Hogyan kérhetnek kártérítést a tömegközlekedési balesetek sérültjei?

2011.12.15. 21:48

A kárbejelentést a lehető legrövidebb időn belül, írásbeli formában érdemes benyújtaniuk a tömegközlekedési eszközökön balesetet szenvedett utazóknak, és nagyon fontos, hogy jeggyel, vagy bérlettel kell igazolniuk a tömegközlekedési szolgáltatás jogszerű igénybevételét - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A közlekedési társaságok általában minden, a tömegközlekedési eszközt jogszerűen igénybevevő személy részére úgynevezett utas- és balesetbiztosítást garantálnak.

Jogszerűen veszi igénybe a szolgáltatást az, aki érvényes bérlettel, vagy jeggyel rendelkezik, illetve akinek már nem kell a bérletet vagy a jegyet megváltania, abból az okból kifolyólag, hogy elérte azt az életkort, amely már ingyenes utazásra jogosítja.

Dr. Burján Zsuzsanna kiemelte: a regisztrációs jegy megváltását még ekkor sem szabad elfeledni azokon a tömegközlekedési eszközökön, ahol ez szükséges (például helyközi busz, vagy vonatjáratok). A biztosítási szerződések értelmében a biztosítási időtartam az az idő, amíg a biztosított az utazásban részt vesz. Ez általában akkor kezdődik, amikor az utas a járműre felszáll, és akkor ér véget, amikor azt elhagyja.

Az egyes szerződések azonban előírhatják, hogy a biztosítás időbeli hatálya kiterjed arra az időtartamra is, amikor az utas még csak a végállomáson várakozik a tömegközlekedési járműre. Természetesen, mivel az országban több tömegközlekedési eszközt üzemeltető cég van, ezért ezeket a részletszabályokat más és más formában határozhatják meg.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint az utas-és a balesetbiztosítás szempontjából biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt bekövetkezett baleset, vagy közlekedési baleset. Ennek részleteit szintén az egyes közlekedési társaságok üzletszabályzatai határozzák meg.

Érdemes rendőrt hívni

Ha bekövetkezett a baj, például a vizes útviszonyok miatt a tömegközlekedési jármű megcsúszik, az utastérben emberek sérülnek meg, érdemes minden esetben rendőrt hívni a helyszínre. Ennek során elengedhetetlen, hogy a rendőr objektív személyként rögzítse történteket, valamint azt, hogy milyen károk (például ruha-, vagy poggyászkár), illetve személyi sérülés következett be. Javasolt tanúk bevonása is, mely a későbbi igényérvényesítés szempontjából nagyon komoly jelentőséggel bír.

Célszerű a tanúk nevét, elérhetőségét a rendőrségi jegyzőkönyvben rögzíteni - emelte ki dr. Burján Zsuzsanna. A legtöbb közlekedési társaság megköveteli, hogy a jármű vezetője, vagy egyéb illetékes képviselője bevonásával az érintettek jegyzőkönyvet vegyenek fel. Sok esetben ez a jegyzőkönyv az alapfeltétele a biztosítási szolgáltatás igénybevételének, azaz a kárkifizetésnek.

A lehető legrövidebb időn belül

A kárbejelentést a lehető legrövidebb időn belül írásbeli formában - igazolható módon, azaz személyes benyújtás esetén átvétellel, postai feladás esetén pedig ajánlott, tértivevényes feladással - meg kell tenni. A károsultnak igazolnia kell azt, hogy jogszerűen vette igénybe a tömegközlekedési szolgáltatást, azaz praktikusan csatolnia kell az ezt igazoló érvényes menetjegyet, vagy bérletet is.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője hangsúlyozta: minden biztosítási kárrendezésnél, illetve kártérítési igényérvényesítésnél, a biztosítottnak, a károsultnak kell tudnia igazolnia azt, hogy egyrészről jogszerűen vette igénybe a szolgáltatást, másrészről, hogy balesetet szenvedett, harmadrészről pedig, hogy ennek következtében kára keletkezett.

Ha a biztosító elutasítja az igényt

Fontos azt is leszögezni, amennyiben a biztosító az igényt elutasítaná, akkor a valódi kártérítési igényérvényesítést a károkozó személlyel szemben lehet kezdeményezni - hívta fel a figyelmet dr. Burján Zsuzsanna.

Ha ez a személy a közlekedési társaság gépjárművezetője (mert például, a szabálysértési felelősségét a hatóság megállapította), akkor a kárigényt az ő munkáltatójával, azaz a közlekedési vállalattal szemben lehetséges érvényesíteni, mivel a munkavállaló által okozott károkért a károsult irányába a munkáltató tartozik helyt állni.

Abban az esetben azonban, ha egy másik gépjármű sofőrjének volt felróható a baleset, akkor a kárigény az ő felelősségbiztosítójával szemben terjeszthető elő.

KAPCSOLÓDÓ CIKK