A migránsok miatt lassan kezelhetetlenné válik a helyzet Németországban

FREILASSING, GERMANY - SEPTEMBER 17: Refugees wait on a bridge connecting Austria and Germany on September 17, 2015 in Freilassing, Germany. Hundreds of migrants who had been stuck in Salzburg and unable to find available seats on trains going to Germany broke off in groups to reach the nearby border to Germany on foot. German authorities have temporarily reinstated border controls along Germany's border to Austria and are conducting spot checks on arriving traffic. Sebastian Widmann / Anadolu Agency

A 2015 óta Németországban lezajlott politikai és társadalmi folyamatok mára számos tanulsággal szolgálnak a migráció kérdésében - derül ki a Századvég Alapítvány legújabb elemzéséből. Ebben a vitában a nyugati és keleti uniós tagállamok között éles, érezhető ellentét feszül, s az Európai Unió (EU) két fele közötti eltérés kulturális és történelmi okokra vezethető vissza. Az elmúlt négy-öt év európai bevándorláspolitikai történéseiben komoly politikai felelősség terheli Németországot, amely a migráció árnyoldalai tekintetében a probléma „állatorvosi lova" lett. A németországi migránsok különböző alkalmazott trükkjei és a megmutatkozó biztonsági kockázatok jól jelzik, hogy mekkora veszélyt is jelent a harmadik világbeli országokból érkező parttalan – és visszaélésszerű – migráció az európai országok biztonsága és valamennyi szociális alrendszere szempontjából.

A német tapasztalat tele van elrettentő példákkal. Az egyik ilyen elhíresült történet a 47 éves Allasane Sal esete, aki még 1998 végén érkezett Németországba, s mind a mai napig nem tudják megállapítani a hatóságok, hogy pontosan melyik országból is származik.

Migránsok Németországban. A kép illusztráció Forrás: AFP/Anadolu Agency/Sebastian Widmann

A migráns németországi életének felét – tíz évet – büntetés-végrehajtási intézményekben töltötte

különböző bűncselekmények elkövetése miatt, és tulajdonképpen szándékosan élt bűnözői életet, ugyanis

amíg börtönben tartják, nem tudják őt kitoloncolni.

A helyzetre való teljes felkészületlenséget mutatja, és a merkeli migrációs politika egyik súlyos következménye, hogy

2016. június 30-án mintegy 550 ezer jogerősen elutasított menedékkérő migráns tartózkodott az országban,

akik közül 406 ezren már több mint 6 éve (vagyis legalább 2010 óta) voltak Németországban - írja a Századvég.

A statisztika szerint például

Hamburgban minden harmadik kitoloncolási kísérlet sikertelen.

A közigazgatási bíróságokat pedig lefojtják a szövetségi menekültügyi és bevándorlási hivatalban (BAMF) elutasított egyes menedékkérelmek kapcsán kezdeményezett fellebbviteli ügyek, csak 2017-ben mintegy 200 ezer ilyen ügyet tárgyaltak.

Egy másik megdöbbentő adat: a brémai államügyészség 2018-ban publikált adatai szerint 2013–2016 között legkevesebb 1200 migránsnak adhattak menedéket a követelmények megfelelő értékelése nélkül.

Német sajtóinformációk alapján gyilkosok, kábítószer-kereskedők vagy más bűncselekményeket elkövetett migránsok kaphattak ilyen módon menedékjogot.

Ezek a menedékkérők gyakran arra hivatkoznak, hogy a hazájukban bűncselekményeket követtek el, amiért ott akár kínzás, halálbüntetés is járna nekik. Így elkerülhetik az esetleges kitoloncolást a nemzetközi, illetve a német jog nyújtotta védelemmel.

A német sajtó hozzáfért a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) helyszíni irodáinak belső levelezéséhez. Az információk feldolgozása alapján a legsúlyosabb eseteket a nürnbergi BAMF-központ biztonsági osztályán találták.

Például

egy negyvenszeres gyilkos ghánai migráns ügye volt éppen folyamatban az egyik megtalált 2016-os e-mail alapján.

Van azonban egy másik érdekes jelenség, amely közép- és hosszú távon jelentős biztonsági kockázatokat is rejthet magában (például a terrorizmus összefüggésében).

Mint a Századvég megjegyzi, az elmúlt években Észak- és Nyugat Európa számos országában, így például Dániában és Hollandiában tömegesen áttérnek keresztény hitre muszlimok (de például Hamburgban is több mint hatszázan tettek így, főleg afgánok és pakisztániak). Európa-szerte legalább ezrekben mérhető az ilyen személyek száma. A cél nyilvánvalóan itt is az, hogy a migránsok meghosszabbíthassák legális európai tartózkodásukat – s a konvertálás az ő esetükben sem zárja ki a későbbi radikalizálódás esélyét, vagy már

eleve beépített, potenciális terroristák is akadhatnak közöttük, akik éppen ehhez az eszközhöz folyamodtak.

Miközben Merkel kormánya és a német ipari-gazdasági elit a munkaerőpótlás szándékával is támogatta a migrációt, a statisztikák ezzel kapcsolatban megdöbbentő adatokat mutatnak - írja a Századvég.

A Németországba érkező szíriaiak 45 százaléka végezte csak el az iskola kötelező osztályait,

kevesebb mint 23 százalékuknak van diplomája (azonban a diplomások tudása sokszor nem konvertálható a megfelelő nyelvtudás hiánya miatt).

Vagyis a legoptimistább számítások szerint is, alig több, mint egyötödük bír felsőfokú végzettséggel, és

az előrejelzések szerint nagy részük még öt év után sem szerezhet – a német társadalom és gazdaság számára is hasznos – munkát.

A csalódás miatti frusztráció, a társadalom peremére való csúszás az ő esetükben ugyancsak növeli a biztonsági kockázatokat.

A Századvég megállapítása szerint a német tapasztalatok, tények önmagukért beszélnek: a migrációnak az a fajta megközelítése és kezelésmódja, amelyben a német elitek az elmúlt fél évtizedben hinni akartak, sehová nem vezet, és hosszabb távon éppen ez lesz, ami

aláássa majd a német gazdaság versenyképességét és a jóléti államot.

Ha a német elit ezen a tévúton halad tovább, Németország a továbbiakban megszűnik a rend és a biztonság országának lenni - írja tanulmányában a Századvég.