Kanada mélyen a zsebébe nyúl

Hadgyakorlaton

Kanada a védelmi költségvetésének 73 százalékos növelését tervezi tíz éven belül - jelentette be szerdán Harjit Singh Sajjan védelmi miniszter. A kanadai kormány - hírügynökségi kommentárok szerint - Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjának nyomásgyakorlására reagált, amelynek célja az volt, hogy az Egyesült Államok északi szomszédja szánjon többet katonai kiadásokra.

A kanadai miniszter szerint országa 32,7 milliárd kanadai dollárra (mintegy 7000 milliárd forintra) növeli katonai költségvetését, s 2026-ban és 2027-ben már bruttó hazai termékének (GDP) 1,4 százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra, a mostani 1,2 százalék helyett. Sajjan szerint a védelmi kiadások növelése hivatott biztosítani, hogy

megbízható és hiteles partnerként tekintsenek Kanadára.

A tervek szerint 5000 fővel, 15 hadihajóval és 88 új harci repülőgéppel növelnék a hadsereg állományát. A miniszter elmondta: "Amennyiben komolyan vesszük szerepünket a világban, komolynak kell lennünk a hadseregünk finanszírozásában is." "És mi azok vagyunk" - tette hozzá.
Arra az újságírói kérdésre, úgy véli-e, hogy Trump elégedett-e kanadai döntéssel, Sajjan azt felelte: "Ez Kanada védelmi politikája".

Hadgyakorlaton Forrás: AFP/Ilmars Znotins , Ilmars Znotins/Ilmars Znotins

A védelmi tárca vezetőjének bejelentését megelőzően Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter arról beszélt, hogy Kanadának meg kell növelnie katonai kiadásait, mert többé már nem támaszkodhat az Egyesült Államok globális vezető szerepére.

Trump követelte a kiadások növelését

Elnökké választása óta Trump többször követelte a NATO-tagállamoktól, hogy növeljék katonai kiadásaikat. Az Egyesült Államok állja ugyanis az észak-atlanti szövetség katonai kiadásának több mint 70 százalékát. Csak Nagy-Britannia, Észtország, Görögország és Lengyelország tesz eleget azon vállalásának, hogy a GDP-je közel két százalékát költi védelemre. James Mattis amerikai védelmi miniszter üdvözölte a kanadai döntést, és Ottawa elkötelezettségét az Egyesült Államokkal és a NATO-val fennálló erős védelmi együttműködés mellett. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közleményében hasonlóan nyilatkozott.

Kanada hozzávetőleg 800 katonával vesz részt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióban, de 2015-ben, Justin Trudeau liberális párti miniszterelnök megválasztását követően visszavonta a harci repülőgépeit. Ottawa emellett mintegy 200 fős kontingenst küldött Ukrajnába, valamint 220 katonát Lengyelországba a NATO keleti szárnyának erősítése keretében.