Hőssé avatta Obama a magyar Rambót

A társait védve, magát feláldozva halt meg 42 évvel ezelőtt a vietnami háborúban a magyar származású Leslie H. Sabo, akinek hősiességét a legmagasabb katonai kitüntetéssel ismerte el szerdán Barack Obama amerikai elnök. Sabo családja a kommunizmus elől menekült az Egyesült Államokba, a család tréfamesterének ismert fiú fél év szolgálat után halt meg az amerikai hadseregben.

Évtizedekig csak mint a család értelmetlen halált halt tréfamesterére emlékeztek hozzátartozói Leslie H. Sabóra, aki 1970-ben vesztette életét Vietnamban. Az amerikai hadsereg ugyanis akkoriban azt közölte velük, hogy Sabót egy orvlövész lőtte le, miközben egy lőszerraktárat őrzött valahol a dzsungelben.

Az 1969-ben besorozott és Vietnamba küldött magyar származású katona, akinek szülei a második világháború után, a kommunizmus elől menekültek az USA-ba, kevesebb, mint fél éve szolgált Vietnamban az amerikai hadsereg kötelékében, amikor majdnem pontosan 42 évvel ezelőtt, 1970. május 10-én elhunyt.

Özvegye, Rose Mary Sabo-Brown méig élete legboldogabb időszakaként emlékszik arra az alig 30 napra, amelyet házaspárként tölthettek 1969 októberében, amikor esküvőjük után egyhavi eltávozást kapott a mézeshetekre kiképzés alatt álló férje. Tréfáit, vidám természetét és mindig optimista, jókedvű leveleit emlegette, amelyeket majdnem naponta írt a frontról.

Férje még halálában is megtréfálta: a temetése utáni napon volt a felesége születésnapja, amikor hatalmas csokor virágot kapott a nő. Megállt benne az ütő - mesélte az amerikai hadsereg beszámolója szerint -, azt gondolta, hogy nagy hiba történhetett. Ha virágcsokrot kap, akkor nem halhatott meg a férje. Kiderült azonban, hogy Sabo hónapokkal előtte megrendelte a csokrot, ahogy az anyák napi meglepetéseket is anyjának és anyósának. "Ilyen volt. Nagyon figyelmes, kedves és szerető" - idézte a hadsereg portálja a nőt.

A nő utóbb újraházasodott, majd elvált új férjétől, de nem ment ki a fejéből elhunyt első férje. 32 évvel Sabo halála után az interneten keresett rá, és találkozott férje egykori katonatársaival. Beszámolóikból nem egy értelmetlen halált halt katona, hanem egy végletekig önfeláldozó ember képe rajzolódott ki. Kiderült, Sabo nem is Vietnamban, hanem a szomszédos Kambodzsában halt meg, és nem egy orvlövész végzett vele, hanem hősként, társait mentve, harcolva ment a halálba.

Kiderült az is, hogy története sokáig nemcsak családja, de a hadsereg nagy része számára is ismeretlen volt, mivel az önfeláldozó tettéről készült jelentés és a javaslat, hogy terjesszék fel a legmagasabb kitüntetésre, hosszú időre elveszett. Az iratokat csak 1999-ben találta meg egy veterán, aki egy cikkhez keresett forrásokat az amerikai nemzeti levéltárban, a National Archivesban.

Az iratok szerint amikor Sabo egységét Kambodzsába vezényelték, azt a feladatot kapták, hogy akadályozzák meg az észak-vietnami katonákat abban, hogy támaszpontokat kialakítva a határ túloldalán, Kambodzsa felől támadjanak rá az amerikaiakra és szövetségeseikre. Sabót és társait azonban heves támadás érte a Se San folyónál. A vérengzésben Sabo megmentette egy sebesült társa életét azzal, hogy odébb dobott egy ellenséges gránátot, miközben saját testével védte társát. A felrobbanó gránát azonban így őt sebesítette meg.

Obama átadja a kitüntetést Sabo özvegyének

Ezután - az amerikai hadsereg beszámolója szerint - a súlyosan sebesült Sabo egymagában rohant le egy ellenséges bunkert, miközben több súlyos találatot is kapott. A sebesülésektől végül már csak kúszni tudott, így közelítette meg az észak-vietnami fedezéket, ahova gránátot dobott: elnémította az ellenséges tüzet, megmentette társait, de belehalt az akcióba.

Az iratok előkerülése után, 1999-ben Sabót felterjesztették a legmagasabb kitüntetésre, de a folyamat csak mostanra érett be. Május 16-án Barack Obama amerikai elnök átnyújtotta özvegyének a legmagasabb katonai elismerést, a Medal of Honourt. Ő lett a 3459. amerikai, aki megkapta az 1863-ban alapított kitüntetést, amelynek viselői közül jelenleg kevesebb mint kilencvenen élnek.

"A háború füstje és a felfordulásban elkeveredett papírok majdnem oda vezettek, hogy története mindörökre elveszett a történelem számára" - mondta az elnök az átadási ceremónián. "Ahelyett, hogy ünnepeltük volna őket, a vietnami veteránokat, nagyon gyakran mellőztük. Nagyon sok mindennek nevezték őket, miközben csak egy jelzővel lehetet volna illetni őket: amerikai hazafiak."