Magyarország és Olaszország kormányfői támogatják Szlovénia <br/>

Magyarország és Olaszország továbbra is aktívan támogatja Szlovénia azon törekvéseit, hogy a NATO tagjává váljon - egyebek között ezt rögzítették a Maribori Nyilatkozatban, amelyet kedden fogadott el Szlovénia, Magyarország és Olaszország miniszterelnöke.

A Janez Drnovsek, Orbán Viktor és Massimo D'Alema által elfogadott dokumentumban megállapították, hogy sikeresen fejlődik a három ország 1996 óta kibontakozó szorosabb együttműködése.
Megerősítették országaik azon törekvését, hogy átfogó párbeszéd és együttműködés alakuljon ki a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Felszólították a nemzeti kisebbségeket és szervezeteiket, hogy keressék a szorosabb együttműködés formáit a különböző nemzetközi fórumokon és a nem kormányzati szervezetekben.
Kiemelték a háromoldalú együttműködés fontosságát a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, az illegális határátlépések megakadályozásában. Felkérték az illetékes minisztériumokat és hivatalokat arra, hogy alakítsanak ki új együttműködési formákat a három ország közötti illegális migráció elleni küzdelemben.

A miniszterelnökök kedvezően értékelik a három ország együttműködését a közlekedés fejlesztése terén, mindenekelőtt az 5. európai fő közlekedési folyosó kialakításában. Támogatják, hogy a három ország közlekedési miniszterei megtartsák második találkozójukat, amelyen egyebek között áttekintenék az 5. transzeurópai közlekedési folyosó kialakításának nemzeti szintű terveit.

A kormányfők állást foglaltak a magyar-szlovén-olasz kulturális és oktatási együttműködés elmélyítése mellett. Megerősítették országaik érdekeltségét a három ország közötti környezetvédelmi, a tervezési és a regionális fejlesztési együttműködés erősítésében.

Maribori nyilatkozatukban üdvözölték az ENSZ BT koszovói határozatát. Reményüket fejezték ki, hogy a BT-határozatban foglaltak a koszovói válság rendezésén kívül hozzájárulnak az egész térség helyzetének a javulásához. Állást foglaltak a – főképpen Albániát és Macedóniát érintő - menekültkérdés gyors megoldása mellett. Megerősítették, hogy országaik továbbra is támogatják a menekültek biztonságos visszatelepítését Koszovóba. Leszögezték, hogy a nemzetközi közösségnek olyan hosszú távú megoldást kell találnia a koszovói és a délszláv válságra, amely garantálja Jugoszlávia demokratizálását és a délkelet-európai térség stabilitását.
Kiemelték, hogy a jövő demokratikus Jugoszláviájának garantálnia kell minden nemzeti kisebbség számára azt a lehetőséget, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, a nemzetközi közösségnek pedig megfelelő figyelmet kell fordítania a Szandzsákra és a Vajdaságra.

A nyilatkozatban üdvözölték az EU-nak azt a kezdeményezését, hogy átfogó keretet alakítsanak ki a nemzetközi közösség délkelet-európai rendezési terve számára. Kiemelték, hogy a hosszú távú stabilitási tervnek magába kell foglalnia a térség minden országa számára az euroatlanti integrációs folyamathoz történő csatlakozás távlatát. A miniszterelnökök reményüket fejezték ki, hogy folytatódik az EU bővítési folyamata, tekintet nélkül a délkelet-európai fejleményekre. Üdvözölték az Európai Tanács kölni ülésének határozatait az EU intézményi reformjairól, valamint az EU-nak azt a szándékát, hogy véleménycserét folytat a tagjelölt országokkal e kérdéskörben.

A miniszterelnökök megállapították, hogy Bosznia-Hercegovina újjáépítése szempontjából komoly akadályt jelentenek a köztársaságba telepített taposóaknák. Üdvözölték, hogy a szlovén kormány kezdeményezésére boszniai nemzetközi aknamentesítési alapot hoztak létre, és javasolták, hogy az alap tevékenysége terjedjen ki Koszovó aknamentesítésére is.

(MTI)

Ajánló:

Miniszterelnökünk életrajza.