Az elektronikus cégeljárás illetékét 2010. előtt csak a cégtörvény 37. § (4) bekezdése szerint lehetett megfizetni, mégpedig a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével.
A rendszert számos kritika érte. Az egyszerűsített cégeljárással kapcsolatban deklarált cél volt az egy óra alatt lehetségessé váló cégalapítás, ám az illeték befizetését a Magyar Államkincstár igazolta vissza, amely procedúra akár több munkanapba is telhetett.
A jogalkotó ezért lépett, és ez a fizetési mód egészült ki 2010. január 1-től a Ctv. 37. §-ának (5) bekezdésében rögzített fizetési eljárással - tudtuk meg a tárca sajtóosztályán.
Ennek alapján a jogi képviselőnek lehetősége van arra is, hogy az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton fizesse meg a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás megindításának napján, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogi képviselő nyilatkozik arról, hogy az illeték és költségtérítés átutalásra került.
Szerencsésebb megszüntetni?
Az új paragrafus azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettese úgy nyilatkozott a [origo] - nak, miszerint az új rendelkezés több problémát okozott, mint amennyi előnnyel járt.
Dr. Kenesei Judit szerint azért, mert a befizetőnek két helyen (az átutalási megbízáson és a cégbejegyzési nyomtatványon) kell megadnia a befizetést azonosító 16 számjegyből álló számsorozatot. Amennyiben itt hibázik a befizető, a rendszer számos esetben nem jelzi vissza.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 37.§-ának (4) bekezdése alapján továbbra is van lehetőség az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésére a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően.
A szakember szerint megoldás lehetne ezen fizetési mód alkalmazása, hiszen a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetése alapján nem lehet vita az illetékfizetés megtörténtéről.
Hasonlóképp látja a minisztérium is, szerintük is több esetben előfordult, hogy az ügyazonosító kód az ügyvéd által elírásra került, így a befizetésnek a beküldött iratoknak történő megfeleltetése nem valósulhatott meg.
Figyelembe véve az elmúlt időszakban érkezett szakmai észrevételeket, valamint annak igényét, hogy az ügyintézés során a gyorsaság, hatékonyság és célszerűség továbbra is biztosított legyen, a tárca az eddigi fizetési rend felülvizsgálata mellett döntött. A vizsgálat jelenleg folyamatban van - jelezték.
Bankkártyás fizetés
Az elektronikus cégeljárás műszaki hátterét biztosító Microsec Kft. fejlesztési igazgatója, Hegedüs Márton szerint a hosszú távú megoldás rendkívül egyszerű lenne, a nyilatkozatos fizetés eltörlése, és a bankkártyás fizetés bevezetése lehet.
Bankkártyás fizetés esetén a befizető azonnal megkapná a befizetésről az elektronikusan aláírt igazolást, amelynek a felhasználási módja innentől kezdve megegyezik a Ctv. 37. § (4) szerinti fizetés során kapott igazolás felhasználási módjával.
Egy másik megoldás - gondolva a bankkártyával nem rendelkezőkre is -, ha az ügyvéd továbbra is banki átutalással fizetne, és ennek megtörténtéről a bank állítana ki elektronikusan aláírt igazolást, amelyet az ügyvéd becsatolna a cégbejegyzési kérelembe.
Mindkét fizetési mód előnyei közé tartozik, hogy az illeték továbbra is megfizethető a bejegyzési kérelem benyújtásának napján, akár perc perccel a kérelem benyújtása előtt. Ráadásul megszűnik a nyilatkozatok utólagos párosításából adódó adminisztrációs teher, hasonlóan a nem párosítható nyilatkozatok behajtásának bonyodalmával.