"Izrael nem öngyilkos ország" - interjú a gázai flottilláról Izrael budapesti nagykövetével

2011.07.10. 13:27

Izrael csak álmodik róla, hogy olyan jó viszonya legyen szomszédaival, mint Magyarországnak Szlovákiával - állítja Izrael budapesti nagykövete, aki a palesztinbarát aktivisták által indított második gázai segélyflottilla akciója miatt adott interjút az [origo]-nak. Aliza Bin-Noun szerint Gázában tavaly már javult a helyzet, Izraelnek pedig joga van megvédeni magát a Gázai övezetből rá zúduló rakétáktól.

A tavalyi, izraeli kommandósok által megakadályozott próbálkozás után nemzetközi jogvédő szervezetek idén ismét hajóflottát küldtek Izraelhez, hogy a Gázai övezet blokádját áttörve felhívják a világ figyelmét az ott élő palesztinok helyzetére. A Földközi-tenger partján húzódó, magas falakkal körbevett Gázai övezetben 2007 óta a radikális Hamász palesztin szervezet az úr, és a kétharmad budapestnyi területre csak szigorú izraeli ellenőrzések után lehet bejutni. Az évek óta fennálló blokád miatt csak az izraeli hatóságok által meghatározott termékeket lehet bevinni, és a terület 1,6 millió lakosa a jogvédők szerint nyomorúságos körülmények között él.

Az izraeli blokád megtörésére a világ különböző országaiból összegyűlt flottát állított össze a Free Gaza Movement, a hajókkal humanitárius segélyt is vittek volna a lezárt területre. A Görögországban gyülekező hajókat azonban a görög kormány döntése alapján nem engedték kihajózni Izrael felé, így nem jutottak el Gázáig. Az aktivisták tüntetésekbe kezdtek, más tüntetők pedig úgy döntöttek, hogy repülővel utaznak Izraelbe a gázai blokád ellen tüntetni. Őket az izraeli hatóságok a reptereken próbálták kiszűrni, és visszafordítani.

Miközben a blokád feloldását követelő aktivisták Izraelt megszálló hatalomnak állítják be, a zsidó állam azzal védekezik, hogy a Gázai övezetet az EU és az USA által is terrorista szervezetnek tartott Hamász uralja, a területről pedig korábban folyamatosan zúdultak rakéták a szomszédos izraeli városokra. Az izraeli kormány önvédelemnek tekinti a gázai határok szigorú ellenőrzését, hogy így akadályozza meg a fegyverek, valamint a fegyvergyártásra alkalmas anyagok bevitelét.

A mostani tüntetésekkel kiélesedő izraeli-palesztin konfliktusról az [origo] Aliza Bin-Nounnal, Izrael budapesti nagykövetével, valamint Huwaida Arraffal, a Free Gaza Movement elnökével, egy Amerikában élő palesztin aktivistával készített interjút. Ismerje meg, mit gondolnak a szembenálló felek a hajókról, a blokádról és Gáza jövőjéről!

A Huwaida Arraffal készített interjút itt olvashatja.

Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete

- A második gázai flottilla szervezőit és tagjait egyesek emberi jogokért harcoló segélyaktivistáknak, mások radikális provokatőröknek nevezik. Ön szerint kik akartak Gázába menni ezeken a hajókon?

- Valószínűleg sokféle ember van köztük: egy részük civil szervezetek aktivistája, aki már sok hasonló demonstrációban vett részt világszerte. Egy másik részük azonban provokatőr, ha elismeri, ha nem. Provokálni akarnak, hogy egyfajta politikai nyomást és médiafigyelmet irányítsanak Izraelre. Egy részük talán militáns természetű is lehet: a tavalyi flottillában is láttuk, hogy vannak ilyenek köztük, amikor események meglehetősen kellemetlen incidenssé alakultak.

- A hajókat különböző jogvédő szervezetek koordinálják, mint a Free Gaza Movement, vagy a török Foundation for Human Rights and Freedoms and Humanitarian Relief (IHH). Ön szerint ezek a szervezetek a palesztin mozgalmakhoz, például a Gázát ellenőrző Hamászhoz kötődnek, vagy inkább jogvédőknek tartja őket?

- A szervezők között vannak palesztinok is, akik közül sok természetesen kapcsolatban áll a Hamásszal. De van sok külföldi állampolgár is, akiknek egy része szintén kapcsolatban áll a Hámásszal. Tavalyi évben három millió fölött volt azon turisták száma, akiket Izrael vendégül látott. Izrael szívesen látja a külföldieket, ha békés szándékkal jönnek az országba, de ezek az emberek provokálni akarnak, felfordulást és bizonytalanságot hoznak. Nekünk viszont kötelességünk fenntartani a rendet az országunkban.

- A flottilla kifejezetten nemzetközi profilt mutat magáról, és hatalmas nemzetközi figyelem kíséri. Nem kínos ez a nemzetközi összefogás Izrael számára?

- Izrael mindig a világ figyelmének középpontjában állt. Sajnos sokszor negatív előjellel. Több mint nyolcvan százaléka azon ügyeknek, amelyekkel Genfben az Emberi Jogi Tanács foglalkozik Izrael ellenes véget ért, mintha nem lenne más probléma a világban. Izrael már hozzászokott az ilyesmihez, ez az ország 63 év fennállás után még mindig a túlélésért küzd. És ilyen szempontból kicsit távolabbról kéne nézni az ügyet, mint hogy egy hajó itt, két provokátor ott tűnik fel.

- Ön szerint az észak-afrikai és közel-keleti forrongások, a diktátorok bukása hatással van az olyan demonstrációkra, mint a második flottilla?

- Ezek az események kétségtelenül nagy bátorítást adtak sok embernek, akik most azt gondolják, hogy eljött az idő, össze kell fogniuk, és most kell mindent megtenni az ügyük érdekében. Meggyőződésem, hogy nagy hatása van ennek. Megvan az akarat, megvan a nemzetközi együttérzés is a palesztin néppel, de sajnos a támogatóik provokatív módon akarják elérni a céljaikat. Mi azt mondjuk, hogy ha segíteni akarnak a gázai embereken, gyűjtsenek pénzt, vegyék meg, amit akarnak, pakolják fel hajókra, hozzák el Ashdod kikötőjébe, és onnan szárazföldi úton bevihetik Gázába. Minden áru így jut el Gázába, biztonsági ellenőrzés után. Nyilván át kell esniük a biztonsági ellenőrzésen, hiszen Izrael nem öngyilkos ország. De ha csak a segélyekről lenne szó, a szervezetek gond nélkül tevékenykedhetnének. Ők azonban nem csak segíteni akarnak, ők zavart akarnak kelteni.

- Milyen a helyzet jelenleg Gázában?

- Egyáltalán nem olyan, amilyennek az aktivisták leírják. Ha megnézi a nemzetközi szervezetek adatait, látja, hogy nincs éhség, és az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt a gazdaság.

- De azelőtt meg hatalmas visszaesés volt, miután 2008 végén Izrael lerohanta a Gázai övezetet, és jelentős károkat okozott az infrastruktúrában.

- Ezek a számok mindig relatívak, ez természetes. De mutatnak egy tendenciát, a 15 százalékos növekedés pedig javulás, akárhogy is nézzük. El tudnám halmozni dokumentumokkal és adatokkal arról is, hogy mennyire visszafogtuk a behozott árukra vonatkozó korlátozásokat a tavalyi flottilla akciója után is. A flottilla óta volt egy jelentős váltás, azóta sokkal több áru jut be. Azokkal az árukkal persze mindig gond van, amelyeket polgári és katonai célra is fel lehet használni, mert nem tudni, hogy például a bevitt cementből vagy fémekből házakat akarnának építeni, vagy rakétákat. Az egyértelműen civil árukkal azonban nincs ilyen probléma.

- Akkor ön szerint mégis mért követelnek az aktivisták szabadságot, és hogy "vessenek véget Gáza ostromának"?

- A gázai helyzet amiatt alakult ki, hogy a Hámász terrorista kormány Izrael állampolgárait fenyegeti. Ezek az aktivisták viszont olyan körülményeket akarnak látni Izrael és Gáza határán, mint amilyen mondjuk Magyarország és Szlovákia, Magyarország és Horvátország vagy Magyarország és Ausztria között van. Európában normális, hogy nyitottak a határok, mindenki szabadon jöhet és mehet, mindannyian barátok vagyunk. De mi a Közel-Keleten sajnos álmodni sem tudunk olyan viszonyt, mint mondjuk a magyarok és a vele szomszédos országok közötti kapcsolat. A Gázai övezetbe még mindig érkeznek a rakéták az alagutakon át, fegyvereket csempésznek, hajók jönnek Iránból a tengeren át fegyverekkel megrakva. Ez itt nem Európa.

- Mért olyan fontos Izraelnek, hogy egy hajó se jusson át a blokádon? Mi történne, ha a flottilla bejutna Gázába?

- Azért fontos, hogy ne jussanak át, mert a blokád egy egyértelmű üzenet: azt jelenti, hogy az országnak joga van megvédeni magát. Az ENSZ nemrég egy újabb vizsgálatot folytatott le a tavalyi flottilla ügyében, és bár még nem publikálták, a hírek szerint ki fogja mondani, hogy a blokád jogszerű. Ha pedig valaki szervezett formában megpróbálja megsérteni Izrael jogos blokádját, azt Izrael nem hagyhatja.

- Tehát ha valaki megpróbálja áttörni a blokádot, azt egy Izrael elleni támadásnak tekintik?

- A támadás szerintem túl erős szó. Mindenképpen egy olyan próbálkozásnak tartanánk, amellyel meg akarják sérteni Izrael önvédelemhez való jogát. Tavaly is, most is megkerestük az országokat, ahonnan a hajók jöttek, és nagyon nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy megelőzzük az akciót, mert tudtuk, hogy a dolgok veszélyes irányba fejlődhetnek tovább.

- Pontosan mit tett most Izrael, hogy megakadályozza a második flottilla hajóinak eljutását Gázába?

- Izrael politikai szinten arra kért több országot, hogy tegyenek meg mindent a provokációk megakadályozására. Az országok megértették a kérést, és lépéseket tettek: nem engedtek fel embereket a repülőgépekre, nem engedték a hajókat kihajózni. Nagyon sok megértéssel, együttérzéssel találkoztunk a nemzetközi közösségben, sokan belátták, hogy veszélyes akcióval állunk szemben. A hajókat és embereket ráadásul nem Izrael tartotta vissza, hanem a megkeresett országok, így az akciókért a felelősség is az övék.

- Ön szerint hogyan jutott a helyzet idáig?

- A közel-keleti helyzet az Oslói Egyezmény közvetlen következménye. Azt az egyezményt a palesztinok is aláírták. A mostani izraeli kormány a beiktatása óta kéri a palesztinokat, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és adják elő a problémáikat, elvárásaikat, aztán próbáljunk meg egyezségre jutni. Ez egy jobboldali kormány, két éve mégis felismerte, hogy a helyzet feloldására önálló palesztin államot kell létrehozni. Az izraeliek, főleg a jobboldali érzelműek számára ez hatalmas lépés. És mégis válasz nélkül maradt. Senki nem jött, senki nem mutatott hajlandóságot a palesztinok részéről arra, hogy elfogadja a lehetőséget, és részt vegyen a tárgyalásokon. Pedig a kormány még a telepek építésére is 10 hónapos moratóriumot rendelt el. Ez is nagyon nehéz lépés volt egy jobboldali kormány számára, hiszen sok konzervatívabb part van a koalícióban, akik vonakodnak az ilyen döntésektől. A miniszterelnököt támadták a parlamentben és a médiában is, mégis megcsinálta. De, hiába hívta Mahmúd Abbász palesztin elnököt tárgyalni: ő nem jött, inkább a nemzetközi közösséghez fordult a panaszaival, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre.

- Izraelt a palesztinok azzal vádolják, hogy a gázai blokáddal kollektív büntetést alkalmaz minden palesztin ellen a Hamász hatalomra jutása miatt. Jogtalan ez a kritika?

- A Hamászt az EU és az USA is terrorszervezetnek tekinti, ez a szervezet Izrael teljes elpusztítására törekszik, és nem tekinti kötelezőnek az Izraellel korábban kötött egyezményeket. Ők ellenségnek számítanak számunkra. De nem szeretjük a kollektív büntetés kifejezést, mi nem akarunk senkit megbüntetni. Mi csak szeretnénk érvényesíteni az emberi jogainkat. Nem akarjuk, hogy a Gáza közelében élő izraeli  gyerekek minden nap azon gondolkodjanak, hogy a házukat lebombázzák-e éjszaka vagy nem. Nem akarjuk, hogy 7-8 éves gyerekek ágyba vizeljenek, mert ilyen körülmények között nőnek fel. Pedig ez volt a helyzet jó tíz éven keresztül, rakéták ezrei hullottak Izraelre. Izraelnek joga van megakadályozni, hogy Irán és mások felfegyverezzék a Hamászt. Ezért biztonsági szempontból szükség van rá, hogy korlátozzuk a Gázai övezetbe való bejutást a tenger és a szárazföld felől is.

- A gázai övezetben élő palesztinok közel fele is gyerek...

- Természetesen nem is akarunk különbséget tenni abban, hogy ki szenved jobban. Egyetlen gyereknek sem lenne szabad szenvednie, sem Izraelben, sem a Gázai övezetben. Nem hasonlítgatjuk össze a szenvedéseket, és nem is legitimálunk vele semmit. Nem hasonlítgatjuk össze, hogy itt egy nyolcéves szenved, ott meg egy tízéves. Szenvedésnek egyáltalán nem kellene lennie, de ehhez az egyetlen út az, ha tárgyalunk, és politikai megoldást találunk.

- Mi történne, ha a következő napokban mégis elindulna a flotta Gáza felé?

- Izrael nem hagyja, hogy ez a provokatív cselekedet kihasson az ország biztonságára. Izrael nem fogja hagyni, hogy áttörjék a blokádot, azt fogja tenni, amit az utóbbi hónapokban mondott.

- Sok aktivista és kapitány Izraelt vádolta szabotázzsal, miután a hajóikat ismeretlenek megrongálták, és nem tudtak elindulni Gázába. Tud erről valamit?

- Sok mindennel vádolják Izraelt, de a tényeket kell nézni.

- Ha repülővel jönnek aktivisták tüntetni, azokkal mit kezdenek?

- Ez most is folyamatban van, már csütörtökön is érkeztek aktivisták, akiknek egy részét hazaküldtek a reptérről. Reméljük, hogy ez az esemény mihamarabb és csendben lezajlik és a rend újra helyreáll.

Olvassa el, hogy miként látják mindezt a palesztinok! A gázai flottilla egyik szervezőjével, a Free Gaza Movement elnökével készített interjúnkat itt találja!

KAPCSOLÓDÓ CIKK