Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Moldovában az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a leadott szavazatok többségét, ezért november 13-án, a második fordulóban dől majd el, ki lesz az ország új államfője. Október 30-án a Moszkva-barát Igor Dodon a szavazatok 47,98 százalékát szerezte meg. A Nyugat-párti jelölt, Maia Sandu a voksok 38,71 százalékát kapta.
A második forduló előtt készült utolsó felmérés szerint Dodon a voksok több mint 55 százalékával diadalmaskodhat. Dodon győzelme komoly csapást jelentene az európai orientációjú, chisinaui kormány számára. A korábbi kommunista politikus kampányában a kormányzat korrupciós ügyei miatti társadalmi elégedetlenséget igyekezett kihasználni, és azt ígérte:
„helyreállítja a széles körű, baráti kapcsolatokat Oroszországgal”.
Elemzők ugyanakkor rámutattak, hogy az ország külpolitikája aligha fog jelentősen megváltozni, mert az elnök jogkörei korlátozottak, jelentősebb döntéseket csak a parlament jóváhagyásával hozhat, ahol viszont továbbra is többségben vannak a Nyugathoz húzó pártok.
A második forduló előtti legfőbb esemény az volt, hogy letette a moldovai állampolgári esküt Traian Băsescu volt román államfő és felesége, Maria a Moldovai Köztársaság bukaresti nagykövetségén. Radu Timofti moldovai államfő júniusban írta alá azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében a Moldovai Köztársaság – kérésükre –
állampolgáraivá fogadta Băsescut és feleségét.
A volt román elnök arra biztatta a moldovaiakat, hogy november 13-án az országuk európai közeledését szorgalmazó Maia Sandura szavazzanak az oroszbarát Igor Dodonnal szemben. Băsescu, aki Románia Moldovával való egyesülésének leghangosabb szószólójává vált, születésnapi ajándéknak nevezte moldovai állampolgárságát, ugyanis november 4-én töltötte be 65. életévét.
Igor Dodon viszont Băsescu friss moldovai állampolgárságának visszavonását ígérte. A Moldovai Szocialista Párt (PSDM) elnöke egy választási vitaműsorban azt mondta, hogy
Moldovának független és szuverén államnak kell megmaradnia,
egyúttal megengedhetetlennek nevezte az egyesülési törekvéseket. „Băsescu úr, élvezze ki a hátralévő néhány napot, mert november 14-e után el fogja veszíteni moldovai állampolgárságát, amelyet amúgy sem érdemel meg.”
Dodon ugyanakkor békülékeny hangvételű nyilatkozatot tett az Európai Unió és Románia felé. „Folytatjuk a partnerséget az Európai Unióval, romániai barátainkkal és az Oroszországi Föderációval” – mondta. Kifejtette, nem Európa-ellenes, és nem akarja megengedni, hogy a moldovai polgárok elveszítsék a vízummentes beutazás lehetősségét az EU-ba. „Szükségünk van az orosz piacra, és meg kell oldanunk az Oroszországi Föderációban dolgozó több százezer moldovai problémáját is” – fejtette ki.
A Moldovai Köztársasággal való
egyesülés lehetséges, de nem a közeljövőben –
erről már Klaus Johannis romániai államfő beszélt a Bukaresti Egyetemen. Az elnök szerint a Moldovával való egyesítésnek három feltétele van. „Hogy akarják a románok, hogy akarják a moldovai emberek, és hogy egyik országnak a területén se legyenek nemzetközi joghatóság alá tartozó viták” – közölte Johannis. Az utóbbi lehetőség a közeljövőben biztosan nem fog elhárulni, mivel nem valószínű, hogy a Moldova keleti részén lévő Transznisztriából kivonulnának az orosz csapatok.
Az ellenzéki szocialisták által támogatott független jelölt, az oroszbarát Rumen Radev és Cecka Cacseva, a jobbközép kormánypárt jelöltje verseng majd a szavazatokért a bolgár elnökválasztás második fordulójában november 13-án. A légierő egykori parancsnoka, az 53 éves Radev a választópolgárok 25,45 százalékának bizalmát nyerte el, míg a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű kormánypárt üdvöskéje, Cacseva parlamenti elnök 21,97 százalékot szerzett. A legutolsó felmérések szerint
Radev fogja megnyerni a voksolást,
bár az egyik kutatás szerint csak 51 százalékon áll, míg Cacseva 49-en.
Bojko Boriszov bolgár kormányfő kijelentette, hogy lemond, ha a házelnök elveszíti a második fordulót, bár ezt a lépést eredetileg már az első forduló kedvezőtlen eredménye esetére is kilátásba helyezte. Boriszov lépése előrehozott választásokhoz vezethetne, mert mandátuma csak 2018-ban jár le. Szakértők szerint a kormányfő ezzel felesleges megrázkódtatásnak tenné ki az országot, mert valószínűleg a Nyugat-barát GERB nyerné a választásokat, viszont a kormányalakítás már annál nehézkesebben menne.
A tábornok szerint a rá szavazó emberek „nagyobb biztonságot és hatékonyan működő intézményeket” szeretnének, valamint nem akarják, hogy Bulgária „Európa migrációs gettójává váljon”. Radev szorosabbra fűzné országának kapcsolatait Moszkvával, emellett jelezte, hogy elnökként az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók eltörléséért fáradozna.
