A trafógyár, amely a Napból nyer áramot

ABB kompakt transzformátor állomás gyára Fóton, 126 napelem
Vágólapra másolva!
Nem mindennapi látvány: napelemek borítják az ország egyik legzöldebb gyárának tetejét. A beruházás megtérülése már csak tíz év, ugyanis 2009 óta a napelemek ára nagyjából a felére csökkent. Mennyibe kerülne ma egy átlagos családi ház fogyasztását fedező napelemrendszer? 
Vágólapra másolva!

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Nem olyan látványos, mint egy száz méternél is magasabb szélturbina. Alig tör át a ködön és a párán a gyenge decemberi nap, ilyenkor nem annyira hálás fotótéma egy napenergiás rendszer. Százhuszonhat napelemével mégis Magyarország egyik legzöldebb ipari létesítményének számít Fót határában az a gyárcsarnok, amelynek az áramellátását 50-70 százalékban napenergia fedezi.

Az ABB kompakt transzformátorállomásokat szerelő üzeméről van szó, ahol bő két hete végezték el a tetőre szerelt naperőmű próbaüzemét. Az épületbe belépve először a hat invertert vesszük szemügyre. Ezek a berendezések adják a rendszer szívét, amely előállítja a villamos hálózatba tápláláshoz szükséges 230 voltos, 50 Hz-es váltófeszültséget a napelemekből érkező egyenáramból.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az inverterek és Borsics Béla, az ABB munkatársa

Függőleges, körülbelül 15 méter hosszú ipari létrán kapaszkodunk ki a tetőre. "A napelemek még hóval borítva is termelnének némi áramot, de nincs mese, rendszeresen fel kell járni eltakarítani, miután üzemszerűen beindul a rendszer" - mondja Borsics Béla, az ABB mérnöke. A másfél négyzetméteres, 240 wattos, Szolnokon gyártott napelemeket dél felé tájolták, mert így optimális a hatékonyságuk.

A lapos tetőn az optimális beállításnak megfelelően kellett megdönteni a paneleket. A számítások szerint a panelek 34 fokba állítva termelnék a legtöbb áramot, azonban a szélterhelés miatt és statikai okból 20 fok lett a beállítási szög. Az északi oldalon le kellett fedni a támasztórendszert, hogy a szél ne tudjon alákapni. Előny viszont, hogy a tetőn nincs olyan berendezés, ami árnyékot vetett volna a napelemekre. A tájolásból adódó veszteség 1 százalékos, a tükröződések miatt 2,8 százalék megy veszendőbe, a kábelek és az inverter miatt 14 százalékos a veszteség.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az épületnek erre a részére kerültek fel a panelek

Az egész fotovillamos rendszer becsült vesztesége 26 százalék. (Ha valaki napelemet szereltetne a házára, ezért fontos figyelembe vennie, hogy milyen hatásfokú invertert vásárol a rendszerhez.) A fóti berendezés így körülbelül 28-30 MWh energiát termel évente. A létesítmény azért nem üzemel még, mert a teljes szolgáltatói engedélyezés a napokban várható.

Nem árt vigyázni az egyenárammal

A mini naperőművet olyan tűzvédelmi kapcsolószekrényekkel is ellátták, amelyek felszerelése még nem kötelező Magyarországon, így vész esetén hármasával le lehet választani a hálózatról a modulokat. "A 100 voltos egyenáramú feszültség már veszélyes lehet" - mondja kísérőnk. "Ha a teljes áramellátás kimarad, a rendszer szünetmentes áramforrásból marad feszültség alatt."

A tetőre csak muszájból kell kimászni, mert a naperőmű távfelügyelettel működik. Az inverterek közül ötnek falra szerelt kihelyezett vezérlőpanele van az egyik irodában. A hatodik vezérlőegység mozgatható, vagyis kell hozzá egy mobiltelefon-dokkolóhoz hasonló egység, de amúgy rádiókapcsolattal irányítható vele a rendszer.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A falra szerelt vezérlőpanelek

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A veszteség szempontjából nem mindegy, hogy milyen messzire helyezzük az invertert a napelemektől

Targoncák és szerszámok

Hogy éppen mennyi áramot adnak a panelek, azt napszakokra és percekre lebontva neten is követni lehet, akár a cégcsoport finnországi központjából is. Emellett a termelési adatokat az intelligens épületfelügyeleti rendszerek is kezelni tudják. Az "okos házakba" szerelt megoldás luxusnak számít egy villában, viszont nagy alapterületű irodaház esetén nem mindegy, hogy egyetlen szoftverrel lehet irányítani a fűtést, a légkondicionálást, a redőny, a riasztó vagy éppen a napelemek működését.

A napelemekkel termelt árammal a fóti csarnokban az akkumulátoros kéziszerszámokat működtetik majd. Az anyagmozgatás is villamos targoncákkal történik, így a gyártás során nem keletkezik benzingőz. Miért éri meg mindez a cégnek? "A beruházás nettó jelenértéken, azaz a későbbi ráfordításokat is beleszámítva valamivel több mint tíz év alatt térül meg" - mondja Szilvási Krisztina, az ABB marketingkommunikációs menedzsere. Tény viszont, hogy az energiamegtakarítás mellett fontos szempont volt, hogy a cég oktatóközpontot hozott létre partnerei számára az ABB napelemes megoldások bemutatására.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Így készülnek a transzformátorállomások

Miért számít még luxusnak?

Jelenleg nagyítóval kell keresni itthon az ilyen naperőműveket. Pedig két négyzetméternyi felületre annyi energia érkezik a Napból Magyarországon, amennyiből fedezni lehetne egy közepes háztartás egész éves áramigényét.

Nyáron persze átlagban ötször több kilowattórát nyerhetünk ki egységnyi felületről, de egy felhőtlen téli napon is meg lehet termelni 3-4 kilowattórát. Itthon alig van különbség a jobban és kevésbé besugárzott vidékek között, így gyakorlatilag bárhol is álljon az ingatlan - legyen az családi ház vagy ipari létesítmény - kaphatna a tetejére napelemet, mert áramot biztosan fogyaszt.

A világpiac ehhez most elvileg jóval több lehetőséget biztosít, mint két-három évvel ezelőtt. 2009 januárja óta például a napelemek ára nagyjából a felére csökkent. Emiatt itthon is egy átlagos családi ház fogyasztását fedező rendszer körülbelül nettó másfélmillió forintba kerül, míg négy évvel ezelőtt még 4-5 millióban kellett gondolkodnia az ilyesmit tervezőnek.

Egy családi házat ellátó, 3 kW-os rendszer összesen húsz négyzetméternyi tetőfelületet igényel, ami nem számít soknak. A lapos tetős csarnokokat fenntartó cégek tehát jóval nagyobb kihasználatlan tetőfelülettel rendelkeznek.

A megújuló energiával foglalkozó szakértők egybehangzó álláspontja az, hogy akkor nő meg az érdeklődés a napelemes beruházások iránt, amikor kedvezőbb lesz a megújuló energiák hatósági szabályozása és alacsonyabbak lesznek a tarifák. A minimum hét, de inkább tíz éves megtérülés pedig elriasztja azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek a negyedik válságévet igyekeznek átvészelni 2014-ben. Magyarországon jelenleg az energia valamivel több mint 6 százaléka származik megújuló forrásból - az EU-s vállalás szerint ezt kell feltornászni 13 százalékra 2020-ra.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Ebben a gyárcsarnokban járnak majd a napenergiás targoncák