Bizonyíthatóan megvesztegették a német állami vagyonügynökség egyes munkatársait - írta a Welt am So

Vágólapra másolva!
A Welt am Sonntag című német hetilap szerint olyan eddig ismeretlen iratok kerültek elő, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a franciák jelentős csúszópénzeket fizettek egyes német hivatalnokoknak.
Vágólapra másolva!

"A keletnémet Leuna kőolajfinomító korszerűsítése és a Minol benzinkút-hálózat magánkézbe adása kapcsán nyilvánvalóan megvesztegették az állami vagyonügynökség egyes munkatársait" - írta a Welt am Sonntag. A német vasárnapi lap a gyanút olyan eddig ismeretlen iratokra alapozza, amelyek a vagyonügynökség és különböző minisztériumok, illetve a francia Elf-Acquitaine konszern között a privatizáció kapcsán folyt tárgyalásokra vonatkoznak. (A Leuna és a Minol eladására kiírt tendert 1992 őszén a francia konszern nyerte meg.)

A Welt am Sonntag szerint a most előkerült iratokból arra lehet következtetni, hogy a franciák jelentős csúszópénzeket fizettek egyes német hivatalnokoknak. A vesztegetés célja az volt, hogy utóbbiak szemet hunyjanak az Elf-Acquitaine manipulált beruházási tervei fölött; utóbbiak révén ugyanis a francia konszern hatalmas - 1,4 milliárd márka összegű - szubvenciót kaphatott a bonni kormánytól a Leuna művek korszerűsítéséhez.

A dokumentumok ugyanakkor nem tartalmaznak olyan utalásokat, amelyekből politikai pártoknak juttatott pénzekre lehetne következtetni - írta a német hetilap. A feljegyzések azokban az aktákban találhatók, amelyekbe eddig hiába próbált betekintést kapni a pártadományok és fegyverügyletek kivizsgálásával megbízott parlamenti bizottság.

A testület elnöke vasárnap a Deutschlandfunk rádiónak adott interjúban megerősítette, hogy a Leuna privatizációjával kapcsolatos "több kötetnyi akta" hiányzik a kancellári hivatal irattárából. Volker Neumann (SPD) egyúttal jogi következményeket helyezett kilátásba, amennyiben Helmut Kohl, a CDU tiszteletbeli elnöke nem tesz feltáró vallomást a pártadományok ügyében. (Kohl egy csütörtök esti tévéinterjúban beismerte, hogy öt év alatt mintegy kétmillió márka adományt vett át készpénzben, nevük elhallgatását kérő személyektől, akiket továbbra sem hajlandó megnevezni.)

"Névtelen adományokat tilos elfogadni. Az adományozók kilétének fölfedése a bizottság egyik feladata. Mint minden tanúra, így a volt szövetségi kancellárra is érvényes az az előírás, hogy a vallomás megtagadása esetén pénzbírság vagy elzárás szabható ki - mondta Neumann. - Nem érhetjük be azzal, hogy Kohl kijelenti: ő megígérte az adományozóknak, hogy nem árulja el kilétüket. A büntető perrendtartás minden eszközét igénybe véve fel fogjuk szólítani, hogy tegyen részletes vallomást."

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(1999. december 17.)