Megszületett az Irakot sújtó ENSZ-határozat

Nyílt katonai akcióval nem, csupán komoly következményekkel fenyegeti Irakot az ENSZ, amennyiben az nem tesz eleget mostani határozatában foglaltaknak. Az határozat - melyet egyhangúan támogatott a Biztonsági Tanács valamennyi tagja - felszólítja az arab országot, hogy minden létesítményébe engedje be a tömegpusztító fegyverek után kutató ENSZ-ellenőröket - feltétel nélkül.

George Bush amerikai elnök pénteken figyelmeztette Bagdadot: "a legkomolyabb következményekkel" kell szembenéznie, ha nem tesz eleget az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről a nap folyamán elfogadott ENSZ biztonsági tanácsi határozatnak. Bush erről röviddel azután beszélt a washingtoni Fehér Ház rózsakertjében összegyűlt újságíróknak, oldalán Colin Powell külügyminiszterrel, hogy a Biztonsági Tanács (BT) elfogadta az 1441-es számot viselő határozatot.

Bush üdvözölte, hogy a BT egyhangúlag hagyta jóvá a tervezetet. Úgy vélte, hogy az iraki válság kimenetele már eldőlt, sor kerül az iraki tömegpusztító fegyverek teljes leszerelésére, s Bagdad csak arról dönthet, hogy ez milyen módon menjen végbe.

Az amerikai elnök fenyegető hangvételű beszédében aláhúzta, hogy Szaddám Huszein iraki elnöknek haladéktalanul le kell szerelnie tömegpusztító fegyverekeit, anélkül, hogy megkísérelne tárgyalásokba bocsátkozni arról, milyen feltételek mellett térhetnek vissza az ENSZ fegyverzetellenőrei a közel-keleti országba. Szaddám Huszeinnek "haladéktalanul és feltételek nélkül együtt kell működnie, vagy a legkomolyabb következményekkel kell szembenéznie" - hangsúlyozta Bush, óva intve az iraki vezetést a korábbi halogató taktikától. Bagdadnak alá kell vetnie magát minden olyan vizsgálatnak, amely a határozat iraki tiszteletben tartását hivatott ellenőrizni. Mint a Reuters megjegyezte, a határozat egyhangú BT-jóváhagyása nagy győzelem Bushnak, mert nemzetközi jogalapot biztosít számára az Irak elleni határozott fellépéshez.

Az elnök már korábban kieszközölte az amerikai törvényhozás áldását arra, hogy szükség esetén erőszakot is alkalmazzon. A nyolchetes diplomáciai erőfeszítés után létrejött nemzetközi egyetértés fenntartása érdekében Bush beszédében kerülte az amerikai külpolitika hivatalos céljává emelt bagdadi rezsimváltás elérését, ehelyett az iraki leszerelés fontosságát hangsúlyozta. Mindazonáltal figyelmeztetett, hogy a határozat alóli bármilyen iraki kibúvást súlyos esetnek minősítenek majd, s ha Bagdad nem tesz eleget a dokumentum előírásainak, az Egyesült Államok és szövetségesei fegyverzik majd le Irakot.

Az AP megjegyzése szerint az amerikai elnök nem fenyegette meg szó szerint háborúval a közel-keleti országot, de üzenete egyértelmű volt. "Az Egyesült Államok jobban szeretné, ha Irak önként tenne eleget kötelezettségeinek, de a másik lehetőségre is felkészült. Történjék így vagy úgy, a világ jogos követeléseinek érvényt szerzünk" - szögezte le. Bush szerint a háború elkerülése érdekében a nemzetközi közösségnek továbbra is nyomást kell gyakorolnia Irakra, hogy teljesítse kötelezettségeit.

Az amerikai elnök beszédében nem adta jelét annak, hogy a katonai fellépéshez szükségesnek tekintené a BT újabb jóváhagyását, ha elkerülhetetlennek tartaná a háborút - fűzte hozzá a Reuters. (Az elfogadott határozat szerint az iraki kötelezettségek megszegése esetén a BT azonnal összeül, és értékeli a következő lépések lehetőségét.) "Az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz, hogy a Biztonsági Tanáccsal megvitatja a határozat minden súlyos megsértését, anélkül, hogy ezzel aláásná cselekvési szabadságát" - hangoztatta az amerikai elnök.