Boksz, szerelem, erotika, gyilkosság – Rocco és fivérei a Nemzetiben

2019.09.19. 09:04

„Öt fiatalember nagy lehetőségéről szól ez a mese, akik vidékről költöztek a nagyvárosba. Arról, hogy hogyan vívják a helyüket a nyüzsgő városban, az életben, a szerelemben és a szorítóban." – mondta Vidnyánszky Attila, a Rocco és fivérei című előadás rendezője. Azt is hozzátette, hogy bár a történet az 1950-es évek elején játszódik, és Luchino Visconti 1960-ban készítette el a legendás filmet, ma is ugyanúgy érvényes. A Rocco és fivérei az értékek története is. Hová mozdul az a világ, amiben létezünk? Mit hagyunk el, mi változik, és mi tűnik el - fájó mód - végérvényesen? Milyen létet kényszerülünk élni bizonyos torz ideológiák mentén? A Rocco és fivérei premierje szeptember 19-én, csütörtökön lesz a Nemzeti Színházban. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezi, főbb szerepekben Berettyán Nándort, Bordás Rolandot, Mészáros Martint, Bánsági Ildikót, Barta Ágnest, Berettyán Sándort, Tóth Augusztát, Udvaros Dorottyát, Schnell Ádámot és Varga Józsefet láthatjuk. A Nemzeti Színház ezzel azt előadással szerepel a 2019-es Nemzetközi Színházi Olimpián, amely a világszínház egyik legjelentősebb eseménye. Az esemény Szentpéterváron lesz, és a Nemzeti Színház a legnagyobbak – a Berliner Ensemble, a milánói Teatro Piccolo, a bukaresti Bulandra – társaságában szerepel szeptember 27-én és 28-án a Rocco és fivérei című darabbal.

Egy délolasz faluból a dinamikusan fejlődő nagyvárosba, Milánóban költözik az öt Parondi fivér – Vincenzo, Simone, Rocco, Cito, Luka – és az édesanyjuk valamikor az ötvenes évek elején. A boldogságot, a megélhetést és az érvényesülést keresik, de mindannyiukra másként hat a nagyvárosi nyüzsgés. Vincenzo eljegyzi szerelmét, egy jómódú milánói lányt, Simone bokszoló lesz, és beleszeret egy prostituáltba, Nadiába, majd egyre lejjebb csúszik.

Bordás Roland és Szabó Sebestyén László a Rocco és fivérei című előadáson a Nemzeti Színházban.Fotó: Polyák Attila - Origo

A lány elhagyja Simonét. A két legfiatalabb fiú, Ciro és Luca is saját helyét próbálja megtalálni. Rocco, a középső fiú tartja össze a családot, végül belőle válik bajnok. Később találkozik Nadiával, és szerelem szövődik közöttük. Simone képtelen elfogadni Rocco és Nadia szerelmét, ezért megöli a lányt. Rocco  a bátyja mellé áll, és megbocsát neki. Áldozatvállalása, hihetetlen jósága és alázata teszi őt igazi hőssé.

Bordás Roland és Barta Ágnes a Rocco és fivérei című darabban a Nemzeti Színházban.Fotó: Polyák Attila - Origo


A fivérek versengése, az egymás iránti szeretetük, az összetartozás, a helyes és helytelen döntések a zajos városban, küzdés a fennmaradásért, a boksz, az edzőterem, a szerelem teremti meg a drámát a történetben. A színpadon pedig a történet nagyon is mai: a város zajos, harsány, olykor erkölcstelen, időnként felszínes. 

Rocco és fivérei, Nemzeti Színházban.Fotó: Polyák Attila - Origo

A színpadon megjelenik az erotika, a küzdelem, a vidéki asszony reménye, hogy fiainak jobb lesz az élete, a gyerekek pedig keresik az utat, ki így, ki úgy próbál érvényesülni. Kiből lehet bajnok a ringben, és kiből lehet győztes a mindennapokban? Megmentheti-e Rocco mindent elsöprő szeretete a családot a széthullástól, és a gyilkossá lett fivért is? Visszatérhet-e a falujába az a fiú, aki egyszer már eljött onnan?

Ez a történet nagyon is a máról szól

A Rocco és fivérei az egyetemes filmművészet és az olasz neorealizmus egyik legjelentősebb alkotása. Luchino Vinsconti 1960-ban bemutatott filmje Giovanni Testori A Ghisolfa-híd című 1958-as regénye alapján készült. A csodálatos filmben Roccót Alain Delon, Nadiat Annie Girardot, Simonet Renato Salvatori játszotta, egy kisebb szerepben pedig az akkor még alig ismert, fiatal színésznő, Claudia Cardinale is feltűnt. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a darab rendezője azt mondta az Origónak, hogy évek óta szerette volna színpadra vinni a történetet.

Vidnyánszky Attila, a darab rendezője, a Nemzeti Színház igazgatójaFotó: Polyák Attila - Origo


„A témák hosszú éveken keresztül bennem vannak. Nagyjából tudom, hogy mi az az öt-hat történet, amelyeket az elkövetkezendő években még szeretnék megrendezni  – ha megadja a Jóisten. A Rocco és fivérei is ott keveredett bennem. Egyrészt azért, mert a film meghatározó. Kamaszként láttam, és a mai napig bennem élnek a képek, belém égtek a jelenetek. Másrészt pedig azért, mert minden kérdés, amit Visconti felvet, a mai napig érvényes. Ráadásul adódik egy fél évszázadnyi perspektíva is Visconti hite, vágyódásai, reményei kapcsán. Ennyi idő elteltével elmondhatjuk véleményünket, hogy az a város, az a világ, amiről érezte, hogy robbanni fog, hogy iszonyatos tempóban változik, mivé alakult."

Berettyán Nándor és Barta Ágnes a Rocco és fivérei című darabban a Nemzeti Színházban.Fotó: Polyák Attila - Origo


Vidnyánszky Attila azt is mondta, hogy a fiatalabbak szinte alig ismerik a filmet. Nem látták, így nem is tudják, hogy mennyire róluk szól ez a történet.
„Akik a színpadon játsszák a szerepeket a darabban, kevés kivétellel mind vidékről érkeztek a fővárosba. Lehetnének akár a Parondi család gyerekei is, akik ugyanígy belecsöppentek a nagyvárosi forgatagba. A Parondi fivérek vidékről magukkal hozták az értékrendjüket, a naivitásukat, ábrándjaikat, vágyaikat, és talán az illúzióikat is, de a nagyváros másfajta játékszabályokkal szembesíti őket. Hová mozdul a világ, amiben létezünk, mit hagyunk el, mi változik, mi tűnik el – fájó mód – végérvényesen, és milyen életet kényszerülünk élni bizonyos torz ideológiák mentén. Ugyanilyen torz ideológia mentén felépített torz társadalomból szabadulva én azt hittem, hogy nem lesz több ilyen, aztán láttam, hogy dehogyisnem. Most is valamiféle filozófiai gondolatok, esztétikai kultúrtörténeti megfogalmazások mentén meglehetősen természetellenes módon próbálunk világot építeni, és ez soha nem vezet jó irányba." – mondta a rendező.

Rocco és fivérei, Nemzeti SzínházbanFotó: Polyák Attila - Origo


Azt is hozzátette, hogy azoknak az erőknek és értékeknek a felmutatása a célja, amelyek a vidék életének és hagyományainak tisztasága és a nagyvárosi létforma küzdelmei, lehetőségei között próbálnak hidat verni. Szükségszerű-e a tisztaság feladása, amely valamiféle kényszerűségből fakad? Rocco Parondi bátyját felváltja a ringben, és valódi emberi értékei emelik őt igazi harcossá.
Mivel a történet nagyon is mai, ezért számos aktualitás is megjelenik a darabban. Ezek csupán egy-egy plakátszerű megfogalmazások, de Vidnyánszky Attila azt mondta: szerette volna, ha érezné a néző, hogy ez a darab nagyon is rólunk szól.
A Rocco és fivérei című előadással szerepel a Nemzeti Színház az idei Színházi Olimpián, amely Szentpéterváron lesz, és szeptember 27-én és 28-án játsszák.

Bokszedzések, áldozatvállalás, vidék és város, fent és lent

„Amikor megtudtam, hogy Rocco szerepét játszom a darabban, először is megnéztem a legendás filmet. Ezután még jobban örültem a szerepnek." – mondta Berettyán Nándor, akit Rocco szerepében láthatnak a nézők.

Berettyán Nándor és Bordás Roland a Rocco és fivérei című darabban a Nemzeti Színházban.Fotó: Polyák Attila - Origo


„Bizonyos szempontból egy családi drámáról van szó. Később derült ki számomra, hogy mennyi lehetőség van a történetben, mennyire finoman el vannak bújtatva azok az apró dolgok, amelyeket tovább lehet bontani. Rocco áldozatvállalása nemcsak érthetetlen, hanem néha kissé idegesítő is. Legszívesebben megrázná az ember, hiszen olyan naivitás van benne, amitől elvész a valóságérzete. Jó lelkű, áldozatkész ember, hihetetlenül elvakultan akarja a jót. Azt mondják: krisztusi figura. De én nem ezt érzem. Krisztusnak nagyon is tiszta valóságérzékelése van. Mégis Roccó az, aki valódi emberi értékei miatt hőssé válik, harcossá, és aki a család eltévelyedett tagjait próbálja a jó irányba terelni."

Bordás Roland Simone szerepét játssza – Rocco testvére, aki bokszolni kezd. A darabban hihetetlenül életszerűek az edzések és a mérkőzések.

Bordás Roland a Rocco és fivérei című darabban.Fotó: Polyák Attila - Origo


„Már január óta járunk bokszedzésekre Nándival. Először azt gondoltuk, hogy majd ütjük egymást a színpadon, és az úgy rendben lesz. De ez egyáltalán nem így volt. Ahhoz, hogy hiteles legyen a színpadi játékunk, igenis meg kellett tanulni a sportág alapjait, és keményen kellett edzeni. Az első felvonás végén van egy hatperces zsákolási jelenet, amelyet tisztességesen meg kellett csinálni – ehhez is szükségesek voltak az edzések. Ráadásul a bokszolásnál nemcsak az ellenfélre kell figyelni, hanem a saját testemre, az alapállásra, a fordulásokra, a lendítésekre – ahogy az edzőnk mondta, ez matematika." – mondta a színész.

Rocco és fivérei a Nemzeti SzínházbanFotó: Polyák Attila - Origo


Bordás Roland szerint a történet lényege az, hogy öt fiú az anyjukkal vidékről a nagyvárosba költözik, elkezdik a városi forgatag felfedezését, és új életük felépítését. Ez egyfajta remény, hogy kitörjenek a korábbi helyzetükből. Talán jobbá válhat a gyerekek élete. De mindannyiukra másként hat a városi élet. Másként a testvérekre, másként az édesanyjukra.
„A vidéki és a városi élet különbségét jól láttatja a rendező az első felvonásban. Hatalmas a különbség. A városiak teljesen máshonnan fogalmazzák meg a mindennapjaikat, a szerelmet, a fájdalmat. Két szintet láthatunk a színpadon: a városiak a díszletről, a magasból néznek le ránk, a vidékről érkezettekre. Fentről beszélnek lefelé. Aztán az előadás bizonyos részénél keverednek a szereplők, átlépnek a szintek között – ez először boldogságot, majd bonyodalmakat okoz."

Udvaros Dorottya a Rocco és fivérei című darabban a Nemzeti Színházban.Fotó: Polyák Attila - Origo


A városi nőt, Amelie Gianelllit (Visconti filmjében ez a figura nem szerepel) Udvaros Dorottya játssza. Az Origónak azt mondta: A Rocco és fivérei látszólag egy egyszerű történet, amely világsiker lett.

Udvaros Dorottya és Nagy Márk a Rocco és fivéreiben a Nemzeti Színházban.Fotó: Polyák Attila - Origo


„Titokzatos dolog, hogy egy ilyen történet mitől hat ennyire az emberekre. Sok évtized telt el a film bemutatása óta, de az alapvető értékei nem változtak. Van, amiben hiszünk, vagy hinni akarunk, aztán időnként ezt elfelejtjük – még ha kis időre is -, de később rájövünk, hogy vissza kell térni a saját értékeinkhez. Nekem ebben a történetben az a fontos, hogy Rocco az átlagember számára érthetetlen áldozatokat hoz. Vajon miért teszi? Mit kezdjünk azokkal az emberekkel, akik képesek ilyen krisztusi áldozatokat hozni – akár a saját boldogságukat is feláldozva -, hogy másokon segítsenek. Ezek örökérvényű dolgok, és rendkívül fontosak ezekben az időkben, amelyekben mi most élünk." – mondta Udvaros Dorottya.