Megosztotta az amerikai és az orosz kormányt a líbiai döntés

2011.03.18. 11:00

"Nincs jó döntés" - jelentette ki a líbiai lázadókat segítő légtérzár életbe léptetéséről szóló döntés előtt Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. A döntéssel foglalkozó lapok szerint a határozat megosztotta az amerikai és az orosz kormányt is. A döntés fontos lehet az ENSZ diplomáciai szerepe szempontjából, amely most bebizonyíthatja, hogy képes hatékonyan fellépni a nemzetközi konfliktusokban.

Megszavazta az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Líbia légterét lezáró határozatot csütörtök este, és "bármilyen ellencsapást" kilátásba helyezett a civilek védelmének érdekében. A tizenöt tagú Biztonsági Tanács tagjai közül kilenc ország támogatása szükséges a határozatok elfogadásához, de az öt állandó, vétójoggal rendelkező tag egyike sem szavazhat nemmel. Ez sokszor megnehezíti a tanács működését, mivel az állandó tagok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Németország) érdekellentétei sokszor vezetnek a javaslatok megvétózásához.

A csütörtöki határozathozatalnál a tanács két, a légtérzárat korábban ellenző állandó tagja, Oroszország és Kína nem élt a vétójogával, hanem tartózkodott a szavazásnál, akárcsak India, Brazília és Németország. A tanács többi tíz tagja pedig megszavazta a döntést.

"Ez a diplomácia nyelvén annyit tesz: katonai akciót hirdettek" - értékeli a határozathozatalt a New York Times. A döntést a lap szerint számos arab ország sürgette, és komoly vitákat okozott Washingtonban. "Rengeteg kritikus kérdés maradt továbbra is nyitva: ki vegye át az irányítást a kérdésben, milyen szerepet is kell játszania az Egyesült Államoknak, és maradt-e egyáltalán elég idő arra, hogy megállítsák a líbiai kormányerőket, mielőtt elérik Bengázit és leverik a lázadókat".

A szavazás után Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke találkozott a Biztonsági Tanács tagjaival, valamint telefonon beszélt David Cameron brit miniszterelnökkel és Nicolas Sarközy francia elnökkel a New York Times szerint. A lap diplomatáktól és fehér házi forrásból származó információkra hivatkozva azt írta, Nagy-Britannia és Franciaország továbbra is arra vár, hogy kiderüljön: milyen szerepet akar játszani az USA a katonai akcióban. Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön úgy fogalmazott: "Nincs jó döntés".

Az amerikai lap szerint a 192 tagú ENSZ életében fontos pillanat volt a csütörtöki szavazás, hiszen most derült ki, hogy tagjai képesek közös fellépésre annak érdekében, hogy civileket védjenek meg. 

Miközben számos ország, például Franciaország és Nagy-Britannia mindvégig támogatták a repüléstilalmi zóna bevezetését a líbiai légtér felett, mások, mint Olaszország, Németország és az Egyesült Államok kevésbé lelkesedtek a katonai beavatkozás ötletéért - írja a brit Telegraph. A lap véleményrovatában megjelent cikk szerzője azt írja: "ez volt a pillanat, amire az ENSZ várt. Most végre meg tudja mutatni, képes rá, hogy beavatkozzon egy nemzetközi konfliktusba. Reméljük, megfelel a feladatának".

A Spiegel című német hetilap internetes kiadása nem ír arról, mi állhat a németek tartózkodó szavazatának hátterében, az újság szerzője helyette inkább az orosz döntés lehetséges okait boncolgatja. Az újságíró szerint sem Kína, sem pedig Oroszország nem támogatta nyíltan a konfliktusba való beavatkozást. Moszkva számára nem elhanyagolható szempont, hogy Kadhafi az orosz fegyverek egyik legnagyobb vásárlója, tavaly 1,8 milliárd dollár értékben vásárolt orosz fegyvert. Az orosz gázipari óriásnak, a Gazpromnak érdekeltségei vannak az észak-afrikai országban, és Moszkva állami vasúti vállalata szintén Líbiában kívánt terjeszkedni.

Az orosz kormány sokáig nem foglalt állást Biztonsági Tanácsban a Líbiával kapcsolatos kérdésekben, a repülési tilalomról szóló döntést is halogatták. Inkább a fegyverszünetre próbálták rávenni a szembenálló feleket. Medvegyev orosz elnök korábban arra is a figyelmeztetett, hogy mindennemű katonai beavatkozás egy háború kezdetét fogja jelenteni. A moszkvai székhelyű Politikai Információs Központ szakértője pedig azt mondta a német lapnak, egyértelműen konfliktusokat okoz az orosz kormányban a "Kadhafi-kérdés". 

KAPCSOLÓDÓ CIKK