A horvát miniszterelnök tisztázná a félreértéseket a hágai főügyésszel <br/>

A horvát miniszterelnök bejelentette: a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze elfogadta a meghívását, és Carla del Ponte januárban Zágrábba látogat, hogy tisztázhassák a felek közötti nézeteltéréseket. Az utóbbi időben azért romlott meg a horvát állam és a Hágai Főügyészség viszonya, mert nem sikerült tisztázni, hogy tanúként vagy vádlottként kívánják-e meghallgatni a jelenlegi horvát vezérkari főnököt Hágában.

Ivica Racan kormányfő ezt karácsony előtti sajtónyilatkozatában jelentette be, amelyet pénteken ismertetett valamennyi horvát tömegtájékoztató eszköz. A miniszterelnök elismerte, hogy nehézségek támadtak a Zágráb és a hágai Nemzetközi Törvényszék, illetve az annak főügyészsége közötti együttműködésben. Leszögezte, hogy kormánya szerint párbeszéddel kell tisztázni a nézeteltéréseket. Reményét fejezte ki, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék nem fog vádat emelni a horvátországi honvédő háború egésze, illetve az 1995-ös horvát terület-visszaszerző akciók miatt. "Ezt nem fogadtuk el eddig sem, és nem fogadnánk el a jövőben sem, függetlenül a következményektől" - szögezte le.

A miniszterelnöki állásfoglalás azt követően látott napvilágot, hogy a sajtó hírül adta: a hágai Nemzetközi Törvényszék gyanúsítottként ki akarja hallgatni Petar Stipetic tábornokot, a horvát hadsereg vezérkari főnökét, aki a horvátországi háború idején - akkor még alacsonyabb rangban - a krajinai szerbek elleni terület-visszaszerző akciók egyik irányítója volt. A zágrábi sajtó szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék hamarosan vádat emel több olyan volt horvát katonai vezető ellen, akiket felelősség terhel az akciók idején elkövetett háborús bűnökért. (A néhai Franjo Tudjman elnök idején Zágráb elismerte, hogy mintegy 2 ezer ügyben indítottak vizsgálatot az akciókban elkövetett bűncselekmények miatt. Az akkori összesítések szerint a bűncselekmények többsége lopás és rablás volt, alig kéttucatnyi gyilkosságot soroltak csak fel az akkori statisztikákban. Jugoszlávia volt zágrábi nagykövete viszont néhány hónappal ezelőtt már azzal vádolta Zágrábot, hogy az 1995-ös Bljesak és Oluja akciókban, valamint azok után mintegy 7500 szerb civilt gyilkoltak meg a horvátok.)

A zágrábi sajtó szerint a horvát vezetés értetlenkedve fogadta, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék a közelmúltig "a Krajinai Szerb Köztársaság elleni horvát agressziónak" nevezte a horvátok 1995-ös terület-visszaszerző akcióit, amelyeket Zágráb megszállt horvát területek felszabadításának tart. A Vjesnik című horvát lap úgy értesült, hogy Hága továbbra sem használja a Zágráb által sugallt formulát, hanem az "önkényesen kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság" elnevezés mellett tart ki.

Egyelőre nem tudni, hogy Zágráb hajlandó lesz-e tábornokokat kiadni Hágának, ha a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló ENSZ-bíróság kérni fogja azt. Az utóbbi napok számtalan zágrábi állásfoglalásából az derül ki, hogy a szociáldemokrata Ivica Racan vezette hatpárti balközép kormány azt szeretné elérni: Hága mindenekelőtt azokat vonja felelősségre, akik a háborús bűnöket elkövették, ne pedig azokat, akik az akciók parancsnokai voltak.

(MTI)