Az európai színtér után most a kanadai belpolitikai színtérre kalauzoljuk el olvasóinkat. Elsőre úgy tűnik, hogy az észak-amerikai államban zajló folyamatoknak semmilyen hatása nincsen az öreg kontinens, vagy éppen Magyarország politikai folyamataira, de ez így ebben a formában nem igaz. Mind a nyugat-európai, mind a magyar balliberális oldal hatalmas sikerként értékelte 2015 őszén, hogy Justin Trudeau vezetésével hosszú idő után a Liberális Párt kezébe került Kanada kormányzása. A baloldalon sokan a mai napig egyfajta ikonként tekintenek a kormányfőre, de lehet, hamarosan búcsúzniuk kell a „sztárjuktól".
Csütörtökön Kanada legnépesebb tartományában, Ontarióban tartanak helyi parlamenti választást. A tartományt 2003 óta kormányozzák a liberálisok, de a mostani voksoláson a felmérések szerint meg kell elégedniük majd a harmadik hellyel, ami óriási visszaesés lesz a korábbi eredményeikhez képest. Ha a felmérések beigazolódnak, akkor annak országos hatása is lehet Trudeau pártjára, és nagyban ronthatja az esélyeiket a jövő évi parlamenti választásra. De most menjünk még vissza a tartományba.
A választás előtt
pár héttel még úgy tűnt, hogy roppant sima küzdelem lesz a pártok között.
A konzervatívok nagy előnnyel vezettek riválisaik előtt, verseny csak a második helyért volt. Fordulat a pártok jelöltjeinek első két tv-vitája után történt. A konzervatívok előnye elkezdett olvadni a szintén ellenzéki Új Demokrata Párttal (NDP) szemben. Az NDP át is vette a vezetést, de a kampány hajrájában ismételten a konzervatívok nagyjából öt százalékpontos előnyét mutatják a felmérések.
Az NDP a liberális párthoz hasonlóan egy baloldali alakulat, de a legfőbb különbség kettejük között, hogy
a demokraták programjaiban az állam szerepének a növelését célzó elemek jóval nagyobb szerepet kapnak, mint a liberálisokéban.
Jó példa erre, hogy az NDP győzelme esetében növelné a vállalkozásokra kivetett társasági adó mértékét, és a többletbevételből a minimálbért, és az ingyenes fogászati kezelések számát növelné. A párt elmúlt hónapokban látható erősödése abból származott, hogy sikerült a megcsappant liberális táborból szavazókat szerezniük, így pedig kiélezett lett a verseny.
Az NDP egyébként egy magyar származású politikust indít a tartomány vezetői posztjára. Az 1962-ben született Andrea Horwath édesapja felvidéki magyarként hagyta el az országot, majd pedig a Ford oakville-i üzemében helyezkedett el. Nem meglepő módon Horwath édesanyja is bevándorlóként érkezett az észak-amerikai országba, francia és ír ősei voltak. Mostani kampányába ő is az egészségügyi kiadások növelését állította középpontba, és azok számára ígért biztosítási jogviszonyt, akiknek jelenleg nincsen ilyen.
A 2003 óta ellenzékben lévő konzervatívok sikerük esetén azt ígérték, hogy alaposan felülvizsgálják az elmúlt 15 év gazdálkodását, és mindent megtesznek a pazarló állam méretének a csökkentésében. A párt csökkentené a cégekre kivetett társasági adót, a kisvállalkozások és a magánszemélyek adóját is.
A konzervatívok szintén bővítenék a juttatásokat azon családok gyermekei számára, akiknek nincsen egészségbiztosítási szerződésük.
Mivel az ország legnépesebb tartománya választ új parlamentet, ezért annak a hatása nem csak helyi szinten fog érződni. A Justin Trudeau vezette liberálisok nemcsak helyi, hanem országosan szinten sem örvendenek nagy népszerűségnek. A 2015-ben megválasztott bevándorláspárti miniszterelnök és pártja sokáig vezette a népszerűségi listákat, de Andrew Scheer 2017 májusi konzervatív pártelnökké való megválasztása után alapvető változás állt be a politikai klímába. Mostanra a konzervatívok egyértelműen átvették a vezetést a liberálisoktól. Volt olyan intézet, ahol 16 százalékpontos előnyben voltak a kormánypárttal szemben.
Scheer színrelépésével határozottabb arcélt vettek fel a konzervatívok. A több mint egy éve hivatalban lévő pártelnök több kérdésben is hasonló álláspontot foglal el, mint a hagyományos konzervatív angolszász pártok. Így például támogatta a brexitet, valamint bejelentette, hogy esetleges jövő évi választási győzelme esetén
Donald Trumphoz hasonlóan Jeruzsálemet ismerné el Izrael fővárosának.
Scheer a könnyű drogok legalizálását is ellenzi, valamint a párizsi klímaegyezmény kanadai parlamenti ratifikációjára is nemet mondott.
Bő egy évvel a következő országos választás előtt tehát egyáltalán nem áll jól az európai és a hazai balliberális oldal ikonja. Trudeau fajsúlyos kihívót kapott Scheer személyében, és egyelőre abban bízhat, hogy viszonylag messze van még a következő voksolás időpontja, és addig még változhat a közhangulat. Mindenesetre egyelőre úgy tűnik, a balliberális tábor elveszítheti egyik „legfőbb ikonját”, ami tovább mélyítheti az európai testvérpártok válságát.