Arabnak, cigánynak, zsidónak lenni a legrosszabb Európában

Az Európai Unió legfrissebb, rasszista támadásokról szóló jelentése szerint Európában a zsidókat és a muzulmánokat gyűlölik a legjobban, az ellenük irányuló támadások az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i merényletek és a közel-keleti konfliktusok hatására megszaporodtak. Nagy problémát jelent viszont, hogy az ilyen ügyeket nem regisztrálják kellőképpen a hatóságok. Magyarországon a romákat éri a legtöbb támadás, de a ´90-es évekre jellemző romaveréseket felváltotta a rejtett diszkrimináció.

A muzulmánokat a fejkendőről egyből megismerik

Általános probléma az Európai Unióban, hogy egyre több rasszista támadás, atrocitás történik. Ezeknek számos formája létezik: van, akire csak rákiabálnak vagy egy graffitin keresztül üzennek, de súlyos esetben fizikailag bántalmazzák vagy akár meg is ölik a valamilyen kisebbséghez tartozókat. A támadásoknak vallási és etnikai oka egyaránt lehet. Ezeket a bűncselekményeket azonban eltérő módon kezelik az egyes tagországokban: van, ahol regisztrálják a rasszista támadásokat, és az adatok alapján igyekeznek megoldást találnia a problémára, míg máshol minimális támogatást sem kapnak a kisebbségiek, és ki sem derül, hogy rasszista támadás érte-e őket vagy sem.

Az EU rasszizmust és idegengyűlöletet vizsgáló ellenőrző központjának áprilisban kiadott jelentése a 2001-2004-es időszakban vizsgálta azt, hogy kezelik az egyes tagországok a rasszista támadásokat, mennyire regisztrálják azokat. A vizsgálathoz a hivatalos - például rendőrségtől származó - és a nem hivatalos - emberi jogi szervezetektől származó, illetve a médiában bemutatott esetekből leszűrhető - adatokat egyaránt felhasználták, hogy megállapítható legyen, mennyire maradnak rejtve az effajta bűncselekmények. Az adatokat ráadásul nem lehet önmagában vizsgálni, szükséges tudni emellett azt is, hogy az adott tagországban mekkora a kisebbségek aránya, illetve milyen politikai vagy társadalmi események vezettek a rasszista támadásokhoz.

Az adatgyűjtés egyik nehézsége volt - áll a jelentésben -, hogy számos tagország azzal védekezik: tilos az etnikai és vallási származás rögzítése. Az EU faji egyenlőségről szóló direktívája ugyanakkor azt írja elő, hogy bár az áldozat adatai között az etnikai és vallási származás rögzítése valóban tilos, azt anonim módon, a statisztika számára mégis rögzíteni kell.

A most kiadott jelentés a korábban csatlakozott 15 tagállamban vizsgálódott, így Magyarországra vonatkozóan nincsenek benne adatok. A vizsgálat fő célja a titokban maradt támadások feltárása volt, mivel ha nincs büntetés, az felbátorítja az elkövetőket és állandó félelembe taszítja a kisebbségeket - tartalmazza a dokumentum.

A jelentés készítői szerint bátorítani kellene azokat, akiket rasszista támadás ért, hogy hozzák nyilvánosságra ügyüket. Ezt egyrészt azzal lehet a szakértők szerint elérni, ha komolyan veszik az elhangzottakat, másrészt a jogsegély szervezetek megadhatják a szükséges támogatást. A rendőrségnek pedig elsődleges feladata lenne az adatok rögzítése és az elkövetők hatékony üldözése. A kétféle szervezetnek ugyanakkor együtt is kell tudnia működni.

Két fontos szabályt állítottak fel a szakértők: egyrészt azt vizsgálták, hogy az adott tagország gyűjt-e adatokat az etnikai kisebbségekről, és arról, hogy etnikai alapon milyen bűncselekmények történtek. Másrészt nézték azt is, hogy a tagállam fontos feladatának tartja-e a rasszista bűncselekmények megakadályozását és a rasszizmust szociális problémaként kezeli-e. Ezeket a szempontokat figyelembe véve viszont nincs két olyan tagország, amelyiknek az adatai összehasonlíthatóak lennének.