A főleg parasztokból álló tömeg elözönlötte a tartományi főváros, Banda Aceh utcáit. Erőszakról nem érkeztek jelentések: a helyszínen alig lehetett látni rendőröket és katonákat. A tüntetés szervezői és a rendőrség szerint a megmozduláson részt vett a 4,3 millió acehió lakos mintegy 15 százaléka.
A tüntetés mérete jól jelzi a muzulmán többségű terület függetlenségpárti érzületét. A résztvevők közül sokan "népszavazás" feliratú vörös fejpántot viseltek. Az üzlettulajdonosok bezárták boltjaikat, hogy csatlakozzanak a felvonulókhoz.
Eközben Jakartában 120 egyetemista az ENSZ-képviselet épülete előtt nemzetközi támogatást követelt az acehi népszavazás megtartásához.
Az indonéz kormány értékelése szerint Kelet-Timor és Aceh helyzete eltérő. Bár Abdurrahman Wahid indonéz elnök korábban azt mondta, hogy megérti az acehi lakosok népszavazás iránti igényét és támogatja a referendum kiírását. Katonai tisztségviselők szerint azonban Aceh mindig is a független Indonézia része volt, és annak is kell maradnia.
Jakarta gazdasági szempontokból is ragaszkodik a tartományhoz: a Szumátra északi csücskében fekvő Aceh jelentős olaj- és gázkinccsel rendelkezik.
Az indonéz tisztségviselők attól félnek, hogy a szigetvilág egyéb részei is követni fogják Aceh és Kelet-Timor példáját, és megpróbálnak kiszabadulni Jakarta fennhatósága alól.
Aceh holland gyarmat volt, majd Indonézia függetlenné válása (1949) után 1956-ban bizonyos önkormányzati jogokkal rendelkező terület lett, de az indonéz államszövetségen belüli beígért teljes autonómiát nem kapta meg.
(MTI)
Ajánló:
A gyönyör és a szörnyűség színhelye. (angolul)
Korábban:
(1999.11.03.)