ilyen magas, tehát ez egy valóban történelmi lépésnek tekinthető.

Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkár Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Ehhez az idei esztendőben az előzetes számítások szerint egy átlagosan 32,2 százalékos emelés szükséges. A jövő évben szükséges mértéket a pontos adatok alapján lehet majd kiszámolni, de a tervek szerint legalább 20 százalékos emelés valósulhat meg 2025-ben is.

Mi az, ami nem hangzott el sehol sem a tanárok béremelésével kapcsolatosan? Van olyan dolog, ami nem jelent meg a médiában esetleg?

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a most érkező béremelést teljes mértékben a magyar kormány finanszírozza, a mostani nem könnyű háborús időkben is. Brüsszelből egyelőre csak egy aláírás és ígéret van, hogy ha a kormány elkezdi fizetni a béremelést, ők részben utófinanszírozzák.

Tegyük hozzá, hogy a brüsszeli és a magyar baloldal most is azon van, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Szögezzük le azt is, hogy a 2030-ig vállalt tanárbéremelések 88%-át a magyar kormány fizeti, és csak 12 százalékát az EU.

A magyar kormány történelmi vállalást és lépést hajtott végre a béremelésekkel Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Január 18-án jelent meg az a kormányrendelet, ami az utolsó részletszabályokat is rögzítette. Rögtön jöttek a cikkek az ellenzéki médiában, amiben azzal riogattak, hogy csúszni fognak a kifizetések. A szakszervezet még azt is kommunikálta, hogy ne költsék el a kollégák a januári illetményüket.

Most már biztos, hogy nem lesz csúszás: január 30-ig mindenhol megtörtént a kinevezések módosítása, és nemcsak betartottuk azt az ígéretet, hogy az állami intézményekben legkésőbb február 5-ig megtörténik a már megemelt bérek kifizetése, hanem előrébb is tudtuk hozni, így már február 2-án, pénteken megtörtént a kifizetés.

Az egyházi és a magánintézmények fenntartói a hétfői napon, február 5-én kapják meg azt a többlettámogatást a Magyar Államkincstártól, amiből ők is akár már aznap elindíthatják a kifizetéseket.

A baloldal tulajdonképpen hergelte a tanárokat a magasabb fizetésért, de közben akadályozta ennek megvalósulását. Hogy zajlottak a bértárgyalások, annak ellenére, hogy ilyen ellenszélben kellett megvalósítani?

A kormány azt világossá tette az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon is, hogy a közösen kitűzött célokat a nemzeti és a nekünk járó uniós források együttes felhasználásával tudjuk megvalósítani.

Az Európai Parlamentben aktív baloldali pártok határozatokban, döntésekben és a háttérben is azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy Magyarország számára semmilyen forrást ne biztosítsanak, ugyanezen pártok magyarországi képviselői pedig idehaza a mielőbbi béremelést követelték.

Már február 2-án, pénteken megtörtént a kifizetés Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Mi folyamatos tárgyalásban voltunk az előző hónapokban is az Európai Bizottság képviselőivel, akik egészen a decemberi megegyezésig folyamatosan újabb és újabb felvetésekkel éltek, ami a viták lezárását akadályozta. Amikor viszont decemberben a kormánynak sikerült a Bizottsággal megegyezésre jutnia, a politikai döntések megszülettek, ezek a tárgyalások is egyenesbe fordultak, és hirtelen mindenben sikerült megegyezni.

A politikai küzdőtéren viszont tovább ment a hergelés, a dollárbaloldal folyamatosan tolta a hamis híreket.

Emlékezzünk, január első napjaiban az volt a hír, hogy mégsem lesz béremelés. Aztán az volt a hír, hogy a szakképzésben nem fogják megkapni a béremelést. Aztán az ment sokáig, hogy mindenki csak a minimumot kapja, ne is számítson senki többre. Utána az jelent meg, hogy bár talán mégis lesz béremelés, de nem fog időben megérkezni. A napokban pedig nagyítóval keresik azokat a marginális eseteket, ami támadható, nehogy le kelljen írni, hogy itt egy valóban történelmi jelentőségű béremelés valósul meg.

Az igazság pillanatától már csak órák választanak el, amikor a jövő héten rendben megtörténnek a kifizetések. Én arra kérem azokat, akik a sok valótlanságot elmondták, hogy most azt is mondják el, hogy szerencsére tévedtek, mert minden úgy lett, ahogy a kormány mondta.
Különösen is érdemes lenne megírni, hogy szó nincs arról, hogy a pedagógusok a jogszabályban előírt minimumot kapták volna.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Ezt ellenőriztük, és a tankerületi iskolákban a bruttó átlagbér - valamennyi rendszeres juttatást, megbízási díjat, pótlékot beleértve - a gyakornokok esetén 561.100 Ft, Pedagógus I. fokozatban 601.992 Ft, Pedagógus II. fokozatban 679.135 Ft, Mesterpedagógus fokozatban 869.007 Ft, Kutatótanár fokozatban 911.284 Ft lett most januárban. Ez nem lenne lehetséges, ha mindenki a minimumot kapta volna.

Azt természetesen mi is tudjuk, hogy a munkánk az első havi emelt bér kifizetésével nem ért véget, már a kifizetések másnapján nekiállunk a Magyar Államkincstár bevonásával a további ellenőrzéseknek, és megvizsgáljuk, hogy a béremelésekre biztosított többletforrást, amit minden fenntartó erre a célra megkapott a Kormánytól, azt valóban teljes egészében erre a célra fordítják-e, hiszen ez egy kötött felhasználású forrás.

Nem fordulhat az elő, hogy egy települési önkormányzat az óvodapedagógusainak nem adja oda azt a bértömeget, amit a béremelés céljaira kapott.

Hogyan alakul az új életpályamodell megvalósítása?

Január elsejétől minden főállású pedagógus - állami, egyházi és magánintézményben egyaránt - az új pedagógus-életpályáról szóló törvény hatálya alá került. Már az új jogviszonyban lévők számára, az új bérstruktúrában történt meg a béremelés. A következő lépés a teljesítményértékelési rendszer bevezetése lesz. Ezt 2025 nyarától használjuk majd élesben, de már az idei évben kiadjuk az ehhez szükséges miniszteri rendeletet. Ez azért indokolt, mert sávos, teljesítményalapú bérezést vezettünk be.

A korábbi bértáblát az egykor megszerzett végzettség szintje és az életkor határozta meg, most ez gyökeresen megváltozott, és a teljesítmény lesz a meghatározó, ennek a rendjét, az informatikai rendszerét, és ami a legnehezebb, a kultúráját létre kell hozni. Sok munkánk lesz még az igazgatókkal, amíg a differenciálás jó gyakorlata kialakul, mert nem ehhez vannak szokva, hiszen évtizedeken át az állam központilag szabályozta a béreket.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Tömeges munkabeszüntetéssel fenyegettek a tanárok, meg a pálya elhagyására kérték a szakszervezetek a tanárokat. Mit gondol, minek köszönhető az, hogy eközben az látható, hogy a tanárok többsége mégis elfogadta az új jogállást?

Ez így volt, többezres, sőt, tízezres felmondási hullámot vizionáltak a főállású aggódók, és számos aktivista, akik bátorították is erre a kollégákat. Szeptemberben, amikor az életpályát elutasítóknak lehetett erről nyilatkozni, akkor is érvényesült a „minél rosszabb, annál jobb" megközelítése,

de összességében végül is a tankerületi intézményekben csak 1215 fő, a teljes állomány nagyjából 1%-a utasította el az új rendszert.

A többiek higgadt, megfontolt döntést hoztak, illetve azokból a tényekből indultak ki, ami az új törvényben van. Hiszem, hogy akik maradtak, már látják, hogy jó döntést hoztak. Akik hagyták magukat beugratni, azok egy része is jönne már vissza, és most már a szakszervezetek is azt kérik, hogy vegyük őket vissza; éppen azokat, akiket korábban a kilépésre felbiztattak.

A szakszervezetekkel hogyan zajlottak a bértárgyalások?

Van ezekről a tárgyalásokról egy külső kép, mikor a tárgyalások után a szakszervezeti vezetők kimennek az utcára és ott egy ilyen élő videós bejelentkezésben mondanak valamit, amivel kapcsolatosan csak abban lehetünk biztosak, hogy vagy fedi a bent elhangzottakat vagy nem. Mi ebben a kommunikációs bohózatban nem vettünk részt, bár minden egyes videó érdekes látlelete a szakszervezeti vezetésnek. Két választás közeledik, a szakszervezetek sajnos ezúttal is a baloldal kampányának az eszközei. Mi inkább a tárgyalások érdemi részére koncentráltunk. Ezeken a nyomásgyakorlás, a sztrájkkal fenyegetőzés és a folyamatos „mindent is" kritizálás hangja a meghatározó, és gyakori a tudatosan „nem akarom megérteni" hozzáállás.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A PDSZ kiszámítható, mert követi az alapszabályában rögzített elvet, miszerint mindig a Kormány aktuális állításával ellentétes álláspontot kell képviselni. A fő nehézséget az okozza, hogy követeléseik sem konstruktívak, az az első, hogy vonjuk vissza az új pedagógus-életpályáról szóló törvényt. Ez elég valószínűtlen, hogy megtörténik, de én azért megkérdeztem, hogy akkor tényleg azt kérik-e, hogy az előtte egy évtizeden át kritizált viszonyokat állítsuk vissza, de erre is nemleges választ kaptam.

Mindettől függetlenül: vannak azért korrekt pillanatok is; szó nincs arról, hogy csak marnánk egymást, még ha ez kívülről így is tűnik.

2010 óta a a nemzeti kormány által megvalósított programokban milyen mérföldköveket emelne ki?
Stabilizáltuk az intézményrendszer működését, hiszen ne felejtsük el, az önkormányzati fenntartás időszakában sokszor az önkormányzatok anyagi helyzetétől függött, hogy egyáltalán megkapják-e a kollégák a bérüket. Ez a kihívás az állami fenntartásba vétellel megszűnt.

Ez a lépés az esélyteremtés területén is egy komoly változást hozott, megszüntettük azt a gyakorlatot, hogy a gazdag településnek általában és jellemzően jobb, a szegény településnek pedig gyengébb iskolája van.

Nagy változást jelentett a mindennapos testnevelés bevezetése. Stratégiai kérdés, hogy a gyerekeknek a tudományokban való pallérozása mellett a fizikumukra is igyekezzünk több figyelmet fordítani. Ez azért szükséges, mert egyre többet töltenek a digitális eszközökkel, a számítógép előtt vagy a telefonjukkal, és nem mozognak a mai fiatalok, miközben az egészségük érdekében erre egyértelműen szükség van.

Hatalmasat változott a világ 2010 óta abból a szempontból is, hogy a sosem létezett „tankönyvpiac" helyett állami tankönyvellátást vezettünk be. Annak idején évről évre csak emelkedtek az árak, nagy terheket okozva a családoknak.

Most ingyenesen, és igenis jó minőségben biztosítjuk a teljes köznevelési és szakképzési rendszer számára a tankönyveket, ráadásul már nemcsak papíralapon, hanem a Nemzeti Köznevelési Portálon, illetve a KRÉTA rendszerben elérhető módon, digitálisan is. A kifejlesztett okostankönyvek világszínvonalat képviselnek, ezeket naponta százezren használják. Ezek már nem statikus PDF-ek, hanem videókkal, képekkel, interaktív feladatokkal támogatják az oktató-nevelő munkát.

A leglátványosabb a változás a rendszer digitalizációja terén. Ennek egyik eleme a KRÉTA rendszer, ami most szeptembertől minden köznevelési és szakképző intézményben kötelező, és minden nap használja másfél millió gyermek és a szüleik. Ma már ebben a digitális rendszerben zajlik a tanügyi adminisztráció, a szülő azonnal látja a gyermeke jegyeit, és szinte minden ügyet el tud elintézni ebben a rendszerben, akár a telefonjáról. A KRÉTA-t folyamatosan fejlesztjük, szeretnénk azt is megoldani, hogy például az orvosi igazolások az EESZT-ből megérkezzenek a KRÉTA rendszerbe és az igazgatói irodákba, kiváltva ezen a téren is a papíralapú ügyintézést.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A digitalizációnak egy másik aspektusa, hogy a kormányzat arról hozott döntést, hogy az ötödiktől a tizenkettedik évfolyamig minden tanulónak hordozható számítógépet biztosít. Ez egy több évtizedes álom beteljesülése; emlékezzünk csak vissza Magyar Bálint miniszter kakaóbiztos számítógépeire, a cél akkor sem volt más, de ezt ez a kormány fogja megvalósítani, itt végre nem szigetszerű fejlesztések valósulnak meg egy-egy intézményben, hanem egy teljes, rendszerszintű digitalizálás.

Ennek érdekében 2022 tavaszán 120 ezer, 2023 őszén 140 ezer notebook kiosztása történt meg, és még a tavasz folyamán újabb 190 ezer eszközt szerzünk be és juttatunk el a tanulókhoz.

Büszke vagyok rá, hogy ezt a modernizációs lépést ez a jobboldali kormány hajtja végre. El kell majd gondolkoznia a kritikusoknak, hogy valami újat találjanak ki, mert azt nehéz lesz már állítani, hogy a magyar oktatási rendszer ósdi, és itt semmi nem változik, mert ez nem igaz. A fejlesztések egy része most azért is nagyon látványos, hiszen a 2014-20-as európai uniós finanszírozási ciklus végére értünk.

A köznevelés területén 21 EFOP projekt zárása történt meg 2023 decemberében, és az a jó hír, hogy ezekre mintegy 266 milliárd forintot tudtunk fordítani ebben a hét esztendőben.

A 21 projektben a pedagógus-továbbképzésektől a szakszolgálati fejlesztéseken keresztül az iskolai elektromos hálózatok bővítésén át a lemorzsolódást csökkentő szakmai intézkedésekig valósultak meg fejlesztések, nagyon széles spektrumban.

Ezen forrásból 145,5 milliárd Ft értékben valósítottunk meg infrastrukturális fejlesztéseket, létrehoztunk iskolaközpontokat, megvalósítottunk energetikai felújítást, vásároltunk felszerelést. Ezek a beruházások a feladatellátási helyek 40%-át érintették. Nagyon örültem annak is, hogy még a tavalyi év végén újabb 180 helyszínen jött létre okostanterem a Klebelsberg Központ megvalósításában.

Milyen további céljaik vannak? Mit szeretnének megvalósítani a jövőben?

Három stratégiai célunk van a következő időszakra. Kiemelt feladat a béremelés továbbvitele, gyakorlati végrehajtása, monitoringja, és annak a kialakítása, hogy milyen struktúrában történjék a következő évi béremelés, hogy jövőre a diplomás átlagbér 80 százalékát biztosan elérjük. A másik a már említett pedagógus-teljesítményértékelés bevezetése. A harmadik terület a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítása, ez régóta napirenden van, de ebben a kormányzati ciklusban meg fogjuk megvalósítani. Mindemellett egy nagyon fontos vállalásunk is van a választók felé, és ebben a most lezárult nemzeti konzultáció igen erős felhatalmazást adott.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A magyar emberek döntő többsége azt szeretné, hogy Brüsszel és a genderpárti baloldal nyomásával szemben védjük meg a magyar iskolákat és az óvodákat az LMBTQ-propagandától.

Hogyan lehet rendszerszinten fejleszteni, átfogóan, hogy mindent összehangoljanak? Ezt hogy valósítják meg?

Sok egyeztetéssel. Ha a célok megvannak, akkor ezeket először belső körben egyeztetjük, megmutatjuk az Oktatási Hivatalnak, a Klebelsberg Központnak, és az egyházi, illetve a magánfenntartók képviselőivel is le kell ülnünk, hogy a rendszer minden eleme a helyére kerüljön. Számos ügyben nemcsak köznevelésnek önmagában kell átgondolnia valamit, hanem a szakképzés, a felsőoktatás vezetőivel is szükséges az egyeztetés, ebben a Kulturális és Innovációs Minisztérium is partnerünk. A közelmúltban egy új testület is létrejött a kormányzaton belül, a Nevelésügyi Kormánybizottság, ahol ez az összehangolás ugyancsak megvalósul.

A baloldal midig kritizálja a magyar oktatás versenyképességét, de közben a PISA-tesztekből teljesen más eredmény köszön vissza. Hogyan lehet még versenyképesebbé tenni a magyar oktatást? Nem az látszik, hogy baj lenne az oktatás fejlettségével és versenyképességével.

A magyar baloldal az, ami teljes erővel azon van, hogy a magyar oktatásnak és a tanároknak kárt okozzon, hónapok óta csak azért kilincselnek Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat.

Statisztikailag a nemzetközi mérések alapján nem megalapozott az az állítás, hogy a magyar oktatási rendszer ne teljesítene jól. Igenis jól teljesít. A nemzetközi diákolimpiákon, a nemzetközi versenyeken a tanulóink hagyományosan jól szerepelnek. 2022-ben abszolút rekord volt, hogy 35 érmet szereztek a fiatalok, a 2023-as évben ettől eggyel elmaradtunk, de még a 34 helyezés is dobogós, ha az elért eredményeket történeti perspektívából vizsgáljuk.

A PISA egy olyan globálisan alkalmazott mérés, ahol a tanulók eredményei a nemzetközi porondon is összehasonlíthatók. A 2022-es mérésen a három mérési területből kettő esetén a magyar tanulók a nemzetközi PISA-átlag felett teljesítettek 1-1 ponttal.

Ez egy erős mezőny, hiszen az OECD a világ leggazdagabb és legfejlettebb országait tömöríti, ezért ez nem egy rossz eredmény, hanem egy jó eredmény, a magyar diákok teljesítménye ha csak egy ponttal is, de az átlag felett van.

A többi nemzetközi mérésnél, például a TIMSS esetén hagyományosan jól teljesítenek a magyar tanulók; az utolsó, 2019-es mérésen a 8. évfolyamos magyar tanulók 517 pontos eredménye matematikából jóval az átlag feletti, meghaladja az Európai Unió tagállamainak 504 pontos átlagát. Az 530 pontos természettudományi eredménynél a résztvevő 39 országból csak hat teljesített jobban, az Európai Unió országai közül pedig csupán Finnország ért el a magyarnál jobb eredményt.

Én sosem állítottam, hogy ne kellene fejlődnünk, de nincs objektív megalapozottsága az „itt semmi sem jó" szemléletnek.