Bár a Gazdasági Versenyhivatal nem jogosult például az "Informátor" című filmből ismerős módon, jogszerű módszerekkel titkos ügynököket beépíteni vagy beszélgetéseket lehallgatni, mint az Egyesült Államokban, többféle kreatív eszközt alkalmazhat a felderítés érdekében - mondta el az [origo]-nak a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Vörös Péter a kétrészes elemzés első részében arra is felhívta a figyelmet, hogy az azonos árak, feltételek, a furcsa eredményű pályázatok nem mindig a versenyjogot sértő magatartás eredményei.

Sokszor szembesülünk azzal, hogy akárhol akarunk venni egy terméket vagy szolgáltatást, teljesen, vagy majdnem azonos árakkal, feltételekkel szembesülünk. Ennek sokféle magyarázata lehet, nem biztos, hogy minden esetben a versenytörvény paragrafusait sértő cselekmények történtek az adott cégek részéről.

A Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője szerint a magyarázatok körébe tartozhat, hogy úgynevezett követő magatartás történhetett, azaz valamelyik, tipikusan piacvezető versenytárs árat emel, és a többiek követik.

Vagy, úgynevezett párhuzamos magatartásról beszélhetünk, azaz mindenkire egyformán ható külső tényezők miatt mindenki szükségképpen, egymástól függetlenül azonosan működik. De ok lehet a piaci egyensúly, de vertikális (szállító által minden kiskereskedőnél érvényesített) árrögzítés is, ami már jogellenes - hívta fel a figyelmet dr. Vörös Péter.

Amikor kartellezés van a háttérben

Nem ritkán azonban a versenytársak azonos magatartásának egymás közötti megegyezésük, kartellezésük az oka. A kartellek alapvető tulajdonsága viszont, hogy a résztvevők igyekeznek eltitkolni a közös megbeszéléseken, egyeztetésekben való részvételüket. Ezért nehéz a hatóságoknak, Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatalnak feltárni és bizonyítani ezeket a versenytársak közötti titkos, versenykorlátozó megállapodásokat, a kartelleket.

Bár a GVH nem jogosult az Informátor című filmből ismerős módon, az USA-ban jogszerű módszerekkel titkos ügynököket beépíteni vagy beszélgetéseket lehallgatni, többféle kreatív eszközt alkalmazhat.

Többféle kreatív eszköz

A legtipikusabb információforrás a piaci szereplők (vevők, szállítók, fogyasztók) bejelentései, hiszen ők a saját bőrükön érzik a problémákat, és pereskedés helyett költséghatékony megoldás egy egyszerű panaszt vagy bejelentést írni a hatóságnak, hogy az hivatalból, minden eszközével vizsgálódjon, büntessen, és helyreállítsa a jogszerű piaci viszonyokat.

A hatóság maga is szerezhet információkat jogsértésekről: jogászkörökben legendaként él, hogy egy - mint kiderült, összehangolt - áremelésről az újságban olvasott a GVH munkatársa. Ugyanakkor sokszor előfordul, hogy egy folyamatban lévő eljárás során jut a versenyhivatal birtokába más jogsértésre vonatkozó bizonyíték, és így, lavinaszerűen indulnak új és új vizsgálatok.

A magyar jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy magánszemélyek díj ellenében adjanak bizonyítékot a hatóságnak, végül, amerikai, majd európai minták alapján, Magyarországon is már évek óta működik az ún. engedékenységi politika, nemzetközi nevén "leniency policy" - mondta a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője.

Az engedékenységi politika

Ez röviden annyit jelent, hogy egy kartellező a bírság "megúszása" vagy csökkentése érdekében bizonyítékot ad a kartellről a hatóságnak. Bár ez Magyarországon kifejezetten csak a legsúlyosabb kartellek (horizontális árrögzítés, piacfelosztás, beleértve a tenderek felosztását is, valamint vételi vagy eladási kvóták meghatározása) esetében működik, de más jogsértések esetén is lehetőség van a bírság korlátlan enyhítésére. Két fő formája van: a bírság elengedése és a bírság csökkentése.

(A bírság elengedésének és az engedékenységi politika magyarországi gyakorlatának legfontosabb tapasztalatait az elemzés hamarosan megjelenő második részében összegzi a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője - a szerk.)