A külvilággal eddig kapcsolatban nem lévő törzsre bukkantak a múlt hónapban az Amazonas-menti dzsungelben, Peru és Brazília határán - írja a The Guardian. Szakértők szerint a pálmakunyhóban élő 21 ember - akiket repülőről láttak - a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató mascho piro törzs tagjai lehetnek. Létezésük rögzítésének azért van jelentőssége, mert a környezetvédők eddig erre a nem látott törzsre is hivatkozva küzdöttek a területen beruházásokat tervező perui állam, fakitermelők és olajtársaságok ellen.

Három pálmakunyhóban lakó, a fejük felett köröző repülőgép jelenlétére nyilakat rázó 21 emberről készült felvételek alapján az antropológusok úgy vélik, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató mascho piro törzs tagjait láthatták a múlt hónapban. A törzs nem tart kapcsolatot a külvilággal - írja a The Guardian.

A 21 indiánt - gyerekeket, nőket, és fiatalokat - a Las Piedras folyó partján vették észre az Alto Purús nemzeti parkban. Hasonló kunyhókat láttak a térségben még az 1980-as években, s akkor találgatták, vajon a mascho piro törzsről van-e szó. A törzs általában folyópartra települ a száraz időszakban, amikor könnyebb halászni, az esős időszakban pedig beljebb húzódnak az erdőbe.

A róluk készült felvétel nagy segítség lehet a perui-brazil határon fekvő, Amazonas-menti esőerdő megvédésére a beruházókkal szemben, akik eddig kétségbe vonták létezésüket. "Az elszigetelt törzs létezik. Ha most nem teszünk valamit védelmükben, később már túl késő lesz" - mondta az Aidesep, Peru nemzeti indián szervezete.

A mascho pirok 600 fősre becsült közösségének döntő többsége nem tart kapcsolatot a külvilággal, ami jó döntésnek bizonyulhat. Egy másik törzs, a murunahuák fele pusztult el például, amikor az 1990-es évek közepén kapcsolatba kerültek a fakitermelőkkel, mert a törzs tagjai nem voltak immunisak a náthával és más betegségekkel szemben.