344 embert menekítettek ki Mariupolból
Szerdán sikerrel befejeződött az ukrán evakuálási művelet második szakasza Mariupolnál. Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében jelentette be, hogy
344 embert mentettek ki a városból és külvárosaiból, őket buszokkal szállítják Zaporizzsjába.
Az ukrán elnök reméli, hogy a tárgyalások hatására újabb civileket sikerül kimenekíteni a városból és az Azovstal acélműből.
Nők és gyerekek is vannak még az ostromlott területen.
"Az ukrán fél kész biztosítani az evakuáláshoz szükséges tűzszünetet. Időbe telik, hogy az embereket kiemeljük a pincékből, a földalatti menedékekből. A jelenlegi körülmények között ugyanis nem tudunk speciális eszközöket használni a törmelék eltakarítására. Minden kézzel történik" - mondta Zelenszkij.
Oroszország tűzszünetet jelentett be csütörtöktők, hogy lehetőség legyen az Azovstal acélműben rekedt körülbelül 200 civil kimentésére. Az orosz hadsereg tájékoztatása szerint az acélműből kivezető útvonalak moszkvai idő szerint 05:00 és 15:00 óra között nyitnak majd május 5-én, 6-án és 7-én. Ez idő alatt
az orosz erők beszüntetik harci tevékenységüket,
és biztonságos távolságba vonják vissza az egységeiket – közölte a hadsereg egy internetes bejegyzésében.
Oroszország korábbi tűzszünet-ígéreteinek jelentős részét nem tartotta meg.
Az AP hírügynökség új elemzése szerint az eddig becsült 300 helyett több mint 600 ember halt meg, amikor Oroszország márciusban bombázta a mariupoli drámaszínházat. Az AP 23 olyan emberrel készített mélyinterjút, akik ismerik a színház óvóhelyként való használatát, maguk is jelen voltak a támadáskor vagy részt vettek a mentési munkálatokban.
A feltételezések szerint ez a támadás követelte a legtöbb emberéletet egyetlen csapásban az invázió kezdete óta.
Az orosz csapatok hetekig ostromolták és bombázták Mariupolt, amely kulcsfontosságú Moszkva ukrajnai hadjáratában. A város teljes ellenőrzése szárazföldi hidat jelentene Oroszországból a Donbász régió szeparatisták által birtokolt részein keresztül egészen a Krím-félszigetig, amelyet Oroszország 2014-ben annektált.
Az Egyesült Államok olyan hírszerzési információkat szolgáltatott Ukrajnának, amelyek segítettek az ukrán erőknek kiiktatni több orosz tábornokot – jelentette szerdán a New York Times magas rangú amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.
Washington állítólag részletes információkat közölt Ukrajnával az orosz csapatok várható mozgásáról, valamint az orosz mobil katonai főhadiszállás helyéről és egyéb részletekről, Ukrajna pedig saját hírszerzési adataival egyesítette a segítséget, hogy tüzérségi csapásokat és egyéb olyan támadásokat hajtson végre, amelyekben orosz tisztek haltak meg.
Ukrán tisztviselők azt mondták, hogy
körülbelül 12 orosz tábornokot öltek meg a csatatéren.
Azt nem voltak hajlandóak pontosítani, hogy hány tábornokot öltek meg az Egyesült Államok segítségével.
Svédország biztosítékot kapott az Egyesült Államoktól, hogy támogatást kap arra az időszakra, amíg a szövetség 30 országa elbírálja a NATO csatlakozási kérelmét – mondta Ann Linde svéd külügyminiszter Washingtonban.
Svédország és a szomszédos Finnország a hidegháború alatt kimaradt a NATO-ból, de a Krím 2014-es annektálása és Oroszország ukrajnai inváziója arra késztette az országokat, hogy újragondolják biztonságpolitikájukat, és egyre valószínűbbnek tűnik a NATO-tagság. Mindkét ország aggódik amiatt, hogy sebezhetővé válnak a jelentkezési folyamat során, amely akár egy évig is eltarthat, amíg a NATO összes tagja jóváhagyja azt.
Az orosz hadsereg helikoptere megsértette Finnország légterét – közölte a finn védelmi minisztérium. "Egy orosz Mi-17-es helikopter körülbelül 4-5 kilométeres mélységig hatolt be a finn légtérbe" - mondta a minisztérium szóvivője az AFP-nek. Az incidens szerdán történt, délelőtt 10:40-kor.
Idén ez a második orosz légtérsértés Finnországban. Az orosz hadsereg polgári szállítógépe április 8-án lépett be rövid időre a finn légtérbe.