Volodimir Zelenszkij ukrán elnök északai videóüzenetében beszámolt arról, hogy csütörtökön Kijevben fogadta a spanyol és a dán miniszterelnököt. Rajtuk keresztük kérte az összes többi európai demokráciát, hogy erősítsék meg a háború miatti szankciókat.
Vezessék be a teljes olajembargót, válasszák le Oroszország teljes bankrendszerét a globális pénzügyi rendszerről és segítsenek bíróság elé állítani mindazokat, akik ukránok elleni háborús bűnökbet követtek el.
Dánia miniszterelnöke kijelentette, hogy kész támogatni Ukrajna háború utáni újjáépítésének programját, különös tekintettel Mikolajiv újjáépítésére és fejlesztésére, valamint Ukrajna hajóépítő iparára.
Az ukrán elnök videókapcsolaton keresztül felszólalt a portugál parlamentben is. Ez volt a 26. beszéd, amit partnerország parlamentjéhez intézett. Úgy értékelt, hogy ezek a felszólalások közelebbé viszik az Ukrajnának nyújtott segítségről szóló döntéseket, és segítenek közvetlen érzelmi kapcsolatot kialakítani az ukrajnai helyzet és a partnerországok politikai elitje között.
A Világbank rendkívüli tavaszi ülésszakának résztvevőihez is beszélt Volodimir Zelenszkij, ahol a nemzetközi pénzintézetek vezetőitől és a vezető államok pénzügyminisztereitől kért közvetlen anyagi támogatást Ukrajna számára.
Az Egyesült Államok eközben új támogatási csomagot jelentett be, benne tüzérségi eszközökkel, lövedékekkel és drónokkal, amire Ukrajna nagyon számított. Zelenszkij úgy fogalmazott: hálás minden eddigi támogatásért, és a fegyverszállítások további felgyorsítását kérte a mihamarabbi béke érdekében.
A Világbank korai becslései szerint az ukrajnai épületekben és infrastruktúrában a háború által okozott fizikai kár elérte a 60 milliárd dollárt. A becslés nem tartalmazza a háború növekvő gazdasági költségeit. Az összeg a háború előrehaladtával tovább fog emelkedni – mondta David Malpass, a Világbank elnöke.
Ukrajnának havi 7 milliárd dollárra van szüksége a jelenlegi gazdasági veszteségek pótlására, és "több százmilliárd dollárra, hogy mindezt később újjáépítse".
Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében úgy fogalmazott: Ukrajna déli és keleti részén a megszállók továbbra is mindent megtesznek azért, hogy legalább néhány győzelemről legyen okuk beszélni. Zászlóaljakat vonnak össze és még a mozgósítást is megpróbálják elindítani Ukrajna megszállt vidékein.
"E lépések egyike sem segít Oroszországnak az államunk elleni háborúban. Csak késleltethetik az elkerülhetetlent – azt az időt, amikor a betolakodóknak el kell hagyniuk területünket. Különösen Mariupolt. Egy város, amely
továbbra is ellenáll Oroszországnak. Mindannak ellenére, amit a megszállók mondanak."
Az ukrán elnök azt nem részletezte, hogy hol és milyen szinten tartják magukat az ukrán erők Mariupolnál.
Kijevből azzal vádolják az orosz erőket, hogy bunkerromboló bombákat használnak, miközben civilek százai vannak a mariupoli Azovstal acélmű épületei alatt. Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov-ezred parancsnok-helyettese a BBC-nek adott interjújában azt állította, hogy az oroszok hadihajókról lőtték az acélgyárat.
"Azovstal területén az összes épület gyakorlatilag megsemmisült. Nehézbombákat dobnak le, bunkerromboló bombákat, amelyek hatalmas pusztítást okoznak. Vannak sebesültek és halottak a bunkerekben. Több civil továbbra is az összeomlott épületek alatt rekedt" – mondta Palamar, aki szerint a civilek külön helyeken tartózkodtak, távol a harcosoktól. A pincékben voltak, egyenként 80-100 emberrel, de nem tudni, hogy összesen hány civil volt, mivel néhány épület megsemmisült, és a harcosok nem tudták elérni őket az ágyúzások miatt.
Egyes bunkerek bejáratait olyan betonlapok zárták el, amelyeket csak nehézgépek tudtak mozgatni – mondta. "Tartjuk a kapcsolatot azokkal a civilekkel, akik olyan helyeken tartózkodnak, ahova eljuthatunk. Tudjuk, hogy három hónapos kisgyerekek is vannak ott" – mondta.
Zelenszkij elnök arra kérte Herszon és Zaporizzsja régiók lakosait, hogy legyenek nagyon óvatosak azzal kapcsolatban, hogy milyen információkat adnak meg a betolakodóknak. "Akit arra kérnek, hogy töltsön ki néhány kérdőívet, hagyja valahol az útlevéladatait, akkor tudnia kell - ez nem segít." Ukrán információk szerint az összeírás célja, hogy az így megszerzett adatokkal meghamisítsák a leendő népszavazást, ha Moszkva úgy döntene, hogy így akarná legitimálni a területek elcsatolását.
Az ukrán államfő szerint ha valaki új annektálást akar, az csak újabb, erőteljes szankciókat vonhat maga után Oroszország ellen, olyan szegénységbe taszítva az országot, amilyenben Oroszországnak nem volt része az 1917-es polgárháború óta.
Volodimir Zelenszkij azt mondta, továbbra is reménykedik a békében, még azután is, hogy Moszkva ezen a hétvégén elutasította az ortodox keresztény húsvéti időszakban javasolt fegyverszünetet.
Oroszország a hét elején elutasított egy hasonló kérést, miután Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára húsvét vasárnapig fegyverszünetre szólított fel, hogy lehetővé tegye a humanitárius segélyek kiszállítását és a háborús övezetből menekülni próbáló civilek biztonságos áthaladását.