A bélflóra megváltozása állhat az allergia hátterében

Vágólapra másolva!
Egyes bélben élő baktériumok az allergia kialakulásának nagyobb lehetőségét, krónikus gyomorbántalmakat, sőt elhízást okozhatnak a tehetős, iparosodott társadalmakban élő gyerekeknél - állítják olasz kutatók.
Vágólapra másolva!

Kutatók az Európai Unióban, valamint Burkina Faso eldugott falvaiban élő gyerekek bélbaktériumait hasonlították össze, és elegendően sok különbséget találtak, amelyek megmagyarázhatják, miért nagyobb a krónikus allergiás esetek és az elhízás aránya a nyugati típusú társadalmakban.


"Az étrendnek döntő szerepe van a bélflóra kialakításában más lehetséges változókhoz képest, mint például az etnikum, higiénia, földrajzi elhelyezkedés vagy éghajlat" - foglalta össze a vizsgálat eredményeit Paolo Lionetti, a Firenzei Egyetem munkatársa.


Lionetti elmélete szerint a bélflóra gazdagságának visszaszorulása az európai gyerekeknél azt jelezheti, hogy a cukor, a sok állati zsiradék és a nagy kalóriatartalmú ételek fogyasztása az iparosodott országokban gyors ütemben csökkenti a mikrobióta alkalmazkodási képességét.


A tanulmány megállapításai azon a tényen alapulnak, hogy az emberi egészség nagy mértékben függ a szervezetben és a test felszínén élő mikroorganizmusok milliárdjaitól. Bizonyos baktériumok gyulladást okozhatnak, mások viszont szükségesek a megfelelő emésztéshez. A fejlett nyugati országokban a higiénia javulásával, valamint az antibiotikumok és vakcinák alkalmazásával sikeresen ellenőrzés alá vonták a fertőző betegségeket a múlt század második felében. Ezzel egyidejűleg azonban olyan új betegségek szaporodtak el, mint az allergiák, autoimmun rendellenességek, gyulladásos bélbetegségek.


A Lionetti csoportja által vizsgált Burkina Fasó-i gyerekek kétéves korukig anyatejen élnek, majd a kőkori emberekéhez hasonló étrenden, amely magvakat tartalmaz, hüvelyeseket és sok zöldséget. Húst igen keveset esznek. A nyugati ember étrendjében ezzel szemben sok hús van, feldolgozott gabonák, cukor és zsír.


Mint a bélbaktériumok DNS-azonosításából kiderült, az afrikai gyerekek szervezetében sok olyan baktérium volt, amely segít a rostok lebontásában, emésztésében, míg az európai gyerekeknél ezek hiányoznak.


A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy megállapításaik támogatják a probiotikus termékek fejlesztését, amelyek segítenek visszaállítani az eredeti bélflórát, és megőrizni az emberek karcsúságát, egészségét.