A terrorizmus hozhatja be a törököket az EU-ba

Kiemelkedő földrajzi helyzete és a terrorizmustól való félelem nagyban segítheti Törökország EU-csatlakozását. Az Unió állam- és kormányfői csütörtökön kezdődő tanácskozásukon döntenek a török csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. A Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatója szerint a török csatlakozással kapcsolatos legtöbb félelem indokolatlan, hiszen a török gazdaság semmivel sem gyengébb, mint amilyen például a magyar volt a csatlakozási folyamat megkezdésekor. Ráadásul a török csatlakozásig hosszú éveket kell várni. A kulturális különbségeket pedig egyszerűen el kell fogadni, ha ez a demokrácia ára - mondta.

Úgy tűnik, hogy Törökország is tisztában van stratégiai jelentőségével. Ezzel magyarázható, hogy kedd este Recep Tayyip Erdogan török kormányfő közölte az EU-tagállamok díszvacsorán vendégül látott nagyköveteivel, hogy Ankara kész nemet mondani az Európai Uniónak, ha a csatlakozási tárgyalások megkezdésére irányuló egyezségben számára elfogadhatatlan témák is szóba kerülnek.

Stratégiai partner

Erdogan több olyan feltételt is megjelölt, amelyekben semmiképpen nem engednek. Mint a nagykövetekkel közölte, elvárják, hogy az Unió pontos dátumot jelöljön ki a csatlakozási tárgyalások megkezdésére 2005 első felében, és nem tűrnek késlekedést. Törökország ezek mellett nem fogadja el, hogy bármilyen állandó különleges feltételt szabjanak számára a csatlakozáskor, és elvárja, hogy a tárgyalások végeredménye a teljes jogú tagság legyen. Ciprussal kapcsolatban közölte, hogy jelen állapotában nem ismerik el az EU tagjává vált Ciprusi Görög Köztársaságot, ez "csak a sziget helyzetének általános rendezése után történhet meg".

Ankara emellett tisztában van azzal is, hogy Európa retteg a terrorizmustól. A török csatlakozás körüli huzavona kapcsán Erdogan korábban megpendítette, hogy a török biztonsági erők (Törökország adja a NATO második legnagyobb hadseregét) kiszállnak a terrorizmus elleni harcból, ha az EU tovább halogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Mit várnak a törökök az EU-tól?

Az Aksam című török lap "Miért akarunk EU-tagok lenni?" című cikkében arról ír, hogy Törökország nem azért akar csatlakozni, mert identitását keresi, hanem azért, hogy az uniós elvek átvételével modern és civilizált ország legyen. Mint az Aksam írja, ezzel lehetőség nyílna az életminőség javítására, az oktatás színvonalának emelésére, a nagyobb egyenlőség biztosítására. A lap szerint Törökország már negyven éve igyekszik eleget tenni az uniós tagsággal járó követelményeknek, öt éve folyamatosan újabb és újabb reformcsomagokat léptet életbe, és két éve hihetetlen változásokat él át.

A törökök közül sokan jobb életkörülményekre számítanak. Olcsóbb autókat ás szabadabb utazást vár a gazianatepi Musztafa Yaylabas, aki szerint Törökország olajbogyóját, pisztáciáját, szőnyegeit és szöveteit viszi cserébe Európába. A diyarbakirban élő Mehdi Tanaman szerint az a fontos, hogy szabad kereskedelem és piaci verseny lesz, de jónak tartja, hogy gyermekei majd szabadon utazhatnak az Unióba - mondta a BBC News körkérdésére.

Van, aki szerint gazdaságilag jót tesz az országnak a csatlakozás, de kulturálisan nem - ezzel részben az európai félelmeket visszhangozzák. A törökök és az európaiak is saját kultúrájukat féltik a másikétól. A konyai Juszif Karakaya szerint például egy keresztény közösség helyett inkább a környékbeli iszlám államokkal kellene szövetségre lépni. Hasonlóan gondolkodik a gaziantepi Rukye Yavuz, aki attól tart, hogy az EU felhigítja a török kultúrát.

Sok török nő bízik az EU-ban és a fejkendőben

Többen - főleg a kurdok - az emberi jogok terén várható javulásában reménykednek. Az iszlám hagyomány szerint élő nők pedig paradox módon a csatlakozástól - pontosabban az emberi jogok érvényesítésétől - várják fejkendőgondjaik megoldását. A török egyetemeken ugyanis tilos fejkendőt viselni.

Vannak, akik szerint túl korai még a dolog, Törökország még nem érett a csatlakozásra, és nem lesz képes megfelelni az elvárásoknak. "Nézzük csak városaink és iskoláink állapotát" - mondja a BBC-nek Ali Ekbar Konak Tunceliből.

Asaf Savas Akat, az isztambuli egyetem közgazdaság-professzora azt várja, hogy az EU-ba vezető út jó hatással lesz a török gazdaságra. A szakember szerint elsősorban majd a költségvetés hiánya csökken, amivel párhuzamosan a gazdaság teljesítőképessége nő, valamint a nagyobb mértékű tőkebeáramlás miatt növekszik a gazdaság és csökken a munkanélküliség. Szerinte komoly előnyt jelent a török munkaerőpiac rugalmassága, amit meg kell őrizni, ellenkező esetben az Unió bürokratikus eljárásai miatt a pozitív gazdasági folyamatok leállhatnak.

Kerim Yildiz kurd emberjogi aktivista is támogatja Törökország uniós csatlakozását, ám fenntartja, hogy a tagságot nem kaphatja meg feltétel nélkül az ország. A jogvédő elsősorban az emberi jogokra vonatkozó uniós előírások betartatását szeretné elérni. Törökországban ugyanis továbbra is jellemző a kínzás és a rossz bánásmód.

Gond van a szólásszabadság és szabad véleménynyilvánítás jogával is, rendszeresen indítanak eljárást olyanok ellen, akik kiállnak a kurdok jogai mellett - mondja a jogvédő. A törökországi népesség negyedét kitevő kisebbséget ráadásul még mindig nem ismerték el hivatalosan, tagjainak számos hátránnyal kell megküzdeniük mind a saját nyelvű tömegtájékoztatás, mind az oktatás területén. A BBC-nek nyilatkozó Yilciz szerint, ha az EU ezekkel a hiányosságokkal együtt veszi fel Törökországot, akkor a későbbiekben nem lesz lehetősége az emberi jogokat tiszteletben tartó törvények kikényszerítésére.