Egyre szomorúbbak a slágerek

Vágólapra másolva!
Amerikai tudósok megállapították, hogy a hatvanas évektől kezdve egyre lassabbak lettek a slágerek, egyre kevesebb az egyértelműen boldog hangzású dal.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt fél évszázadban egyre csökkent a slágerek átlagos tempója. A hallgatókban "boldog, örömteli" asszociációkat keltő dúr akkordok egyre kevésbé jellemzik a slágerlistás dalokat, előretörtek viszont a "szomorú, reménytelen" moll akkordok - állapította meg az E. Glenn Schellenberg pszichológus és Christian von Scheve szociológus által végzett kutatás. Ennek keretében több mint ezer dalt vizsgáltak meg a Billboard lista élvonalából, és olyan trendeket állapítottak meg, hogy például a hatvanas évek második felében a slágerek 85 százaléka dúr akkordokra épült, míg ez az előző évtized második felére 43,5 százalékra csökkent. Azt talán nem lehet mondani, hogy mára a "boldogtalan" dalok dominálnak, azonban a kutatók szerint az biztos, hogy egyre több az olyan sláger, amik "érzelmileg többértelműek." Akár az is lehetséges, hogy a zeneileg képzetlen hallgató nem veszi észre, hogy moll akkordokat hall, csak annyit észlel, hogy hiába az optimista szöveg, valami nem egészen stimmel.

Néhány megállapításukat azért érdemes a helyén kezelni: mint például a Guardian megállapítja, az, hogy a kilencvenes években volt a leglassabb a slágerek tempója, elég egyértelműen az R&B térhódításának köszönhető és nem feltétlenül valami évtizedeken átívelő folyamatnak. Érdekesség, hogy a kutatók szerint a klasszikus zenében hasonló folyamat játszódott le jóval hosszabb időtávon, vagyis 1600 és 1900 között. A 17. és 18. században az egyértelműen vidám vagy egyértelműen szomorú dalok domináltak; a romantikának köszönhetően a 19. században jelentek meg az olyan zenedarabok, amelyekben többféle érzelmi állapotot ábrázoltak, illetve akár egyszerre többféle, egymásnak ellentmondó zenei jelzés is szerepelt bennük.

Mostanában elég sok olyan vizsgálat jelent meg, ami a slágerek jellemzőinek változását vizsgálja több évtizedes időtávban; például kiderült, hogy tényleg egyre több a szex a popban; a brit tudósok által kidolgozott Slágeregyenlet pedig azt bizonyította, hogy 1980 körül volt a legkiszámíthatatlanabb, hogy miből lesz sláger.