Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Többek között azt kérdezték a román Agerpres hírügynökség munkatársai a Szociáldemokrata Párt (PSD) Călăraşin tartózkodó elnökétől, Liviu Dragneától: hogyan kommentálja Frans Timmermans nyilatkozatát, amelyben
az Európai Szocialisták Pártjából (PES) való kizárással fenyegette meg a PSD-t,
ha a bukaresti szociálliberális kormány nem tartja tiszteletben a jogállam elveit.
Erre ő következőképpen válaszolt:
A kormány tiszteletben tartja a jogállamot. Jó lenne, ha Timmermans inkább az általa képviselt párt hollandiai támogatottságával foglalkozna. Jobb lenne, ha Hollandiában kampányolna, nem itt.
Ahogy az Origo is beszámolt róla, március 20-án szenátusi (felsőházi) és tartományi választásokra került sor a Holland Királyságban.
A voksolást egy 2016-ban alapított, markánsan jobboldali és bevándorlásellenes párt, a Fórum a Demokráciáért (Forum voor Democratie-FvD) nyerte meg.
A liberális-kereszténydemokrata kormánykoalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában,
Timmermans erősen bevándorláspárti politikai tömörülése, a Munkáspárt (Partij van de Arbeid-PvdA) pedig megsemmisítő vereséget szenvedett el, alig 8,52 százalékot kapott,
amivel csupán az ötödik politikai erőnek számít a németalföldi királyságban.
2015-ban a PvdA-ra a holland állampolgárok még több mint 10 százaléka voksolt.
A legutóbbi felmérések összesítése alapján
az európai parlamenti választásokon Timmermans baloldali pártja még ennél is gyengébb „eredményt” érhet el, csak 8,39 százalékra számíthat,
ami 3 EP-képviselői mandátumra lesz elegendő egy várhatóan 130-140 fős szocialista frakcióban.
2014-ben egyébként 9,4 százalékot kapott a PvdA, ami szintén 3 mandátumot jelentett.
Ezek tükrében tényleg nem érthető, hogy Frans Timmermans miért nem kampányol inkább Hollandiában, hiszen
egy 3 fős képviselői csoport élén aligha lehet ő az Európai Bizottság következő elnöke.
A téma kapcsán Dragnea továbbá kifejtette, az európai vezetők kampányban vannak, és egyfajta „választási labdának” tekintik Romániát (és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a többi közép-kelet-európai államot is), amelyet egyik pályáról a másikra küldenek, hogy aztán szurkolóik tapsoljanak.
„Az európai hivatalosságok kérik, hogy a politikum ne avatkozzon be az igazságszolgáltatásba, s közben követelik egy bűnvádi nyomozás leállítását. Ki állítsa le a nyomozást? Valaki a kormányból vagy a parlamentből? Másrészt úgy alkudoznak az európai főügyészi tisztségről, mint a piacon. Ezt a példát kellene nekünk követnünk?” – fűzte hozzá.
A román szociáldemokraták elnöke szerint
a bukaresti kormány semmivel sem akadályozza a korrupció elleni küzdelmet, nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek ezt eredményezték volna,
sőt: a kormány és a parlament is „elfogadott mindent, amit el kellett fogadnia” ahhoz, hogy biztosítsa a megfelelő körülményeket a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó ügyészek munkájához.
A jövendőbeli európai főügyész személye kapcsán Liviu Dragnea kifejtette, bárkit is jelölnek ki végül a feladatra,
legitimitási problémái lesznek, mivel nem jogászokból, ügyészekből, bírákból álló bizottság által végzett komoly, hosszú kiértékelés nyomán, hanem politikai alku eredményeként nevezik ki a tisztségbe.
Hasonlóan nyilatkozott március elején az Origónak a téma kapcsán Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője is.
A nagyobbik román kormánypárt elnöke pénteki interjújában
egyértelműen a korrupciógyanús ügyekkel vádolt Laura Codruţa Kövesi, a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt vezetőjének európai főügyésszé való kinevezésére utalt,
amit határozottan támogatnak a Soros-birodalom brüsszeli helytartói, köztük Frans Timmermans, Guy Verhofstadt, a liberálisok EP-frakcióvezetője és természetesen a Magyarországot elítélő, válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentés összeállítja, Judith Sargentini szélsőbaloldali holland EP-képviselő.
Lapunk februárban megírta, hogy a romániai Igazságszolgáltatás Elleni Bűncselekmények Nyomozási Szakosztálya (SIIJ) eljárást indított Frans Timmermans ellen.
A vádak alapján
a szocialisták csúcsjelöltje meghamisíthatta az Európai Bizottság által készített, a román igazságszolgáltatás reformját nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) 2018-ra vonatkozó jelentését.
A vádra reagált a holland politikus is, aki természetesen tagad mindent.
Az Origo arról is részletesen beszámolt, hogy Cătălin Rădulescu, a PSD parlamenti képviselője azt mondta:
Timmermans nyomást próbál gyakorolni a román igazságszolgáltatásra annak érdekében, hogy a hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással vádolt Kövesit felmentsék a vádak alól.
Kövesinek egyébként 17 bűnügyi aktában szerepel a neve. Régebben 19 ügyben volt gyanúsított, de időközben két esetben felmentették.
Mindezen vádak ellenére
Timmermans azt akarja elérni, hogy a DNA volt vezetőjét nevezzék ki a létrehozandó Európai Ügyészség (EPPO) élére,
főügyészi minőségben.
Ehhez azonban szükséges Kövesi felmentése valamennyi ügyben, ennek érdekében pedig – Cătălin Rădulescu és Liviu Dragnea szerint – Timmermans beavatkozik Románia belügyeibe, veszélyeztetve ezáltal az igazságszolgáltatás függetlenségét, és megsértve a jogállamiság – általa sokat hangoztatott, de egy percig sem komolyan gondolt – elvét.
