Közzétehető-e az adós neve az interneten?

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatót adott ki a lejárt lakbértartozással rendelkező természetes személyek adatainak internetes közzétételi gyakorlatáról. Bár az adatkezelő a jelen esetben egy önkormányzat, az ügy érdekes lehet bármely jogi személy vonatkozásában, aki az adósainak nevét az interneten publikálni szeretné, azt remélve, hogy ettől nagyobb lesz a fizetési hajlandóság. A tájékoztató hasznos információt ad továbbá arról, hogy miként kell a gyakorlatban a célhoz kötöttség elvét értelmezni. A KRS Ügyvédi Iroda szakértőinek összefoglalása.

Az ügy hátteréül az szolgált, hogy egy önkormányzat rendeletbe foglalta, hogy egy bizonyos (magasabb) összeghatár felett a lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta. Az ötlet nem nyerhette el mindenki tetszését, mert valaki bejelentést tett a NAIH-nál, aki ennek nyomán vizsgálatot indított.

A NAIH az adatkezelés jogalapja körében rámutatott arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet alapján az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv hivatkozhat arra, hogy az adatkezelés közérdekű, vagyaz adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Rámutatott továbbá, hogy a közérdekű adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben a lakástörvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló törvény. A lakástörvény nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy a végrehajtási törvény sem.

A társasházak és követeléskezelő társaságok sem tehetik közzé az online térben az adósaik listáját.

A NAIH kiemelte, hogy a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendeletben megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot. Ez a rendelkezés vonatkozik az önkormányzatokra, valamint a társasházakra, jogi személyekre is.

A NAIH a konkrét eset kapcsán kiemelte, hogy a célhoz kötöttség elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt a cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a kintlévőségek csökkenését várta az intézkedéstől. A NAIH álláspontja szerint az önkormányzati bérleti jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban ösztönöz a fizetésre, ezért a közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére. A NAIH rámutatott, hogy a lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A hatóság szerint jelen esetben a személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel.