Gángó Gábor

I. A modern értelemben vett nemzetek kialakulása Európában

A mai értelemben vett nacionalizmus Európában körülbelül a 18-19. század fordulója óta létezik. A modern nemzet és nemzeti ideológiák kialakulása egybeesik az individualizmus, az ipari társadalom, a kapitalista gazdálkodás, a polgári életforma és családmodell kialakulásának idejével. De vajon oka-e mindezen fejleményeknek a nacionalizmus, vagy inkább következménye?

Sokat vitatták már a kérdést, mióta léteznek nemzetek a Földön. Az etnikai és a politikai közösségről és a köztük levő viszony természetéről az ókori rómaiaknak már világos fogalmaik voltak: az előbbieket a 'gentes', 'nationes' szóval jelölték, az utóbbira a 'populus'-t alkalmazták. A nemzetre vonatkozó kulcsszavaink régóta léteznek tehát, ám jelentésük nagy változásokon ment keresztül.

Ma már nemigen védelmezik azt a századokkal ezelőtt még közkeletű felfogást, hogy a nemzetek "időtlen idők" óta léteznek. Általában elfogadjuk, hogy a jelenlegi európai nemzetek sok vonásának kialakulása az írott történelmüket megelőző időre, a népvándorlás korára (Ernest Renan) avagy a törzsi kultúrák idejére (Isaiah Berlin) tehető. (Minderről részletesebben a IX. pontban esik szó.)

Pontosan meghatározható viszont, hogy mióta gondolkodnak e közösségek önmagukról és másokról nagyjából a mai fogalmaink szerint. Másképpen szólva: mióta létezik a nacionalizmus mint ideológia. A modernitás kora, azaz az ipari termelés és a modern parlamentarizmus intézményeinek elterjedése óta beszélhetünk nacionalizmusról. A nacionalizmus kialakulása alapvetően összefügg a nagycsalád és a tradicionális közösségek alkonyával. Míg a középkorban az identitás fő meghatározója a faluközösséghez, egyházhoz, uradalomhoz stb. tartozás érzése és tudata volt, addig a polgári társadalomban, a nukleáris családban élő egyén számára a közösséghez tartozás élményét elsősorban a nemzet nyújtja.

1. ábra

Ha a középkori rendi társadalom zavaraira adott válaszként értelmezzük a nacionalizmust, akkor azt mondhatjuk, hogy bizonyos országokban (mindenekelőtt Angliában és Franciaországban) a társadalom és a gazdaság funkcióinak zavartalan ellátásához kellett átértelmezni a nemzet fogalmát. Szükség volt a tudományosan, illetve szakmailag tevékeny és produktív, ám nem nemes, közrendű egyének egyenjogúságának elismerésére és beemelésére a nemzet tagjai közé.