A két vádlott - akik közül egy még a büntetőeljárás alatt elhalálozott - lopott személyigazolvánnyal üzletrész-adásvételi szerződés megkötésével bízták meg a megkeresett ügyvédet, amelyet utóbbi ellenjegyzett.
Az üzletrész eladása miatt azonban később büntetőeljárás indult és a hatóság ekkor kereste meg az ügyvédet, aki jelezte, hogy az érintettektől - értelemszerűen sem a fiktív, sem pedig a már elhalálozott személytől - nem kapott felmentést ügyvédi titoktartási kötelezettsége alól.
Az ügylet nem ütközhet jogszabályba
A bíróság ugyanakkor rámutatott, az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
Ebből azonban levezethető az is, hogy az ügyvédet bűncselekménnyel összefüggésben nem terheli titoktartási kötelezettség.
A Fővárosi Ítélőtábla kifejtette: az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.
A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.
A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről, mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.
Különbség ügyvédi titoktartáson belül
A bíróság rámutatott: a törvény különbséget tesz az ügyvédi titoktartáson belül aszerint, hogy az ügyvéd milyen ügy ellátása során jutott információkhoz.
Ha ugyanis az ügyvéd akár kirendeléssel, akár meghatalmazással védőként járt el a büntetőeljárás során, fokozott védelemben minősül, és a megszerzett információkkal kapcsolatban tanúként, egyáltalán nem hallgatható ki.
Abban az esetben azonban, ha az ügyvéd ismereteihez nem védői minőségében jutott, a vallomás tételének csak relatív akadálya van, vagyis ez esetben tanúként történő megidézése és kihallgatása nem ütközik a törvény rendelkezéseibe.