Továbbra is a zene a legjövedelmezőbb művészeti ág

9,6 milliárd euróra nőttek a szerzői jogdíjból befolyó összegek a világban 2017-ben. Ráadásul a digitális bevételek először lépték túl az egymilliárd eurót.

Jelentős mértékben nőttek a szerzői jogdíjból befolyó összegek a világban tavaly. Összesen 6,2 százalékkal, aminek eredményeként a teljes összeg 9,6 milliárd euróra rúg. Külön rekord, hogy tavaly fordult elő először, hogy a digitális bevételek átlépték az egymilliárd eurót. A 2017-es zsinórban az ötödik olyan év volt, amikor globálisan nőttek az alkotók bevételei, és ez volt az első olyan év, hogy mindegyik kategóriában.

Az Alkotói és Zeneszerzői Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (CISAC) csütörtökön tette közzé a 2017-es évről szóló kutatásainak eredményeit. A zene, az audiovizuális és vizuális művészetek, a színház és az irodalom terén alkotók szerzőijogdíj-bevételeit vizsgálták. Az világosan kiderül a jelentésből, hogy továbbra is

a zene a legjövedelmezőbb művészeti ág a szerzők számára,

ebben a szektorban 8,34 milliárd euróra nőttek a szerzőijog-bevételek, ami 6 százalékos emelkedés. Az audiovizuális területen 611 millió, az irodalomban, 227 millió euró összeg folyt be 2017-ben az alkotóknak, a vizuális művészetekben tevékenykedők 19 százalékos emelkedéssel 208 milliót tehettek zsebre, a színházi világban működők 196 milliót. Azt írták, hogy a digitális felhasználásokból származó bevételek 24 százalékkal, 1,27 milliárd euróra emelkedtek 2016-hoz képest,

öt év alatt ez a jogdíjfajta csaknem a háromszorosára nőtt,

ugyanakkor részesedése a teljes összegből még mindig viszonylag alacsony, 13 százalék. Ezen belül a zene digitális felhasználása 1,24 milliárd euró jogdíjat eredményezett.

A CISAC éves jelentéseiben rendszeresen közölnek esettanulmányokat, egyes országok adatait, trendjeit külön megvizsgálják. Idén Magyarország is ezek közé került. A 13 milliárd forint, vagyis 43 millió euró éves szerzői jogdíj (ami csak a zenei, irodalmi és audiovizuális szerzői jogdíjakat tartalmazza) 3,6 százalékkal magasabb a 2016-osnál. A hazai jogkezelő, az Artisjus a top 10-ben van a GDP-arányos jogdíjbeszedésben. A listában a hetedik a GDP 0,035 százalékával. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a magánmásolási díj aránya és fontossága a globális átlagnál jóval nagyobb. Ugyanakkor a digitális kihívások kapcsán kitér arra, hogy hazánkban e terület aránya jóval alacsonyabb a globális 2,2 százaléknál. Ennek fő oka, hogy a nemzetközi repertoárt nem itt, hanem közvetlenül jogosították a digitális szolgáltatóknál a nagy jogkezelők.