Orosz-ukrán háború: ez történt az éjszaka

Mariupol lakosainak többsége még nem tudta elhagyni a várost

Pénteken folytatódnak a béketárgyalások. Ukrajna szerint már az államfőknek közvetlenül kellene egyeztetniük, de Moszkva szerint ez még korai lenne. Humanitárius folyosó megnyitását javasolta Oroszország, hogy Mariupolt minden civil elhagyhassa. Az ukrán elnök pedig nagyköveteket menesztett, akik szerinte nem vitték előre Ukrajna ügyét, csak a saját állásuk megtartásáért dolgoztak. Ez történt az éjjel.

Folytatódnak a béketárgyalások

Oroszország és Ukrajna pénteken folytatja a béketárgyalásokat - jelentette be szerdán este az ukrán tárgyalóküldöttség egyik tagja, miután a felek befejezték a törökországi tárgyalási fordulót. David Arahamija közölte: ők azt javasolták, hogy most már az államfők találkozzanak, de Oroszország szerint ez még korai, több időre van szükség a megállapodástervezet kidolgozásához - tette hozzá.

Zelenszkij nem hisz az ígéreteknek

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy nem hisz azon orosz ígéretnek, miszerint csökkentenék harci tevékenységüket, ugyanis szerinte újrarendezik soraikat egy donbaszi támadásra, ezért az ukrán erők újabb csatákra készülnek az ország keleti felén.

Senkinek és semmilyen szép szavaknak nem hiszünk. Országunk minden négyzetméteréért megküzdünk, nem engedjük át"

- jelentette ki az elnök a nemzethez intézett legújabb videoüzenetében.

Zelenszkij megköszönte a washingtoni kormánynak, hogy további 500 millió dolláros közvetlen segélyt ígért Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védekezéshez, de érzékeltette, hogy

országának még többre van szüksége.

"Ha együtt harcolunk a demokrácia védelmében, akkor jogunk van segítséget kérni ebben a kritikus időszakban.

Harckocsik, repülőgépek, tüzérségi fegyverek.

A szabadsághoz nem kevésbé kell a fegyver, mint a zsarnoksághoz" - mondta.

Az 500 millió dolláros új segély szerdai bejelentése előtt az Egyesült Államok már küldött kétmilliárd dollárnyi humanitárius, illetve fegyversegélyt Ukrajnának a háború kezdete óta - jegyezte meg az AP hírügynökség. Ez mind annak a 13,6 milliárd dolláros segélykeretnek a része, amelyet a washingtoni kongresszus jóváhagyott.

Zelenszkij a béketárgyalásokról annyit mondott, hogy azon csak "szép szavak hangzanak el konkrétumok nélkül".

Mariupol lakosainak többsége még nem tudta elhagyni a várost Forrás: AFP/2022 Anadolu Agency/Leon Klein

Humanitárius tűzszünet Mariupolnál

Oroszország bejelentette, hogy kizárólag humanitárius céllal tűzszünetet javasolt az ukrán félnek csütörtökön helyi idő szerint délelőtt 10 órától az általa ostromlott déli Mariupolra vonatkozóan,

hogy ki lehessen onnan menekíteni az összes civilt.

A bejelentést az orosz védelmi minisztérium hivatalos közleményben, majd Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője tette az Interfax hírügynökség szerint. A civilek először Bergyanszk, majd onnan Zaporizzsja városba távozhatnának.

Helyi idő szerint csütörtök reggel 6 óráig hagynak időt az ukrán félnek

arra, hogy elfogadja az ajánlatot, erről írásban kell tájékoztatnia Oroszországot, az ENSZ-t és a Nemzetközi Vöröskeresztet. A minisztérium azt javasolta, hogy a művelet sikere érdekében abban vegyenek részt a Vöröskereszt és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHCR) képviselői is - tették hozzá.

Mariupolt mindeddig nem tudta elhagyni a civilek zöme, és ezért a felek rendre egymást hibáztatták - jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Foszforbomba

Az ukrán hatóságok azzal vádolták meg szerdán a megszálló orosz hadsereget, hogy

foszfortartalmú tüzérségi lövedékekkel lőtte Marinka kelet-ukrajnai kisvárost.

A városnak az orosz invázió február 24-i kezdete előtt tízezer lakosa volt - közölte Pavel Kirilenko, a donyecki régió katonai parancsnoka. A lövedékek okozta tucatnyi tüzet a katasztrófavédelem helyi részlegének emberei oltották el - tette hozzá.

Az 1980-as genfi konvenció értelmében foszfortartalmú fegyverek nem vethetők be civilek ellen, de katonai célpontok ellen igen

- jegyezte meg az AFP.

Ukrajna már a háború korábbi napjain is megvádolta Oroszországot ilyen fegyverek bevetésével, de utóbbi március 25-én kijelentette, hogy betart minden nemzetközi egyezményt.

Kirilenko szerint Georgijevka, Novokalinovo és Ocseretino városokat is lőtték az orosz erők szerdán, de arról nem szólt, hogy milyen lövedékekkel. "Civil életben nem esett kár, de több ház megrongálódott" - tette hozzá.

A harkovi ügyészség szerint meghalt egy asszony és 11 éves fia a Szlobojanszke falut érő szerdai orosz légitámadásban.

Nagyköveteket menesztett az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében mások mellett arról is beszélt, hogy nagyra értékeli mindenki munkáját, aki az állam védelmében, Ukrajna jövőjéért dolgozik, de

vannak, akik csak azért dolgoznak, hogy hivatalban maradjanak.

Ilyennek tartja Ukrajna marokkói, illetve georgiai nagykövetét, akiket vissza is hívott pozíciójukból. Úgy fogalmazott: azok a nagykövetek, akik nem tudnak fegyvereket szerezni Ukrajna számára, és elérni, hogy az adott ország szankciókat vessen ki Oroszországra és korlátozza saját kereskedelmét az orosz féllel, azok keressenek maguknak másik állást!

Volodimir Zelenszkij Forrás: Ukrán Elnöki Hivatal

Az elnök kijelentette:

a következő napokban konkrét eredményeket vár Ukrajna latin-amerikai, közel-keleti, délkelet-ázsiai és afrikai képviselőitől

- nagykövetektől és katonai attaséktól.

A diplomáciai frontvonal az egyik legfontosabb frontvonal, ahol mindenkinek a lehető leghatékonyabban kell dolgoznia, hogy segítse a hadsereget. A diplomáciai fronton mindenkinek ugyanúgy kell dolgoznia, mint a védőknek a csatatéren - mondta Volodimir Zelenszkij.

Visszapattant a rubel árfolyama

Az orosz rubel árfolyama a globális szankciók hatására átélt drámai zuhanást követően a háború kezdetekor elért szint közelébe emelkedett - írja a BBC.

Szerdán 85 rubelt kellett adni 1 amerikai dollárért, ami közel azonos a február 24-i árfolyammal. Március 7-én, amikor a Biden-kormány bejelentette az orosz olaj- és gázimport betiltását, 1 dollár 150 rubelt ért.

Oroszország kénytelen volt szigorú pénzügyi intézkedéseket bevezetni a rubel megmentése érdekében, beleértve a kamatlábak 20%-ra történő emelését és a tőkeszabályozás bevezetését azon oroszok esetében, akik azt remélik, hogy dollárra vagy euróra válthatják nemzeti valutájukat. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az orosz jegybank kockázatot vállal a kamatemelésekkel, ami végül arra kényszerítheti az oroszokat, hogy megkerüljék a tőkeszabályozást és kisebb összegű valutát mozgassanak.