Mikor szüntethető meg a kényszertörlési eljárás a cég kérelmére?

A Pécsi ítélőtábla egy közelmúltban hozott ítéletében megerősítette, hogy a kényszertörlési eljárás a cég kérelmére csak akkor szüntethető meg, ha a cég a vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette. Annak a ténynek, hogy erre miért nem került vagy kerülhetett sor, nincs jelentősége – hívták fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az alapul szolgáló ügyben a bíróság jogerős végzésével elrendelte a cég kényszertörlését, azonban a cég az eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napon a kényszertörlési eljárás megszüntetése iránt kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a céget hiánypótlásra hívta fel, mivel a cég a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) szerint nem igazolta, hogy a kényszertörlési eljárásban vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette. A megadott határidő alatt a cég a hiánypótlásnak nem tett eleget. A NAV a cégbíróság kérésére adóigazolást állított ki, mely szerint a cégnek közel kétmillió forint tartozása állt fenn.

A Ctv. szerint a cégbíróság a kényszertörlési eljárást a cég szabályszerűen benyújtott kérelmére akkor szünteti meg, ha a cég okirattal alátámasztva igazolja, hogy az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

• a) a kényszertörlési eljárás lefolytatását megalapozó ok már nem áll fenn, a cég törvényes működése helyreállt és
• b) a cég a kényszertörlési eljárásban vele szemben bejelentett követeléseket kiegyenlítette és
• c) a kényszertörlési eljárás megszüntetésére előírt illetékét megfizette és
• d) érvényes adószámmal rendelkezik.

Mivel a cég a fenti feltételek együttes fennállását nem igazolta, az elsőfokú bíróság a cég kényszertörlési eljárás megszüntetésére irányuló kérelmét elutasította. Az elutasító határozat ellen a cég fellebbezett azzal az indokkal, hogy a cég korábbi tulajdonosa és ügyvezetője elhunyt és a hagyatéki eljárás befejezéséig a cégnek nem volt olyan képviselője, aki ügyintézésre lett volna jogosult. Hivatkoztak arra is, hogy a cég a NAV felé is kérelmet adott be a „kiterhelt büntetések törlésére" és a jogosan megállapított adótartozás esedékességének elhalasztására. A kérelmet azonban elutasították azzal, hogy az csak akkor teljesíthető, ha a cégbíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást.

A cég fellebbezését a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla elutasította. Az Ítélőtábla kiemelte, hogy a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé. A közzétételre a honlapon napi feltöltéssel kerül sor és a kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja. Ebben a végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek a céggel szemben követelése van, vagy tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt, stb. a közzétételt követő negyven napon belül jelentse be a cégbíróságnak. A cég ezen határidő leteltét követően, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napig kérheti, hogy a cégbíróság állapítsa meg, a cég működésének feltételei fennállnak és a kényszertörlési eljárást vele szemben szüntesse meg. A cég okirattal alátámasztva nem igazolta, hogy a vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette, így az eljárás megszüntetésének feltételei közül az egyik hiányzott. A NAV is bejelentette, hogy a céggel szemben követelése áll fenn. Az Ítélőtábla rámutatott, hogy a kényszertörlési eljárás megszüntetésére a fenti okból nem kerülhetett sor, és minden további körülmény vizsgálata szükségtelen. A fenti indokokra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Pécsi Ítélőtábla Ktf.V.45.119/2022/2.)