Az új Ptk. kedvezőbb helyzetbe hozta a cégüket perlő munkavállalókat

2014.05.20. 07:50

Mind elnevezésében, mind tartalmában megváltoztak a nem vagyoni kártérítés szabályai az új polgári kódex március 15.-i hatálybalépésével – hívta fel a figyelmet a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Szent-Ivány Ágnes rámutatott: a változások eredményeképpen valószínűsíthető, hogy meg fogni nőni azoknak a munkavállalói kereseteknek a száma, ahol eddig az okozott hátrány bizonyítása nehéz volt az igény-érvényesítés során.

 

Az új Polgári törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépésével fontos munkajogi szabályok is megváltoztak. Számos részletszabály mellett jelentősebb munkajogi változás többek között, hogy az eddigi nem vagyoni kártérítés szabályai megváltoztak mind elnevezésében, mind tartalmában.

Ezt követően személyiségi jogsértés esetén a nemvagyoni kár megtérítéseként nem kártérítés, hanem sérelemdíj jár – hangsúlyozta a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

Bár a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azonban lényeges változás, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

Nem szükséges az okozott kár, hátrány bizonyítása

Mindez azt jelenti, hogy ezt követően a munkavállaló részéről elég azt bizonyítani, hogy a munkáltató megsértette az ő valamely személyiségi jogát (például: testi épség, egészség, hátrányos megkülönböztetés; a becsület és a jó hírnév, magántitok, személyes adatok védelme stb.).

Dr. Szent-Ivány Ágnes  kiemelte: ily módon a korábbi szabályozással ellentétben a jogsértéssel okozott kár, hátrány bizonyítása a sérelemdíjra jogosultság megállapításához nem szükséges, ám az okozott hátrány bekövetkezte (testi, lelki, szociológiai) és mértéke az összegszerűségre kihathat, és bírói mérlegelés tárgyát képezi.

Munkaviszonnyal összefüggésben okozott jogsértés esetén 3 éves általános elévülési időn belül és csak személyesen lehet érvényesíteni a sérelemdíjra vonatkozó igényt, de ha bűncselekménnyel elkövetésével okozzák a személyiségi jogsértést, akkor 5 év (például: rágalmazás) az elévülési idő.

A változások várható következményei

A Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője szerint előreláthatólag a fent bemutatott változás eredményeként meg fog nőni azoknak a munkavállalói kereseteknek a száma, ahol eddig az okozott hátrány (például: magánéleti, mentális károk) bizonyítása nehéz volt az igény- érvényesítés során (például: munkahelyi mobbing, egyenlő bánásmód sérelme stb.).

Munkáltatók személyiségi jogaira is a fenti szabályok alkalmazandók a továbbiakban, amelyek feltehetően megkönnyítik például az üzleti titok megsértése miatti igények munkavállalókkal szembeni érvényesítését.

Új alapokon a vezető tisztségviselők felelőssége

Az új Ptk. új alapokra helyezi a vezető tisztségviselő (például: ügyvezetők) felelősségét. Az eddigi Gt. szerinti, lényegében a felróhatóságon alapuló felelősség helyett kimondja, hogy a vezető tisztségviselők a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel (a társasággal) szemben.

Dr. Szent-Ivány Ágnes kiemelte: a szerződésszegésért való felelősséget az új Ptk. új, önálló kárfelelősségi intézményként vezeti be: a szerződésszegés miatti kártérítési felelősség alól a megbízási jogviszonyban alkalmazott ügyvezető csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

dr. Szent-Ivány Ágnes, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

A munkaviszonyban lévő ügyvezető felelősségi szabályai nem változtak, tehát a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A harmadik személynek okozott kárért való felelősség

A szerződésen kívül harmadik személynek okozott károk körében az új Ptk. teljesen új szabályként rögzíti a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősségét. Ilyen speciális szabály korábban nem volt, és az általános deliktuális kárfelelősség illetve az alkalmazottért való kárfelelősség szabályai voltak alkalmazandók.

Ennek keretében az új Ptk. kimondja, hogy ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Mindkét felelősségtípus esetében a bírói gyakorlatnak kell majd kialakítania azokat az elveket, amelyek alapján a vezető tisztségviselő felelőssége megállapítható lesz, vagy mentesítésére kerül sor – mondta végezetül a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.