Kamala Harrist a Demokrata Párt politikusainak elsöprő többsége, az „elemzőik" és a sajtójuk úgy ünnepelte, mint az Egyesült Államok történetének első afroamerikai női alelnökjelöltjét. A politikust egyfajta „új Obamaként" próbálja beállítani a baloldali sajtó is. Múltjában azonban rengeteg a botrány, és túlságosan sokszor változtatta nézeteit. Kritikusai szerint politikusi pályafutását egy nála 30 évvel idősebb, befolyásos politikussal folytatott viszonya indította el, és megvádolták azzal is, hogy indokolatlanul hosszan tartott börtönben kisebb súlyú bűncselekményekért elítélteket, mert ők jelentették a legolcsóbb munkaerőt az államnak. Még az is lehet, hogy maga is egy rabszolgatartó leszármazottja. Harris múltja rengeteg gondot okozhat a kampányban, jelölésének nincs más magyarázata, mint hogy Biden megadta magát a radikális baloldalnak.

Ahogy arról beszámoltunk, a baloldali Demokrata Párt kvázi elnökjelöltje, Joe Biden, kedden jelentette be, hogy az 55 éves kaliforniai szenátort, egykori ügyészt, Kamala Harrist választotta alelnökjelöltjének.

Kamala HarrisForrás: AFP/Saul Loeb

Az alelnökjelölt 1964-ben született a kaliforniai Oaklandben, egy bevándorló házaspár gyermekeként. Az apja, Donald Harris az akkor még brit gyarmati státusban lévő Jamaicáról vándorolt be az Egyesült Államokba, 1961-ben.

Donald Harris személyében természetesen nem egy átlagos bevándorlót kell elképzelni, korábban ugyanis a brit fővárosban található University of London hallgatója volt, Amerikában eddig a radikális baloldal már évtizedek óta fellegvárának számító Berkeley Egyetemen (University of California, Berkeley) doktorált. Végzettségét tekintve közgazdász, mégpedig baloldali, keynesiánus nézeteket valló, 

később a Stanford University professor emeritusa lett.

Kamala Harris anyja, Shyamala Gopalan Indiában született, előbb a Delhi Egyetemen tanult, majd Amerikába emigrálva a Berkeley Egyetem diákja lett, ahol endokrinológiai doktori fokozatot szerzett. Harris szülei a Berkeley-n ismerkedtek meg, a tanulmányaik mellett mindketten bekapcsolódtak a polgárjogi aktivizmusba.  A házaspárnak két lánya született, Kamala az idősebb.

null

null

Kamala Harris származása körül meglehetősen sok az ellentmondás. 2018-ban  egy jamaicai lap egyenesen azt írta, hogy Harris egyik őse, Hamilton Brown az 1800-as évek elején ismert rabszolgatartó volt Jamaicában, cukornádültetvénye volt, és ellenezte a rabszolgák felszabadítását. Ezt az állítást Harris hívei vitatják, de eddig még érdemben nem cáfolták. Ha a kampányban bizonyíték kerülne elő erre, akkor Kamala Harris saját radikális baloldali nézeteinek eshet áldozatul.

1971-ben elváltak a szülei, Kamala az anyjával és a húgával Kanadába költözött, ahol Shyamala Gopalan a McGill Egyetemen oktatott. Kamala Harris Montrealban járt iskolába, majd Amerikába visszatérve a Howard Egyetemen diplomázott politikatudományokból és közgazdaságtanból. Később a San Franciscó-i University of Californián folytatott jogi tanulmányokat. A baloldali politikai aktivizmusba már az egyetemi éveiben bekapcsolódott, de akkor még mérsékelt volt.  2003-ban San Francisco kerületi ügyésze lett, majd 2010-ben – a Demokrata Párt jelöltjeként – megválasztották Kalifornia államügyészévé (attorney general). Két cikluson keresztül töltötte be ezt a megbízatást.

Államügyészként ellentmondásos a tevékenysége. Hatalmas botrányt váltott ki, amikor azzal vádolták meg, hogy szándékosan megakadályozta olyan elítéltek szabadon bocsátását, akiket nem erőszakos bűncselekményekért vittek börtönbe, Kalifornia államnak ugyanis ők jelentették a legolcsóbb munkaerőt. 

2016 novemberében a szövetségi Kongresszus szenátorává választották, az országos politikában tehát újnak számít. Washingtonban szenátorként akkor hívta fel magára a figyelmet, amikor a szenátusban meghallgatták a Donald Trump által jelölt Brett Kavanaugh főbírót, illetve William Barr igazságügyminiszter-jelöltet. Harris őket agresszív stílusban a konzervatív nézeteikért támadta. 

Tavaly versenybe szállt a Demokrata Párt elnökjelöltségért, de csúnyán elbukott.  Mivel a támogatottsága a 4 (!) százalékot sem érte el, ezért 2019 decemberében - még két hónappal az első, iowai jelölőgyűlés előtt - visszalépett, majd idén márciusban Joe Bident biztosította a támogatásáról. Azt a Bident, akit az első televíziós vitán még élesen támadott és megpróbált rasszista gyanúba keverni.

Joe Biden és Kamala HarrisForrás: AFP/Robyn Beck

A nagyon alacsony támogatottsága ellenére több alkalommal is az Egyesült Államok első színes bőrű női elnökeként jellemezte saját magát. 

Kamala Harris jelenleg a demokraták radikális baloldali szárnyához tartozik, de korábban ez nem volt így. Nézeteiben megfigyelhető egyfajta változás, ami vélhetően a radikális baloldalnak és a sajtójuknak való megfelelési kényszerre vezethető vissza.

Harris régebb ellenezte a büntetési tételek enyhítését, nem támogatta a halálbüntetés eltörléséről szóló kaliforniai népszavazást, nem állt ki a marihuána fogyasztásának liberalizálása mellett, és nem volt híve a homoszexuálisok házasságának sem. 

A hatalom reményében azonban szembement korábbi elveivel - már amennyiben ezek után valódi elveknek lehet nevezni.  Jelenleg a szövetségi Kongresszusban minden területen a radikális baloldalt képviseli. Támogatja az azonos neműek házasságát, és aktívan kiáll a radikális baloldali mozgalmak, köztük az erőszakos Black Lives Matter mellett is. George Floyd halála óta a rendőrség meggyengítésének a szükségességéről nyilatkozik, és valamifajta átfogó reformot sürget, ami enyhítené a büntetések tételét, de túl sok konkrétumot nem árul el terveiből. Mint szenátor, 2017 óta szeretné elérni, hogy a kritikusai szerint szocialista jellegű egészségügyi reform, az úgynevezett „Obamacare" fennmaradjon, illetve lehetőleg további szolgáltatásokkal bővüljön, amit a republikánusok határozottan elleneznek. 

Kamala Harris támogatja a könnyűdrogok legalizálását, ellenzi a szabad fegyverviselést, és progresszív adóreformot vinne véghez, ami a gyakorlatban az adók radikális megemelését vonná maga után.  Az adóemelés nem az őt támogató, dollármilliárdokra rúgó vagyonukat átláthatatlanul működő alapítványokban rejtegető demokrata oligarchákra nézve lenne hátrányos (köztük Soros Györgyre, vagy éppen a demokraták kampányát segítő Facebook tulajdonosára, Mark Zuckerbergre), hanem az amerikai középosztályt sújtaná.

Három olyan terület van, ahol Harris egész pályafutása alatt radikális baloldali nézeteket képviselt. Ezek: az illegális bevándorlás és az abortusz támogatása, és - kritikusai szerint - katolikusellenessége. 

Mindig is az illegális migránsok betelepítését támogatta, fő célkitűzései között szerepel, hogy az illegális bevándorlóként érkezők is kaphassanak minél hamarabb amerikai állampolgárságot. 

Ezzel elsődleges célja, persze, a demokraták szavazóbázisának bővítése. A migránsok meglévő jogait az úgynevezett „Dream act" keretén belül bővítené tovább. 

2018-ban Harris párhuzamot vont a rasszista Ku-Klux-Klan (KKK) és az amerikai Bevándorlási Hivatal között.  A politikus kijelentésével hatalmas botrányt okozott

Kamala Harris az abortált kisgyerekek szerveivel kereskedő Planned Parenthood nevű amerikai abortuszklinika-hálózat elszánt támogatójának számít,  és összességében véve is kiáll a magzatelhajtás mellett, amit ő úgy fog fel, mint valami alapvető emberi jogot. (A Planned Parenthood legelkötelezettebb magyar támogatója Cseh Katalin, a radikális baloldali Momentum egyik EP-képviselője.)

Harrisnek emiatt számos konfliktusa volt, és az Amerikai Katolikus Egyházzal is összetűzésbe keveredett. Konzervatív kritikusai szerint Harris - főleg az abortusz támogatása miatt -katolikusellenes.  Ennek a diszkriminatív irányzatnak komoly hagyománya van az Egyesült Államokban, de az utóbbi időszakban a katolikusellenes megmozdulások élharcosává a radikális baloldali mozgalmak váltak, amelyek templomokat gyújtottak fel és vallási szimbolisztikájú szobrokat rongáltak meg, vagy döntöttek le. Közülük is kiemelkedik a Harris által támogatott BLM.

A demokrata alelnökjelölt magánéletéről nem lehet sokat tudni, 2014-ben ment férjhez egy elvált céges jogászhoz, Doug Emhoffhoz. A kilencvenes évek közepén, amikor 30 éves volt, évekig volt viszonya egy befolyásos kaliforniai demokrata politikussal, az akkor 60 éves Willie Brownnal, aki a kaliforniai törvényhozás házelnöke volt abban az időben (majd San Francisco polgármestere lett). Kamala Harris kritikusai szerint ez a kapcsolat segítette elindítani politikai pályáját.

A Demokrata Pát elitje kiáll Kamala Harris mellett, köztük Alex Soros is

Percekkel azt követően, hogy Joe Biden bejelentette Harris alelnökjelöltségét, a demokrata párti politikusok és oligarchák egész sora dicsérte a döntését.

Barack Obama volt elnök szerint „Harris ideális partner lesz ahhoz, hogy segítsen (Bidennek) megküzdeni az Amerikát jelenleg és a következő években érő, igazi kihívásokkal".

Gratulált Harrisnak az alelnökjelöltségért versenyben volt többi politikusnő is. Susan Rice, Obama afroamerikai volt nemzetbiztonsági tanácsadója (aki az alelnökjelöltségre is esélyes volt) „kitartó és úttörő politikusnak" nevezte a kaliforniai szenátort, a kommunizmusért és Fidel Castro volt kubai diktátorért rajongó Karen Bass fekete képviselő pedig a Twitteren Harris „igazságért folytatott küzdelmét" dicsérte.

Elizabeth Warren bukott radikális baloldali elnökjelölt is a támogatásáról biztosította Harrist.

Los Angeles demokrata polgármestere, Eric Garcetti, aki a Biden-kampány egyik társelnöke, „kedves barátjának" nevezte Kamala Harrist, és megjegyezte, hogy személyében a kisemberek igazi szövetségesre leltek a hatalom folyosóin. 

Az elnökjelölt életpályájából azonban láthattuk, hogy köze sincs a kisemberek világához, hanem a radikális baloldali Berkeley elitjének a világából származik, szó szerint és képletesen is. Hillary Clinton, Obama volt külügyminisztere és a demokraták bukott elnökjelöltje Twitteren azt írta: „Harris már bizonyította, hogy milyen hihetetlen vezető és közszolga".

„Természetesen" kiállt Harris mellett Soros György fia, Alex Soros is. Szerinte a demokrata jelölt „történelmet fog csinálni".

A neomarxista nézeteket valló, radikális baloldali Bernie Sanders vermonti szenátor, kétszeresen bukott elnökjelölt is a támogatásáról biztosította Harrist.

Trump élesen bírálta Kamala Harris jelölését

Donald Trump elnök keddi sajtókonferenciáján újságírói kérdésre válaszolva radikális baloldalinak nevezte Kamala Harrist.  Felidézte a szenátornő agresszív viselkedését Brett Kavanaugh főbíró meghallgatásán. Hozzátette azt is, hogy az előválasztások során Harris többször is rasszistának nevezte Bident és „tiszteletlen volt vele".

(A demokraták elnökjelöltjét azért próbálta rasszistának beállítani Harris, mert Biden a 70-es években ellenezte, hogy a fehér és színes bőrű diákokat közös iskolabuszokon szállítsák. Biden szerint azonban alelnökjelöltje félreértelmezte az ő akkori álláspontját, és erről szó sem volt. Harris végül visszavonta a rasszista vádakat, és a két politikus kibékült. Legalábbis színleg.)

Trump összességében véve azt mondta, hogy a radikális baloldal »lekenyerezése« miatt választotta Biden Harrist.

Twitteren azt is hozzátette, hogy Harris támogatottsága a nullához közelít, amit előválasztási bukása is bizonyít.

Néhány órával a sajtótájékoztatója előtt pedig szintén a közösségi oldalán fejtette ki a véleményét a demokrata elnökjelöltről. Trump azt írta, Kamala Harris jelölésével Biden átadná a nemzet irányítását a radikális csordának, akik emelnék az adókat, pénzt vennének el a rendőrségtől, megölnék az energiaipari munkahelyeket, és kinyitnák a határokat. 

Katrina Pierson, Trump kampánytanácsadója pedig közleményében „hamisnak" nevezte Harrist. Mint közölte, a demokrata jelölt vidáman magáévá tette a radikális baloldal elképzeléseit, több ezermilliárd dollárt kitevő új adók bevezetésére és az egészségbiztosítás Bernie Sanders által meghirdetett államosítására szólított fel.

Kamala Harris és Bernie SandersForrás: AFP/2019 Getty Images/Win Mcnamee

Pierson szerint Harris jelölése a bizonyíték arra, hogy Biden csak egy üres váz, amely a baloldal radikálisainak szélsőséges programjával van tele. 

Harris gyenge jelölt

Kamala Harris a harmadik női alelnökjelölt az amerikai történelemben.

Az MTI beszámolója szerint az 1984-es elnökválasztáson a szintén demokrata párti Walter Mondale Geraldine Ferraro képviselőt, a 2008-ban tartott elnökválasztáson pedig a republikánus John McCain az alaszkai kormányzót, Sarah Palint választotta alelnökjelöltjének. Mindkét esetben a jelöltek, illetve a pártjaik alul maradtak vetélytársaikkal - a republikánus Ronald Reagannel és a demokrata párti Barack Obamával - szemben. A McCain-Palin páros azért is állítható párba a Biden-Harris párossal, mert mindkét esetben egy pártja centrumába tartozó, rutinos, több évtizedes politikusi múlttal rendelkező politikus az elnökjelölt, aki pártja radikális vonulatához tartozó, rutintalan politikusnőt választ alelnök-jelöltnek. A McCain-Palin páros a választáson nagyot bukott, amiben ugyan szerepet játszott a világválság is, de olyan államokat vesztett el, amelyeket előtte évtizedeken keresztül, és azóta sem vesztenek el republikánus jelöltek.

Geraldine FerraroForrás: AFP/Don Emmert

Kamala Harris nem rendelkezik olyan karizmával mint az Egyesült Államokat korábban minden túlzás nélkül lázba hozó, Hollywood által is kedvelt, olaszos temperamentumú Geraldine Ferraro. Sarah Palint sokat gúnyolta az amerikai baloldali sajtó, amely Harrisszel nyilvánvalóan elfogult lesz, de a kaliforniai szenátor múltja rengeteg botrányt okozhat a kampányban. 

Harris ellen szól az is, hogy a fiatalok körében nagyon népszerűtlen.  Biden vélhetően a fekete szavazók megszólítása miatt választotta őt, azonban ezen a téren Harris már hibázott. Az alelnökjelölt főleg az afroamerikaikhoz szól, vélhetően ezért kampányol azzal, hogy ő is afroamerikai, de körükben Biden már így is népszerű, mert Obama alelnöke volt. Az tűnne tehát logikusnak, ha Harris a nem fekete színes bőrűeket próbálná meg Biden mellé állítani, de eddig ennek nem sok jelét mutatta. 

A 78 éves Joe Biden több alkalommal is leszögezte, hogy ha idén nyer, akkor 2024-ben már nem indul egy újabb mandátumért, ez arra enged következtetni, hogy Kamala Harris személyében már ki is jelölte utódját. Mivel Biden a demencia egyre nyilvánvalóbb jeleit mutatja, számos kritikusa szerint egy mandátumot sem lenne képes kitölteni, így könnyen elképzelhető, hogy már 1-2 év után az alelnöke lépne a helyére. Tehát az a Kamala Harris lenne az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki még a demokraták körében sem képes elérni a 4 százalékos támogatottságot, illetve az első előválasztásig sem jutott el... 

Érdemes megemlíteni, hogy az amerikai alkotmány 22. kiegészítése értelmében egy olyan elnököt, aki alelnökként veszi át a hatalmat lemondott vagy meghalt elődjétől csak akkor nem lehet kétszer újraválasztani, ha első ciklusában több mint két évig volt hatalmon (vagyis a gyakorlatban maximum 10 évig lehet valaki elnök). Ezért sokan gondolják úgy, hogy a Demokrata Párt szándéka az, hogy Bident 2023 január végén, a félidős választások után lemondatnák - ha egyáltalán megválasztják, persze-, így Harris elnökként indulhatna neki a 2024-es kampánynak, és összesen 10 évig lehetne elnök.