Sokak szemében a silány minőség megtestesítője, gyakran a barkácsolásban megsérült férfiegó céltáblájává válik, Magyarországon a többség számára még sincs alternatívája. Vajon az IKEA csupán a kisemberek középszerű bútordiszkontja, vagy a trendet diktáló formatervezők és belsőépítészek is odafigyelnek rá? És egyáltalán, mitől lett olyan megkerülhetetlen és sikeres, és miért vált ki olyan heves érzelmeket a svéd bútoróriás?

A „szerintem az IKEA” szókapcsolatra rákeresve érdekes eredményt kapunk, melyek jó részéből egyfajta  se veled, se nélküled érzelmi kapcsolat rajzolódik ki. „Szerintem az IKEA bútorokkal különösen vigyázni kell. Olcsónak tűnnek, de ha megnézed, miből vannak, máris nem tűnnek olyan vonzónak. De nem azt akarom sugallni, hogy minden IKEA-termék rossz, de egy részük valóban nem túl jó. És amúgy szeretem az IKEA-t” – írja egy kommentelő.

1968-as IKEA-bútorok egy stockholmi múzeumbanForrás: AFP/Olivier Morin

„Szerintem az IKEA-bútorok első lakásba, első bútornak tökéletesen megfelelnek, nyilván senki nem gondolja azt egy Klippan kanapéról, hogy az 100 év múlva a Sotheby'snél lesz árverezve. Így kell hozzáállni a dologhoz, és akkor a legjobb bútorok, nem is túl drágán” – ad használati utasítást a világ legnagyobb lakásbútorokat árusító cégéhez egy másik hozzászóló.

A bútorvilág gyorsétterme

Ugyanakkor elég csak körülnézni a környezetünkben, és szinte biztosan találunk valakit, aki leszögezi, hogy ő ugyan sosem vásárol az IKEA-ban, mert az a középszerűség diszkontja, összetákolható pozdorjalapokkal. A neten körülnézve és rögtönzött felmérésünk eredményeként is azt kaptuk, hogy azok, akik nem szeretik a céget, a minőségre, az igényes kialakítások hiányára panaszkodnak. De akad olyan is, akit a leegyszerűsített vonalvezetéstől ver ki a víz, és olyan is, akit az áruház felépítése zavar: „A kijutáshoz végig kell menni az áruházon, ezzel egyben kényszerítik a látogatót, hogy megtekintse az egész termékskálát” – berzenkedett egy középkorú ismerősünk, aki ellenzi az efféle marketingmegoldásokat.

Martinkó József design szakújságíró, az Octogon szerkesztője szerint nagyon hasonló kérdés szeretni vagy utálni az IKEA-t, mint a McDonald’sot, mivel „ez a bútorvilág gyorsétterme”. „Ami a cég fő kritikája szokott lenni, az szerintem a férfiegóval függ össze: az összeszereléskor az is felmerül, mennyire vagy ügyes. A saját ügyetlenségét van, aki azzal kompenzálja, hogy visszavetíti az IKEA-ra, hogy mekkora selejt.” Szerinte minőségi szempontból valóban fel lehet róni dolgokat az IKEA-nak, de az vitathatatlan, hogy az imázsa makulátlanul skandináv, melybe az is beletartozik, hogy „fával, kerámiával és üveggel dolgoznak, szóval az ökovonalban hitelesek”. És az elsők között voltak abban is, hogy a tárgyakat emberekhez kötötték: a vásárló tudja, hogy ki tervezte az éppen kicsomagolt állólámpáját, mivel a termék csomagolásán jobbára feltüntetik a tervezőt.

Fiatal kínai pár várja, hogy felébredjen a gyerekük a pekingi IKEA-ban, 2011-benForrás: AFP/Mark Ralston

Siker = fa, tél és atyai jutalom

Az IKEA története háború utáni történet. Skandináviában nem volt sok alapanyag, ám bőven akadt fa. A bútoripari óriás megszületésének a hosszú telek is kedveztek: „A skandináv országokban (…) a zord éghajlati viszonyok között az átvitt értelemben is meleg otthon az emberek fő menedéke, amely az ottani életformában sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a kontinentális vagy különösen a mediterrán zónában” – írja Vadas József művészettörténész Modern és posztmodern című könyvében. Fontos az is, hogy a skandináv design nem sokat változott: „Amennyire hektikus az olasz design, úgy maradt a skandináv formavilág elég konstans, tiszta vonalvezetésű és erősen funkcionalista” – mondja Martinkó.

Rendelkezésre állt tehát az elég fa, a hosszú hideg telek és a funkcionalizmus; ám ez mind nem lett volna elég, ha nincs Ingvar Kamprad. 1926-ban született egy kis svéd faluban, és már ötévesen gyufákkal kereskedett. Tizenhét éves korában az iskolai előmeneteléért az apja megjutalmazta, Kamprad pedig az összeget arra fordította, hogy létrehozza saját vállalkozását. Az IKEA mozaikszót a saját nevének, valamint Elmtaryd és Agunnaryd nevű helységnevek kezdőbetűiből rakta össze (előbbi a farm, utóbbi a falu volt, ahol felnőtt). Eredetileg tollakat, pénztárcákat, képkereteket, asztali futókat, órákat, ékszereket és nejlonharisnyát árult – az átlagosnál kicsit olcsóbban. Az első bútorokkal 1948-ban színesítette a termékskálát, a hozzájuk szükséges faanyagot egy közeli erdőből szállíttatta. Első próbálkozása egy kézimunkázó-karosszék volt. Mivel Kamprad képtelen volt arra, hogy számokat jegyezzen meg, a bútoroknak a kezdetektől fogva neveket adott, melyeknek jobbára skandináv eredete van. A pozitív fogadtatás után már semmi nem állíthatta meg az IKEA térhódítását. Az első bemutatóterem – az áruházak elődje – 1951-ben nyílt meg, ma pedig már 305 áruházzal van jelen 26 országban, átlagosan 12 000-féle árucikket kínál. (Ha még több IKEA-történetet szeretne, ide kattintson! A cég magyar Wikipédia-oldala ugyan nem tér ki erre, de az angol és a német oldalak összefoglalják a céget érő kritikákat is. Ezeket itt tudja elolvasni.)

Az óriás szebbik arca

A cég méreteit mutatja, hogy a világszerte kivágott fák egy százalékát az IKEA használja fel. Épp ez a hatalmas termelés a kerékkötője annak, hogy gyorsan és rugalmasan kövesse a trendeket, mivel egy kiadós szerszámváltás a gyártósorokon rettentő sokba kerülne. Az árukészlet mégis változik, az átlagos vásárló számára észlelhető módon két-három évente, hullámokban érkeznek az új kollekciók, de ahogy Martinkó mondja, ezek általában nem forradalmi újítások vagy formák. Kárpitot váltanak, új színeket hoznak be, áthelyezik kicsit a hangsúlyokat, és persze minden szezonban érkeznek új tárgyak is.

A 2014-es PS kollekció egy részeFotó: Vincze Barbara - Origo

Egészen más a helyzet a két-három évente jelentkező ún. PS kollekcióval (a PS a post scriptum, azaz utóirat rövidítése), ami gyorsan reagál a design- és életmódbeli trendekre. Ez az IKEA presztízs-összeállítása: olyan különleges termékeket tartalmaz, melyek egyszerre (multi)funkcionálisak, esztétikusak, frissek és gyakran viccesek is. 1994 óta létezik, meghívásos alapon dolgoznak rajta együtt jó nevű designerek és feltörekvő tehetségek. Körülbelül olyan, mint amikor Karl Lagerfeld a H&M-nek tervezett. És bár valószínűleg óriási nyereséget nem generál a cégnek, „brandépítésben nagyon jó ez a kisszériás, kvázi kapszulakollekció. A tömegtermelés minőségi oldalát hozza be” – mondja Martinkó. Trenddiktálónak ugyanakkor nem gondolja ezeket a kollekciókat, szerinte a designélet meghatározó szereplőire nincsenek nagy hatással. (A legújabb, 2014-es kollekció 51 tárgyát 15 tervező hozta létre. Itt tudja megnézni őket.)

Egy életen át a Hagalund kanapéval

A legtöbben persze nem azért mennek az IKEA-ban, hogy megcsodálják a formatervezői finomságokat, hanem mert be akarják rendezni a nappalit. Nem mindegy, hol, a világ mely pontján teszik ezt. „Míg Nyugat-Európában az IKEA úgynevezett belépő bútor, amit mondjuk a közös élete kezdetén vásárol egy fiatal pár, nálunk nagyon sokan ugyanazokkal az IKEA bútorokkal élik le az életüket. Nálunk nem az van, hogy az első lakást gyorsan berendezem az IKEA-ból olcsó, de stílusos darabokkal, és amikor már lenne pénzem – és amúgy is elkezdenének kopni – lecserélem őket. Az emberek többségének nincs pénze arra, hogy kategóriát lépjen, például, hogy amikor már jó pár éve dolgozik, vegyen egy háromszázezer forintos kanapé helyett egy hatszázezrest” – magyarázza Martinkó.

A nyugati világ IKEA-szemléletét mutatja az is, hogy az egyetemi kampuszokon az év végén rengeteg kidobott bútort lehet találni: miután valaki lediplomázik, egyszerűen otthagyja az elnyűtt – vagy éppen alig használt – bútorait.

Csináld magad!

Az év végi kollégiumi kiköltözéseket nagy nemzetközi csináld magad blogok is a legjobb lelőhelyek között említik, az IKEA pedig jó ideje a bútorátalakítók vagy -hackerek paradicsoma. A motivációk persze eltérők: míg külföldön ez inkább a kreativitás próbája, nálunk a szociális kényszer is kiválthatja a bútortuningot. Persze használják nálunk is belsőépítészek (még az eggyel ezelőtti Prezi-irodában is voltak hackelt IKEA-bútorok), és csináld-magad-bloggerek is örömmel élnek vele.

Amikor a csináld magad hozzáállás extrém mérteket ölt: Bin Dome, Rory Hyde ausztrál művész alkotása IKEA-s kukákbólForrás: National Gallery of Victoria

Szentgyörgyi Kata, a Kicsi ház bloggere talán a legismertebb magyar IKEA-hacker. Már élete első IKEA-s tárgyát azért vette meg, hogy átalakítsa: egy hosszúkás, kétfiókos Moppe doboz volt az, amit ma már nem gyártanak. Húszéves volt akkor, „nem tudtam még, mit jelent az, hogy DIY (csináld magad)”, a dobozból mindenesetre fésülködőasztal lett.  

A bútorhackelés trendje valószínűleg nem az IKEA miatt terjedt el, ám az IKEA annyira jól idomult a mozgalomhoz, hogy ma már a saját tervezőik is meghackelik a bútoraikat. „Az egyediség most a legnagyobb trend” – említ egy okot Szentgyörgyi Kata. Rokonszenves lépés, hogy a cég maga is sokkal inkább átalakításra, semmint újabb vásárlásra biztatja ügyfeleit.

Na, de miért épp az IKEA bútorai alkalmasak erre? „Szerintem az IKEA-bútorok fehér vásznak, szuperül lehet alakítani őket a magunk kedvére anélkül, hogy mélyen a zsebünkbe kellene nyúlni. Az egyszerű vonalakhoz, sallangmentes formákhoz sok minden illik. Egy-egy bútornak nagyon sok arca lehet” – magyarázza a blogger.

Magyarországon nincs alternatíva

Rögtönzött felmérésünkből a kritikus hangok mellett egy erős rajongótábor képe is körvonalazódott. Köztük van Szentgyörgyi Kata is: „Bár tény, hogy van olcsó és ezzel együtt kevésbé minőségi vonala, az IKEA-ban igen is nagyon jó cuccok vannak. Sőt, jó szemmel koppintanak és másolnak, elérhetővé téve a designt olyanoknak is, akiknek kevés pénzük van lakberendezésre. A mi lakásunk javarészt onnan van berendezve, igaz, szinte minden bútort kicsit átalakítottam. Lehet fanyalogni, de Magyarországon nincs sok választásunk. Sőt, inkább nincs alternatíva. Vagy veszünk designerbútorokat elképesztően drágán, vagy kitaláljuk, hogyan lesz az IKEA-ban vett bútorunkból designerdarab.”

Konyhafronton pedig az IKEA legyőzhetetlennek tűnik: „Ha rendes, nagy konyhát akarsz, nem olcsó, de még mindig kétszer-háromszor olcsóbb, mint ha asztalossal csináltatod” – mondja Martinkó. A konyhán kívül van még pár terület, amit lakberendezési és designblogok magasztalnak, és olyanok is, amelyekről lebeszélik olvasóikat.

Humor: IKEA és Family Guy egy képenForrás: FOX

Az egyik legnépszerűbb belsőépítészettel és lakásátalakítással  foglalkozó amerikai blog, a Remodelista nemrég könyvet adott ki, amelyben külön részben taglalják, mi az, amit a lakásunk berendezéséhez bátran beszerezhetünk az IKEA-ból, és mi az, amit jobb, ha elfelejtünk. A mérleg nyelve a pozitív irányba billen: biztat, hogy gyerekbútorokat, szőnyegeket, üvegből, rozsdamentes acélból és kerámiából készült kiegészítőket, szekrényeket vagy kellően vastag függönyöket bátran vásároljunk az IKEA-ban. Ellenben a vízvezeték-szerelvények, a matracok és párnák, a finom alkatrészeket tartalmazó világítás és a gyakori használatnak kitett bútorok vásárlását nem javasolja.

 

Nyerj jegyet a Katona József Színházba!

Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:

Mit jelölnek az IKEA mozaikszó betűi?

A válaszokat beküldők között 5 db páros jegyet sorsolunk ki a Katona József Színház Musik, Musikk, Musique című előadására (2014.04.08. 20:00). A megfejtéseket 2014.03.31-én 12:00 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mailcímre. A tárgyba ezt írd: Katona_ Musik. A kisorsolt játékosokat e-mailben értesítjük, a jegyeket a levélben leírt módon adjuk át.

A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzata itt olvasható.