Sárkány István naplója

 

Calcuttán át Karacsiba vettük az útirányt, Pakisztán fővárosába, ahol a délután és az éjszakát töltöttük. Sétáltunk Karacsiban, és jól meg lehetett figyelni a nagy gazdagságot és a nagy szegénységet. Villák és lépcsőn alvó emberek, estélyi öltözékek és rongyos lepedővel fedett testek. De már találni a két nagy ellentét között átmenetet. Vannak már emberek, akik már nem tartoznak a nagyon gazdagokhoz, sem a nagyon szegényekhez. Egy-egy gyalogjárón cipő, nadrág, nyakkendő van, hóna alatt esetleg könyv. Kevesebb a baksist kéregető, több az önérzet. Fog ez a nép, és saját magán - import mentesen - segíteni. És ha egyszer ágyúk helyett ágyakat, a tankok helyett házakat gyártanak, az indiai népek is hozzájuthatnak ezekhez, és örömmel fognak lemondani a szörnyű, rongyból készített házfalakról, papírból és nádból készített háztetőkről és hol por, hol sár ágyukról.