Sokszor szembesülünk azzal, hogy akárhol akarunk venni egy terméket vagy szolgáltatást, teljesen, vagy majdnem azonos árakkal, feltételekkel szembesülünk. Ennek sokféle magyarázata lehet, nem biztos, hogy minden esetben a versenytörvény paragrafusait sértő cselekmények történtek az adott cégek részéről.
A Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője szerint a magyarázatok körébe tartozhat, hogy úgynevezett követő magatartás történhetett, azaz valamelyik, tipikusan piacvezető versenytárs árat emel, és a többiek követik.
Vagy, úgynevezett párhuzamos magatartásról beszélhetünk, azaz mindenkire egyformán ható külső tényezők miatt mindenki szükségképpen, egymástól függetlenül azonosan működik. De ok lehet a piaci egyensúly, de vertikális (szállító által minden kiskereskedőnél érvényesített) árrögzítés is, ami már jogellenes - hívta fel a figyelmet dr. Vörös Péter.
Amikor kartellezés van a háttérben
Nem ritkán azonban a versenytársak azonos magatartásának egymás közötti megegyezésük, kartellezésük az oka. A kartellek alapvető tulajdonsága viszont, hogy a résztvevők igyekeznek eltitkolni a közös megbeszéléseken, egyeztetésekben való részvételüket. Ezért nehéz a hatóságoknak, Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatalnak feltárni és bizonyítani ezeket a versenytársak közötti titkos, versenykorlátozó megállapodásokat, a kartelleket.
Bár a GVH nem jogosult az Informátor című filmből ismerős módon, az USA-ban jogszerű módszerekkel titkos ügynököket beépíteni vagy beszélgetéseket lehallgatni, többféle kreatív eszközt alkalmazhat.
Többféle kreatív eszköz
A legtipikusabb információforrás a piaci szereplők (vevők, szállítók, fogyasztók) bejelentései, hiszen ők a saját bőrükön érzik a problémákat, és pereskedés helyett költséghatékony megoldás egy egyszerű panaszt vagy bejelentést írni a hatóságnak, hogy az hivatalból, minden eszközével vizsgálódjon, büntessen, és helyreállítsa a jogszerű piaci viszonyokat.
A hatóság maga is szerezhet információkat jogsértésekről: jogászkörökben legendaként él, hogy egy - mint kiderült, összehangolt - áremelésről az újságban olvasott a GVH munkatársa. Ugyanakkor sokszor előfordul, hogy egy folyamatban lévő eljárás során jut a versenyhivatal birtokába más jogsértésre vonatkozó bizonyíték, és így, lavinaszerűen indulnak új és új vizsgálatok.
A magyar jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy magánszemélyek díj ellenében adjanak bizonyítékot a hatóságnak, végül, amerikai, majd európai minták alapján, Magyarországon is már évek óta működik az ún. engedékenységi politika, nemzetközi nevén "leniency policy" - mondta a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője.
Az engedékenységi politika
Ez röviden annyit jelent, hogy egy kartellező a bírság "megúszása" vagy csökkentése érdekében bizonyítékot ad a kartellről a hatóságnak. Bár ez Magyarországon kifejezetten csak a legsúlyosabb kartellek (horizontális árrögzítés, piacfelosztás, beleértve a tenderek felosztását is, valamint vételi vagy eladási kvóták meghatározása) esetében működik, de más jogsértések esetén is lehetőség van a bírság korlátlan enyhítésére. Két fő formája van: a bírság elengedése és a bírság csökkentése.
(A bírság elengedésének és az engedékenységi politika magyarországi gyakorlatának legfontosabb tapasztalatait az elemzés hamarosan megjelenő második részében összegzi a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője - a szerk.)