Moszkva bírósághoz fordul egy hadiipari nagyberuházás német leállítása miatt. Németország szerint a beruházással súlyosbodhatna az orosz katonai expanzió.

Oroszország szerződésszegés miatt bírósághoz fog fordulni, amiért a német kormány az ukrán válság miatt leállított egy 100 millió euró értékű oroszországi hadiipari beruházást - közölte hétfőn Jurij Boriszov védelmiminiszter-helyettes.

A német sajtó hétfőn reggel számolt be arról, hogy a berlini gazdasági minisztérium visszavonta a Rheinmetall cég technológiai hadiipari részlegének exportengedélyét, amelyet egy oroszországi lövészeti kiképző központ felépítéséhez adott ki az előző kormány. Berlin a lépést annak ellenére hozta meg, hogy erre az üzletre nem vonatkozik az Oroszországgal szemben a múlt héten hozott európai uniós fegyverembargó. A brüsszeli szankciók ugyanis nem érintik az idén augusztus 1. előtt megkötött hadiipari szerződéseket.

Boriszov ugyanakkor azt állította, hogy a német lépés nem fogja hátráltatni a beruházást, amely a tervek szerint szeptemberre kell, hogy elkészüljön.

Nem a pénzről szól, hanem emberéletekről

Sigmar Gabriel német gazdasági és energiaügyi miniszter azzal indokolta az intézkedést, hogy a beruházással súlyosbodhatna az orosz katonai expanzió, illetve a katonai konfliktusok. "Ez nem a pénzről szól, hanem emberéletekről" - mondta a német miniszter.

A Rheinmetall még 2011-ben nyerte el a 100 millió eurós megbízást egy évi 30 ezer katona kiképzésére alkalmas szimulációs központ kialakítására a Nyizsnyij Novgorod térségében fekvő Mulinóban. A német cég a világ legmodernebb lövészeti kiképző állomását tervezte meg az orosz hadseregnek, a beruházást az eredeti tervek szerint az idén fejezték volna be.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után, a hadiipari vállalkozások nagyjából 200 ezer embert foglalkoztatnak. A tavaly ősz óta kormányzó konzervatív-szociáldemokrata nagykoalícióban a gazdasági minisztérium a szociáldemokratákhoz került. Sigmar Gabriel tárcavezető szerint fel kell tartóztatni az előző kormány idején kibontakozott trendet, az úgynevezett harmadik országokba - nem uniós tagországokba és nem NATO- tagállamokba - irányuló fegyverexport növekedését, és a hadiipari ügyeket nem gazdaságpolitikai, hanem kül- és biztonságpolitikai kérdésként kell kezelni.