A lett kormányfő is belebukott a gazdasági válságba, miután távozását heves utcai zavargásokon is követelték. A pártok azonban elkerülték az új választást, és konszenzusos miniszterelnököt állítottak, aki stabil többséggel bír a parlamentben. Az EU jelenleg legfiatalabb miniszterelnöke választhat: további drasztikus megszorítások, államcsőd - vagy alkudozás a nemzetközi szervezetekkel további segélyért és engedményért. Lettország pár héttel jár előbbre azon az úton, amelyen Magyarország indult el Gyurcsány Ferenc szombati bejelentésével.

Élete egyik csúcspontja lehetett Ivar Godmanis akkori lett kormányfőnek, amikor tavaly augusztusban a Queennel léphetett fel Rigában. Godmanist a zenekar hívta meg koncertjére, miután a rockrajongó politikus vendégül látta őket hivatalában. A koncerten egy szám erejéig átvette Roger Taylor dobos helyét. A kopaszodó, ősz szakállú kormányfő átszellemülten püfölte a bőrt és a cineket, miközben Paul Rodgers énekes korábbi zenekara, a Free klasszikusát, az It's all Right Now-t (Minden rendben van) énekelte.

Akkor még úgy tűnt, minden rendben. Az ország 2004 és 2007 között a térség egyik legjobban teljesítő állama volt, gazdasága ebben az időszakban 50 százalékos gazdasági növekedést produkált. 2008 második felében azonban beütött a gazdasági válság. Összeomlott az ingatlanpiac, ami magával rántotta az ország egyik legnagyobb bankját, amit aztán az állam vásárolt fel. 2009-re a gazdaság 12 százalékos visszaesését és a munkanélküliség 50 százalékos emelkedését jósolják. A kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult segítségért, amit meg is kapott 1,68 milliárd euró gyorssegély formájában, amelyet később további összegek követtek: 3,1 milliárd euró az Európai Bizottságtól és 1,8 milliárd euró Svédországtól, illetve több más északi országtól.

Zavargások

Ennek azonban ára volt: vissza kellett fogni a közkiadásokat és növelni az adókat. Az emberek egyre elégedetlenebbek lettek a népszerűtlen intézkedések és a növekvő munkanélküliség miatt, és mind hangosabban kritizálták Godmanis kormányát. Január 13-án az ország rendszerváltás utáni történetének legnagyobb utcai tüntetését tartották. A tiltakozók a gazdasági válság félrekezelésével vádolták a kormányt, és új választásokat követeltek. A körülbelül tízezer fős demonstráció súlyos zavargásokba torkollott. Többtucatnyi tüntető próbált betörni a lett parlamentbe, több százan pedig kövekkel és jégdarabokkal hajigálták az épületet. A zavargásnak a rendőrség erőteljes fellépése vetett véget. Több mint 40 ember megsérült, és 100 főt letartóztatott a rendőrség.

Forrás: AFP
Zavargások törtek ki

A parlamenti pártok egy része új választásokat, mások a kormányfő lemondását követelték. Godmanist azonban nem hatották meg a tiltakozók, sem a kormánykoalíció két legnagyobb pártja, amelyek a távozását követelték. Egy február 3-i bizalmatlansági szavazást is túlélt. Egészen február 20-áig kitartott. Akkor lemondott, amit úgy kommentált, hogy helyzete tarthatatlanná vált, miután kihátrált mögüle a két legnagyobb koalíciós párt. Öt parlamenti párt Valdis Zatlers államfővel egyeztetve végül egy európai parlamenti képviselőben, Valdis Dombrovskisban találta meg azt az embert, akit támogatni tudnak. Így az előzőnél stabilabb kormány jöhetett létre, 64 fős többség áll mögötte a 100 fős törvényhozásban.

Inkább alkudozik

A 37 éves, korábbi pénzügyminiszter Dombrovskis mellett azt hozták fel érvként, hogy tájékozott a gazdasági és pénzügyekben, illetve hogy van tapasztalata az uniós intézményekkel. Lettországban az előző kormány távozása után közel három hétbe került, mire felállhatott az új kabinet. Március 12-én hagyta jóvá a parlament az ötpárti - Dombrakis liberális Új Idő pártja, a nacionalista Polgári Szövetség és három eddigi kormánypárt, a Haza és Szabadság Konzervatív Szövetsége, a magát hagyományos nemzeti pártként meghatározó Néppárt, valamint a Zöldek és Földművesek Szövetsége alkotta - koalíciós kormányt.

Dombrovskis igyekszik folytatni a megszorító politikát, hogy eleget tegyen a nemzetközi hitel feltételeinek, hétfőn például bejelentették, hogy drasztikusan csökkentik a diplomáciai képviseletek munkatársainak számát, csak néhány nagyobb képviseletet hagynak érintetlenül, a többség esetében felére csökkentik a létszámot.

A kormányfő ugyanakkor arra is ügyel, hogy ne jusson elődje sorsára. Újabb egymilliárd eurós kölcsönért folyamodott az Európai Unióhoz - mivel az IMF-nél már kimerítette hitelkeretét -, és arra is igyekszik rábírni a valutaalapot, hogy enyhítsen az eddig megadott hitel feltételein. A Financial Times hétfőn arról írt, Dombrovskis azt szeretné, ha a jelenlegi 5 százalék helyett 7 százalékos költségvetési hiányt engedne a nemzetközi hitelszervezet, "különben a kormány június végére kifut a pénzből". A kormányfő húzódozik a további fájdalmas költségvetési megszorításoktól. Azzal érvel, hogy csak növekednének a társadalmi problémák, és még jobban elmélyülne a válság.