Heten indulnak a hétvégi franciaországi előválasztáson, amit a legnagyobb jobboldali párt, a Köztársaságiak nevű párt tart. Franciaország történelmében először mind a szocialisták, mind a jobbközép először dönt előválasztás keretében arról, hogy
ki mérkőzzön meg 2017 tavaszán az Élysée-palotáért.
A baloldalon egyébként már 2011-ben is tartottak előválasztást, azon a jelenlegi elnök, Francois Hollande nyert.
A november 20-án és 27-én megrendezendő jobboldali előválasztások tétje jelentős, hiszen a belviszályok és rossz döntések miatt meggyengült baloldal rendkívül népszerűtlenné vált Franciaországban az elmúlt kormányzási időszakban. Így az előválasztások győztese jó eséllyel a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban. Jóllehet Le Pennek választásról választásra nő a támogatottsága, de a baloldali szavazóknak, ha a jobbközép és Marine Le Pen között kell választaniuk, a felmérések szerint a jobbközép jelöltjét támogatnák. Azaz a jobboldali előválasztások győztesének - ha előre egyáltalán lehet ilyesmit mondani - egyenesnek tűnik az útja az államfői székig.
A választás egyik érdekessége, hogy bár a franciák nagy többsége változást szeretne az országban, és nagyon elégedetlenek a baloldali kormánnyal, a jobbközép nem állt elő olyan jelölttel, aki ne lenne évtizedek óta a francia belpolitika fontos szereplője. A mostani előválasztás
legnagyobb esélyese Alain Juppé,
aki két éve a legnépszerűbb elnökjelölt. Juppé Jacques Chirac elnöksége alatt volt miniszterelnök, de több kormányban is miniszter volt. Sarkozy alatt is. Jelenleg Bordeaux polgármestere. Bár előnye az utóbbi hetekben csökkent, a második fordulóban biztosnak tűnik a részvétele.
Nicolas Sarkozy várhatóan a második helyen végez vasárnap. Francois Fillon - egyébként éppen Sarkozy miniszterelnöke volt öt évig - támogatottsága folyamatosan emelkedett az utóbbi hetekben. Míg Juppé 36, Sarkozy 26, addig Fillon 20 százalékon állt a legutolsó felmérés szerint. Fillon azonban a közvélemény-kutatások szerint megnyerte az utolsó, november 17-i elnökjelölti-jelölti vitát, így egyáltalán nem lehet kizárni, hogy végül ő kerül be a második körbe.
Fillon többek között azzal növelte meg a támogatottságát, hogy egyrészt
ellenzi a homoszexuálisok házasságát,
és támogatja a korábban hagyományosan jó orosz-francia kapcsolatok újraindítását. Mindezzel a jobbközép katolikus szavazók körében tett szert népszerűségre. Ugyanakkor liberális gazdaságpolitikusnak tartják. A Le Figaro egyébként már közölt olyan felmérést, ahol Fillon állt az élen.
Az előválasztáson egyébként minden 18. életévét betöltött francia állampolgár részt vehet, aki két eurót befizet, és aláír egy nyilatkozatot, hogy egyetért a jobbközép értékekkel. Éppen a sajátos szabályok miatt nem Nicolas Sarkozy a legnagyobb esélyese az előválasztásnak. Ugyanis Sarkozy saját pártján belül a legnépszerűbb, de a centrista pártoknál nem, a baloldali szavazóknál pedig végképp nem. És a jobbközép elnökjelöltjére a szabályok szerint baloldaliak is szavazhatnak - egyes felmérések szerint biztosan több százezer baloldali fog szavazni a jobboldali előválasztáson, éppen a leghatározottabban jobboldali programot képviselő Sarkozy ellen.
A baloldali előválasztást egyébként január 22-én és 29-én tartják majd. Nyugat-Európában a pártokon belül egyre gyakrabban tartanak előválasztásokat, így Nagy-Britanniában a Munkáspárton belül, vagy az olasz Szocialista Párton belül is. A baloldal Magyarországon szeretne előválasztást, de mindenképpen újdonság lenne, hogy itthon pártok között akarják alkalmazni.
Az előválasztásra természetesen hatással lesz, hogy Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok elnökének, és a britek kiléptek az EU-ból. Érdekes módon ezek a változások nem hatottak a francia jobbközépre, mivel az esélyes politikusok a mainstreambe tartoznak. Elemzők szerint a részvétel is befolyásolhatja az eredményeket, így ha magas lesz a részvétel, vagyis több mint négymillióan mennek el szavazni mindkét körben, akkor szinte biztosra lehet venni, hogy Sarkozy nem fog tudni nyerni.
Sarkozy egyébként "méltatlannak" találta, hogy a 2007-es elnökválasztási kampányának állítólagos törvénytelen líbiai finanszírozásáról kérdezte David Pujadas műsorvezető november 17-én a francia jobboldal elnökjelölt-állító választása előtti utolsó, harmadik tévévitában.
Sarkozy az először több mint három éve elhangzott vádakat korábban többször is határozottan tagadta, legutóbb a Le Figaróban megjelent interjúban, de a tévévitában
nem volt hajlandó az újságíró kérdésére érdemben válaszolni.
Az ügyben a párizsi ügyészség 2013 áprilisában, azaz Francois Hollande elnöksége alatt indított előzetes vizsgálatot.
A több mint kétórás, nagyobb összecsapások nélküli tévévitában - amelyben az amerikai elnökválasztás eredményétől Franciaország szíriai szerepvállalásán keresztül a francia oktatás helyzetéig, számos kérdésben fejtették ki egy-egy perces időkeretben a jelöltek az álláspontjukat - a tévénézők 33 százaléka Fillont találta a legmeggyőzőbbnek a BFM hírtelevízió gyorsfelmérése szerint. Alain Juppét a nézők 32, Nicolas Sarkozyt pedig 18 százaléka ítélte meg a legjobbnak. A kizárólag a jobboldali választók véleményét tükröző felmérés szerint is
Fillon lett a győztes 39 százalékkal,
Sarkozy 26, míg Juppé 25 százalékot kapott. A Figaro szavazásán is Fillont találták a legjobbnak, utána pedig Nicolas Sarkozyt.