Fokozódik a migránshullám, soha annyian nem keltek útra, mint tavaly

Floriana, 2019. április 14. Afrikai bevándorlókkal a fedélzetén érkezik a máltai haditengerészet hajója a Valletta melletti Floriana város Hay Wharf kikötőjébe 2019. április 13-án, miután Németország, Franciaország, Portugália és Luxemburg megegyezett a Máltánál veszteglő civil mentőhajó 62 utasának egymás közötti elosztásáról. A migránsokat a Sea-Eye német segélyszervezet Alan Kurdi hajója vette fel a Földközi-tengeren, a líbiai Zuvara partjainál április 3-án. MTI/EPA/Domenic Aquilina

Az ENSZ legújabb jelentése ellentmond annak az ellenzéki és brüsszeli mantrának, amely szerint a migrációs válság megszűnt, sőt, egyenesen azt mutatja: a krízis még soha nem volt ilyen mély. Tavaly ugyanis hetvenmillió fölé nőtt a szülőföldjüket elhagyók száma, s közülük csak Törökországban 3,7 milliónyian várakoznak – írja a Magyar Nemzet.

Az elmúlt években a hazai és az európai balliberális körök rendre azt szajkózták, hogy nincs migránsválság. Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője például tavaly ősszel fantomproblémának nevezte a bevándorlást – írja a Magyar Nemzet.

De az ellenzék más szereplői is tettek hasonló értelmű nyilatkozatot az elmúlt időszakban. Ennél is fontosabb azonban, hogy Brüsszelben is hasonlóan látják a problémát: az EU menekültügyi biztosa, Dimitrisz Avramopulosz többször leszögezte, hogy az Európai Unió migrációs politikája sikeres, mivel a migrációs válság megszűnt.

Nyugat-Európába igyekvő migránsok fekszenek sátorban egy átmeneti befogadóközpontban a bosznia-hercegovinai Bihacban 2019. június 16-án Forrás: MTI/EPA/Fehim Demir

Ezzel az optimizmussal azonban összeegyeztethetetlen az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának tegnap nyilvánosságra hozott jelentése, amely szerint a szervezet fennállásának hetven éve során

még sosem volt ilyen magas az otthonukat maguk mögött hagyni kényszerülők száma.

A dokumentum rögzíti, hogy

2018-ban 70,8 millió ilyen személy volt világszerte,

amely 2,3 milliós emelkedést jelent az előző évi adathoz képest.

1998 óta pedig a duplájára nőtt a migránsok száma a világban.

A mostani növekedésben komoly szerepet játszik a venezuelai válság, valamint a közel-keleti békétlenség és az afrikai konfliktusok is. Az különösen riasztó, hogy Európa kapujában,

Törökországban rekordszámú, 3,7 millió migráns várakozik arra, hogy továbbindulhasson.

A legtöbb embert kibocsátó afrikai és közép-ázsiai országokból pedig további ezrek tartanak Európa felé.

Migránsok Párizs északi részén, 2019. április 4-én Forrás: AFP/Christophe Archambault

A részletekről Janik Szabolcsot, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettesét kérdezte a Magyar Nemzet.

Janik szerint érdemes lenne megkérdezni egy olasz- vagy görögországi állampolgárt, ő is úgy gondolja-e, hogy véget ért a migránsválság.

Ezzel arra utalt, hogy a frontországokban továbbra is problémát jelent az illegális migráció,

évente több tízezren lépnek be ilyen módon az EU területére.

Nincs megoldva a migráció

A migráció kérdése messze nem megoldott

– emelte ki a szakértő.

Azt láthatjuk, hogy folyamatosan alakulnak ki olyan konfliktusgócok, amelyek újabb és újabb területeken indukálnak migrációs válságot. Eközben pedig a régi konfliktusok elhúzódnak.

Ennek eredménye, hogy évről évre nő az otthonukat elhagyók száma

– vonta le a következtetést Janik Szabolcs.

Szíriából, amit 13 millióan hagytak el, vélhetően nagyobb tömegek már nem tudnak eljönni. A menekültek fele az ország határain belül maradt, másik felük pedig a szomszédos országokban, legfőképpen Törökországban talált menedéket. Líbia a közeljövőben fontos lehet, hiszen egyrészt kibocsátó ország, másrészt fontos tranzitország, amely belépési kapu az EU, pontosabban Olaszország felé.

Janik Szabolcs szerint a szubszaharai térség problémás lehet a jövőben, a rendkívül szegény Etiópiában például csak tavaly másfél millióval nőtt a belső menekültek száma. Ha számos konfliktust nem sikerül nyugvópontra juttatni, akkor az otthonukat elhagyók száma tovább nő a jövőben is.

Afrikai bevándorlókkal a fedélzetén érkezik a máltai haditengerészet hajója a Valletta melletti Floriana város Hay Wharf kikötőjébe 2019. április 13-án Forrás: MTI/EPA/Domenic Aquilina

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban a balliberális oldal azzal vádolta a szigorú migrációs politikát folytató országokat, hogy intézkedéseik „feleslegesek”, hiszen „megszűnt a tömeges migrációs nyomás”.

Szerinte azonban az ENSZ jelentése éppen arra mutat rá, hogy a bevándorlási hullámok tovább fogják ostromolni Európát.

Migráció mindig volt, de a történeti példák azt mutatják, hogy azok az országok, amelyek nem védekeztek a népvándorlások ellen, megszűntek létezni

– mondta Szánthó Miklós.

A másik probléma pedig, hogy miközben az ENSZ is elismeri, hogy csúcsra jár a migráció, azon dolgozik, hogy tovább szélesítse a menedékjog tartalmát.

A Magyar Nemzet grafikája az ENSZ Statisztikái alapján Forrás: Magyar Nemzet

Az eredeti felfogással szemben csalárd módon már korábban kialakították a menedékjog, mint „globális szociális jog” koncepcióját,

a tavalyi migrációs paktumban pedig már pusztán a bevándorlás menedzseléséről beszélnek, szót sem ejtve a határvédelem fontosságáról

– emlékeztetett Szánthó Miklós az ENSZ migrációs csomagjára, amelyet végül Magyarország mellett több más ország sem támogatott, az abban megjelenített bevándorláspárti álláspont miatt.

A szakember szerint a bevándoroltatás erőltetése révén létrehozott kevert népességű Európa lenne az alapja egy föderatív unió létrehozásának.

Ez minden jóérzésű ember legrosszabb rémálmai között szerepel

– hangsúlyozta Szánthó Miklós.