Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy kicsit lemaradtunk, miközben már a macedón szavazatoknál járunk, és onnét végre jön tíz pont, hosszabb szünet után. De az élen stabilan Conchita Wurst.
És az osztrákoknak adják a maximális pontszámot, és egyet végre kapnak tőlük szerencsétlen franciák is. Aztán a német szavazatok jönnek, akik bedőlnek a lengyel dekoltázsoknak, a legtöbb pontot pedig a hollandoknak adják, nekünk és a svédeknek semmit.
Meglepő lenne Conchita Wurst győzelme? Tekintve, hogy az Eurovízió a meleg szubkultúrának igen fontos része, egyáltalán nem. De nézzük az izraeli szavazatokat: hét pont jut Magyarországnak, ezzel pont száz pontunk van, de ők is az osztrákokat díjazzák.
A portugáloktól is max. pontszámot kapnak, Magyarország viszont ott van stabilan az élmezőnyben mindenkinél. A norvégok a szokásos skandináv körbeszavazást megszakítva a hollandokat és az osztrákokat díjazzák, a dánokat meglepetésre nem.
Ez most már egész biztosnak tűnik: Kállay-Saunders András legrosszabb esetben is ötödik lesz, amivel minimum beállítja Bayer Friderika eddigi legjobb eredményét. Novodomszky Éva angol kiejtése közben kiderül, hogy továbbra sem javult, viszont nálunk a holland, osztrák tandemre szavazott a többség, és ezzel a hollandok megközelítik Ausztriát.
Ez is bombameglepetés, viszont helyesbítenem kell: Friderika negyedik lett 93-ban, tehát nem biztos, hogy ez rekorderedmény lesz. Az írek közben megdobják tizenkét ponttal Conchitát, ezzel az osztrákok újra növelik az előnyüket.
A finn műsorvezető bezzeg igen, nem kéne neki. A lényeg viszont az, hogy ott is Ausztria nyer, Magyarország újra kapott párat.
Üzeni a litván műsorvezető Conchita Wurstnak, tíz pont kíséretében. Az osztrákoktól kapunk hetet, ők valamiért az örményeket tartották a legjobbnak, és Conchita előnye lecsökkent 13 pontra.
A spanyol műsorvezetőnőből harapófogóval kell kihúzni, ki kap nyolc pontot, de a lényeg, hogy ott is az osztrákok nyertek. A belgák meglepetésre semmit nem adnak a franciáknak, és az osztrák, svéd, holland trió stabilan vezet náluk is.
Így kommentálja Gundel Takács Gábor, hogy az olaszok sok pontot adnak a lengyeleknek. Ezek szerint a többi ország a férfiakat szereti? De mielőtt ezen összevesznénk, az olaszok is Conchitának adják a legtöbb pontot, az ukránoknál pedig a svédek a nyerők. Ez azt jelenti: Ausztria a győztes!
Ez már a hátralévő három ország eredményeitől függetlenül tény, mint ahogy Magyarország ötödik helye is az.
A győztes dallal búcsúzunk, őrület volt.
Jó estét minden kedves olvasónak, rövidesen elkezdődik az Eurovíziós Dalfesztivál idei döntője, de a felvezetés már megy az M1-en, a stúdióban maga ByeAlex!
A várakozás mindenesetre óriási: Gundel Takács Gábor már arról beszél, hogy tud-e adott esetben Budapest versenyt rendezni. Mindenkit megnyugtatunk: szerinte tud!
Néhány érdekes adat Kállay-Saunders Andrásról, hiszen biztosan vannak, akik velem együtt csak az idén kerültek olyan helyzetbe, hogy utána kellett nézni, ki is ő. Nos, az édesapja Fernando Saunders amerikai zenész, édesanyja Kállay Katalin modell, és New Yorkban született 1985-ben. Budapestre csak három éve költözött, miután 2011-ben bepróbálkozott a Megasztárban, és ott kiderült, hogy ebben az országban lehet jövője. És az azóta történtek azt bizonyítják, hogy jól gondolta!
Ez a tavaly elhunyt Lou Reed Heavenly Arms című száma 1982-ből. Ez mind szép és jó, mondhatnák erre önök, de mi köze az Eurovíziós Dalfesztiválhoz? Nos, nem több, minthogy a refrént Kállay-Saunders András édesapja énekli benne (aki egyébként basszusozik is a dalban). Őrület, mi?
ByeAlex egyébként ACÉLVÁROS feliratú baseballsapkában ül a stúdióban. Novodomszky Évának pedig állítólag volt egy nagyon okos nyula.
További fontos információ: van a köztévében egy Sipos Dávid Günther nevű riporter. Ő az első Günther nevű magyar ember, akiről hallottam, és remélhetőleg divatot indít el. Több Günthert Magyarországra!
És most végre elkezdődik maga a műsor is, pár taktust már hallhattunk a tavalyi győztes dalból. Készüljenek fel, hogy hosszú menet lesz, hiszen fél 1-ig fog tartani a cirkusz.
Kár lenne tagadni, hogy Kállay-Saunders jelölése megosztja a magyar nézőket, elég komoly kommentek olvashatók a YouTube-videók alatt. A Nagy Adrienn nevű kommentelő az alábbi érvvel próbált meggyőzni mindenkit: "Minden ember azonos színű, belülről." Közben a versenyzők bemutatása zajlik, de még fogjuk látni őket épp eleget.
Maria Jaremcsuk a színpadon, és ezzel elkezdődik végre a döntő érdemi része. Az ukrán versenyző elég sablonos csajpopot nyom, de higgye el mindenki, ez még mindig istenes a sok giccsballadához képest, amivel az idei mezőny sajnos tömve van.
Akkor megmutatjuk Maria Jaremcsukot. Közben már jön is a fehérorosz versenyző.
Teo, a fehérorosz versenyző azt állítja magáról, nem tud úgy táncolni, mint Patrick Swayze, mégis megpróbálkozik vele. A Cheesecake című számban van valami kelet-európai sárm, de ettől még nem lesz kevésbé unalmas.
Jönnek az azeriek, akiket tavaly azzal gyanúsítottak, hogy szavazatokat vásároltak, még itt, Magyarországon is. Legalább ekkora baj, hogy szokás szerint egy svéd bérszerzők által rutinból összecsapott, dögunalmas, zongorás balladát kell végigszenvednünk, mint általában. Mindenki érdekében reméljük, hogy nem jutnak ezzel messzire.
Adós vagyok még az azeri énekesnő nevével: Dilara Kazimova. Most viszont a kevés valóban szórakoztató produkció egyike, az izlandi Pollapönk szakállas férfiai jönnek!
A norvégok általában aránylag jó produkciókkal szoktak előállni, de ez az idei sajnos katasztrófa. Carl Espen a feltűrt ujjú zakójában a világ legközhelyesebb balladáját énekelte el. Többet erről nem is lehet mondani.
"Pár éve egy ilyesmivel előjönni érthetetlen, kelet-európai prosztóságnak tűnt volna, mára viszont a világ már tartani tudja a lépést" - írtuk a román Paula Seling és Ovi számáról nemrég, és hát igazunk lett, a dal bejutott a döntőbe, a maga trance-es refrénjével együtt, és az embereknek tetszik. Vagy legalábbis nem merik kimutatni az ellenkezőjét.
Az örmény Aram MP3 kezdettől fogva a nagy favoritok közé tartozik a fogadóirodáknál, pedig ugyanolyan zongorás, lassan kiteljesedő ballada, mint a mezőny úszkve 60 százaléka. Én férfiasan bevallom, nem tudtam rájönni, miért pont ez emelkedne ki közülük. Önök?
Ja igen, ebben voltak a dubstepes dropok. De ez nehogy már elég legyen, még ha az örményektől pont nem is kellene sajnálni. Viszont a sajnálatra önmagában nem kéne építeni, drága barátaink!
Nagyon pörög a show, régebben mintha sokkal több időhúzás ment volna, most meg már a nyolcadik versenyzőnél járunk, Kállay-Saunders András a 21. lesz. Ez most a montenegrói Szergej Cetkovics, aki szakasztott úgy néz ki, mint ahogy az ember egy jugoszláv táncdalénekest elképzel 1974-ből. És úgy is énekel.
Legalábbis ezzel próbálták reklámozni szegény, jobb sorsra is érdemes lengyelek produkcióját, Donatan és Cleo dalát. És tényleg, az egyik lány szemérmetlenül kitolja a mellét, és közben VAJAT KÖPÜL. A másik pedig mángorol. Hogy maga a dal milyen, az már másodlagos. (Kicsit népies, kicsit hiphopos keverék egyébként, és a szláv lányokat dicsőíti.)
A görög induló, Freaky Fortune és RiskyKidd számáról az jutott korábban eszembe, hogy "ez az a szám, amely leginkább egy horvátországi tengerparti diszkót idéz, és amelyre kétségtelenül lehet bulizni, de amelyre az európai emberek igen nagy része csak távolságtartó mosollyal tud reagálni." Na, ezt a Horvátországot most utólag módosítom Bulgáriára. Emlékszik valaki Shantel Disco Partizani című számára? Na, ez olyasmi, csak még suttyóbb.
És akkor itt van az, akiről holnap mindenki beszélni fog, függetlenül attól, hányadik helyen végez. Az osztrák Conchita Wurst (eredeti neve Thomas Neuwirth) egy tök semmilyen nagyzenekari balladát énekel, szakállasan, uszályos estélyiben, de ha nem így nézne ki, nyilván senkit nem érdekelne. Érdekesség, hogy a Budapest Art Orchestra kíséri.
Egész sok folkos produkció nevezett idén, mindjárt itt a német Elaiza, vagyis egy harmonikás-nagybőgős lánytrió, melynek a dalára istenien lehetne söröskorsóval a kézben dülöngélni jobbra-balra, ha valakinek éppen ehhez volna kedve. Az énekesnő annyira nem énekel jól, mint amennyire hiszi magáról, az azért fontos észrevétel.
Nehéz elhinni, de még a mezőny felénél se járunk, és most iktatták be az első pihenőt. Elmondom hát, hogy akinek van hozzáfűznivalója, itt teheti meg.
Igen, a svéd Sanna Nielsen a tizenharmadik, és még ugyanennyi van hátra. A szőke énekesnő neve megtévesztő lehet, hiszen nem -ssonra, hanem dán vagy norvég módra -senre végződik, de ezzel senkit nem tud összezavarni. Kár, hogy a svéd hagyományokhoz méltatlanul sablonos ez a szám, ugyanaz a lassú zongorás intró, fokozatosan adagolt érzelmek, végül egy hanggal magasabban énekelt refrén szerkezet, amit már annyiszor hallhattunk. Tény viszont, hogy erre a refrénre hetekkel később is emlékszem az első hallgatás után, szóval valami sajnos van benne.
Gundel Takács Gábor szerint ez a jelmondata a francia TWIN TWIN együttesnek, amely a kevés emlékezetes produkció egyikét mondhatja magáénak. Multikulti szám, és a bajuszról énekelnek, és végre egy jó dal! A tengernyi giccs közepette komolyan üdítő ez az ártalmatlan bohóckodás, és még jó is. Az énekesnek amúgy Troll Doll-frizurája van.
Az elődöntőben az oroszokat bizony kifütyülte a közönség egy része, most egyelőre semmi ilyesmi, és hát tényleg, ki is tudná bántani ezt a két helyes ikerlányt. A Tolmacsovi nővérek dala egész jól indul, ám egy meghökkentően közhelyes refrén agyoncsapja az egészet.
Az oroszok miért nem Dasha Luksot indítják vajon? Túl jó ide? Közben az olasz Emma a színpadon.
Emma Marrone egyébként egyáltalán nem rossz, tényleg a nyolcvanas évek olasz rádiórockját, és konkrétan Gianna Nanninit idézi ezzel a dallal, amivel nagyon kilóg a mezőnyből, ez viszont minden, csak nem baj. Az izlandiak és a franciák mellett még eddig ez a legjobb szám, sok sikert Emmának!
Ezzel menőzik a szlovén fuvolás lány, Tinkara Kovac. Azt viszont már kétlem, hogy a Jethro Tull vezetője beszállna ebbe a kicsit new age-es hangulatú rémségbe.
Helyesbítek, csak az indítás volt new age-es, ez sima délszláv esztrádgiccs. Közben jönnek a finnek, és ROCKzenét ígérnek!
Gundel Takács Gábor félrevezetett bennünket, amikor a Lordit emlegette, hát ez igazi mai MODERN ROCK, Chris Martin-osan megbicsakló hangú énekessel, őrült cool tagokkal, igencsak modoros zenével.
Köszönjük meg a spanyol Ruth Lorenzónak, hogy visszaviszi a fesztivált a komfortzónájába. Amúgy a finn együttes neve Softengine.
Előtte viszont még meg kell hallgatni a már említett folkos minitrend újabb képviselőjét, a svájciak Mumford & Sons-pótlékát, Sebaltert. A fütyörészős refrén még egészen fülbemászó is, viszont az énekesnek annyi színpadi jelenléte van, mint Németh Lászlónénak.
Ez a svájci férfi nem is annyira rossz, de most jön a verseny hatodik legnagyobb esélyese, Kállay-Saunders András és táncosai.
A táncosok egy szigorú apa és szegény lánya konfliktusát idézik meg, ami még az olyanok számára is abszolút követhető, akik egyáltalán nem értenek a táncművészethez (itt vagyok például én).
Úgy tűnik, a közönségnek tetszett a Running, Kállay-Saunders és Szakos Krisztián közös szerzeménye, én nagyjából ugyanolyannak láttam, mint az elődöntőben, és az már nem rossz. Közben egy újabb folkzenekar a színpadon, Máltáról, ez a Firelight.
Lehet, hogy a délután összeszedett enyhe napszúrás teszi, de most már kicsit kezd sok lenni ez. Miért kell huszonhat produkciót végignyomni vajon? Lehetne kissé keményebb a válogatás, vagy nem tudom. Ez a máltai együttes egész lendületes, de valahogy nem maradt meg belőle sok.
A marokkói származású dán induló, Basim dalával szemben az a leggyakoribb kifogás, hogy szemérmetlenül nyúlja a nemrég nálunk is járt világsztárt. Amúgy jó hangulatú szám, szó se róla, csak úgy a felénél kicsit önismétlővé válik. Közben már egy holland countryduó a színpadon!
A kenderike nevű madárról nevezte el magát ez a szimpatikus holland férfi-nő duó, a Common Linnets. Kevesen tudják, hogy a kenderike másik neve zsezse. Több most nem jut eszembe erről a dalról sajnos.
Gondolom, senkinek sem kell bemutatni Ralph Siegelt, akit Gundel Takács Gábor épp az imént nevezett legendának. Nekem bevallom, utána kellett néznem, ő egy német dalszerző, egyszer már nyert az ő dala is jó harminc évvel ezelőtt, most pedig a San Marinót képviselő Valentina Monetta dalában klimpírozik, és persze a szerző is ő. És valahogy az egésznek olyan jó kis békebeli 1975-ös hangulata van, még egy kis suttogós betét is van a dalban.
A britek zárják a műsort, és most kivételesen nem egy régi sztárt ráncigáltak elő, mint Engelbert Humperdinck vagy Bonnie Tyler, hanem egy Molly nevű énekes-dalszerzőnő képviseli a szigetországot. Az biztos, hogy emlékezetesebb a dala, mint a korábbi brit nevezések, és egész karakteres jelenség is a színpadon, a refrént pedig "énekelhetné a harminc évvel fiatalabb Bonnie Tyler is". Hogy ez mire lesz elég? Talán a Top 10 meglesz.
Hát akkor lehet szavazni, mi azt tudjuk felajánlani, hogy itt mindenki elmondhatja, melyik dal tetszett neki a legjobban. Én továbbra is a francia, izlandi, olasz trió mellett verném a reklámdobot, Kállay-Saunders Andrást a középmezőny elejére sorolnám, de hogy nyerni ki fog? Na, ez jó kérdés.
Gyorsan megbeszéltük a döntőt a 444.hu-n követő Bede Mártonnal, hogy a franciában és az olaszban egyetértünk, ő az izlandiak helyett az orosz ikerlányokat pártolja. Hát, meglátjuk.
Ez volt a nagyszerű TWIN TWIN Franciaországból. Nyerni fog? Nagyon meglepődnék.
Nem mindenki hisz a tiszta versenyben: Vörös István a Prognózisból azt mondta nekünk egy interjúban, hogy "szerinted életszerű az, hogy egy idegen ország produkciójára százezrek szavaznak? Hát a maximum az, hogy meghallgatom, esetleg rákeresek az interneten, de telefonon szavazni nem fogok." Lehet, hogy kicsit túlkonteózza a dolgot, de az igaz, hogy én sem ismerek embert, aki valaha szavazott volna.
Na tessék, annyit ekéztük itt a giccses versenydalokat, hogy egy versenyen kívüli produkció mindenkit lever most giccsben, ahogy az Örömódát értelmezi újra. Közben továbbra is zajlik a szavazás.
Egyenesen Lengyelországból.
Nem tudok rájönni, miért jelent meg alább kétszer is a lengyel köpülős lány. Közben senki nem maradt le semmiről, csak egy tizenegy éves kislányról, aki elképesztően irritálóan mórikálta magát.
Az izlandiaké volt a leglátványosabb produkció (leszámítva a köpülő lányt), és most vége is a szavazásnak! Ne küldjenek több voksot, se telefonon, se sms-en!!
Hát az, hogy ezek az űrkitöltő szkeccsek elég bénák a tévében, de képzeljük el, mivel szolgálna a magyar köztévé, ha esetleg Kállay-Saunders András nyerne? Kellene ez nekünk?
Illetve jöhetnének már, elvégre éjjel fél tizenkettő van!
A dán műsorvezetők most a versenyzőkkel bennfenteskednek, épp a brit Molly kap egy tortát, őrület. Most pedig a franciák is sorra kerülnek, a kedvenc éttermüket mutatják. Vajon Kállay-Saunders Andrásnak melyik a kedvenc budapesti étterme?
Emmelie De Forest, akinek azt köszönhetjük, hogy Koppenhága az idei házigazda. Most elénekli a tavalyi győztes dalát.
Ugye milyen jó lenne egy olyan világban élni, ahol szeretik egymást az emberek, és nincs szemétkedés? Na, az előbbi közös dalolás ráébreszt bennünket arra, hogy ez egyáltalán nem biztos, hogy olyan jó világ lenne.
Az azeriek kapásból adnak 8 pontot nekünk, a második náluk Ukrajna, és a győztes természetesen az oroszoké. És a közönség ennek nem örül, nagyon nem.
A dobogósok náluk: Ausztria, Oroszország, Hollandia. Ezzel Magyarország a 3.
Erre azt mondom: nulla pont a polákoktól, viszont szerintük a hollandok a legjobbak, így már ők a harmadikok, vezetnek az oroszok.
Egyébként csupa funkciótlan országra szavaztak, és még San Marinótól is kapunk párat. Ők a skandinávokat díjazzák, és Azerbajdzsánt.
Vezetnek a svédek, Magyarország holtversenyben a második a hollandokkal. Jellemző, hogy a franciák eddig nulla pontot kaptak, de hát mit vártunk?
Az a durva, hogy Kállay-Saunders vezet, de most jönnek a román szavazatok, és tőlük is jön tíz, de a győztesek náluk a svédek.
Akik persze a legtöbb pontot a volt tagköztársaság között szórták szét, ahogy szokták. Gundel Takács meg úgy csinál, mintha nem értené, miért fütyülik az oroszokat.
Azután, hogy a holland szavazatokat is ismertették, de már a máltaiaknál tartunk.
Mivel Máltától nem kaptunk pontot, a franciáktól pedig úgyszintén nem, így már Ausztria is előttünk, már csak negyedik Magyarország.
Minden egyes említésnél óriási üdvrivalgásban tör ki a közönség, közben a britek sem szavaznak Kállay-Saundersre. Az élen osztrák, svéd, örmény, holland sorrend, miután a lett szavazatokat is ismertették.
