Simple Plan: Simple Plan

Várakozások: A kanadai pop-punk zenekar a kilencvenes évek végén alakult, bár a tagok már azt megelőzően, a gimis éveik alatt is zenéltek együtt különböző formációkban. Ilyen korábbi kísérlet volt a Reset nevű zenekar, melyet 13 évesen alapított Pierre Bouvier és Charles-André Comeau. A Simple Plan első lemeze 2002-ben jelent meg a rögbi iránti rajongásról tanúskodó No Pads, No Helmets...Just Balls címmel. Az egyszerű punk-pop korongról a Good Charlotte és a Blink-182 zenei világa köszön vissza, s ennek megfelelően a kvartett leginkább a tinik körében vált igazán népszerűvé. Első lemezük megjelenése után többek között Avril Lavigne-nal és a Green Day-jel turnéztak együtt, és több ízben részt vettek a Vans Warped Tour nevű jeles deszkás fesztiválon is. A zenekar második albuma Still Not Getting Any... címmel került a boltok polcaira 2004 őszén, s egy kisebbfajta átalakuláson ment át a Simple Plan-hangzás, valamelyest komolyabbá, érettebbé vált. Talán ennek is köszönhető, hogy a lemez a Billboard lemezlista harmadik helyén startolt anno. Közel négy évet kellett várni, hogy a srácok új anyaggal örvendeztessék meg rajongóikat.

Eredmény: Érdekes választás egy zenekartól, hogy a harmadik albumát cím nélkül dobja piacra. Ez általában megújulást, váltást, az adott együttes zenéjének újraértelmezését jelenti. Első hallásra annyit mindenképpen leszögezhetünk, hogy ha lehet, a Simple Plan még inkább poposra vette a figurát. Az albumindító When I'm Gone című szerzeményben egyesítik az elmúlt évek sikeres stílusait, egy csipetnyi emo, egy maréknyi indie, sőt még egy szemernyi Maroon 5-hangulat is került a dalba. Aztán a lemez tényleg egy új csapásirányba visz, egyik-másik felvételen divatos emo-s dallamok köszönnek vissza. Helyenként határozottan olyan érzésünk lehet, mintha a Fall Out Boyt hallanánk. Leszögezhetjük, hogy ebben a stílusban is jelentős a túltermelés, de úgy tűnik, hogy még mindig bőven van igény az ilyen típusú zenékre. A lemezen azért kapunk egy-két meglepetést is, ilyen például az epikus-zongorás Save You, vagy a nyolcvanas évek hangulatát idéző Generation, mely akár a Van Halen előadásában is megszólalhatna.

Kiknek ajánlható: Mindenekelőtt az emós tinik fognak ráharapni erre a lemezre - aki szereti a Fall Out Boyt, vagy a My Chemical Romance-t, valószínűleg nem fog csalódni.

Olyan, mint: Mikor egy amerikai gimnáziumban elmaradnak az órák, s a srácok inkább kocsikáznak egyet a városban.

(DG)