Lengyelországban megkezdődött a korábban Gödöllőre tervezett keleti partnerségi csúcs

Nicolas Sarkozy és David Cameron sem vesz részt a csütörtökön megkezdődött keleti partnerségi csúcson Lengyelországban. Az EU 2008 óta próbálja meg szorosabbra fűzni kapcsolatait hat korábbi szovjet tagállammal, a találkozót eredetileg májusban tartották volna Gödöllőn.

Több mint 30 európai vezető jelezte részvételét a csütörtökön Varsóban kezdődő kétnapos keleti partnerségi csúcstalálkozóra, de hiányozni fog mások mellett Nicolas Sarkozy francia elnök és David Cameron brit miniszterelnök is - jelenti a csütörtöki lengyel sajtó.

A lengyel EU-elnökség hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy az Unió napirendjén tartsa ezt a kezdeményezést, amelyet háttérbe szorított a gazdasági válság és a déli partnerségre irányuló nagyobb figyelem az "arab tavaszra" való tekintettel - mondta a Rzeczpospolita című lengyel lapnak egy brüsszeli szakértő.

Charles Tannock, a brit Konzervatív Párt európai parlamenti képviselője az EP keddi vitájában felszólalva azt javasolta, hogy az Uniónak a keleti partnerségi programban pragmatikus módon olyan ügyekre kellene összpontosítania, mint a kereskedelem liberalizációja vagy a vízumrendszer enyhítése. A lengyelek ezt megértve olyan célokat tűztek ki maguk elé, amelyek ambiciózusak, de egyúttal rövid időn belül megvalósíthatók: a társulási megállapodás (és ezen belül a szabadkereskedelmi egyezmény) aláírása Ukrajnával, a tárgyalások megkezdése a kereskedelem liberalizálásáról Grúziával, illetve a vízumkötelezettség eltörléséről Ukrajnával és Moldovával.

A keleti partnerségi csúcsot eredetileg májusban Gödöllőn tartották volna, a csúcstalálkozó a magyar EU-elnökség egyik kiemelt feladata és programja volt. A találkozó a résztvevők indoklása szerint akkor azért maradt el, mert májusban számos más fontos nemzetközi eseményt tartottak. A 2008-ban indított keleti partnerség program célja, hogy az EU szorosabbra fűzze gazdasági és politikai kapcsolatait hat egykori szovjet tagköztársasággal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Grúziával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal. Az EU évente 600 millió eurót fordít arra, hogy támogassa a demokratikus intézményeket, illetve a gazdasági reformokat ezekben az államokban.