Nagyot fordult a világ: a magyart másolja a norvég kormány

Oslo, 2022. február 24. Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök (k), Odd Roger Enoksen norvég védelmi miniszter (b) és Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter sajtóértekezletet tart az ukrajnai helyzetről Oslóban 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. MTI/EPA/NTB/Heiko Junge

A háború, az infláció és az energiaválság miatt megterhelő időszak elé néz Európa, és benne Norvégia – véli Jonas Gahr Støre norvég kormányfő. A Mediaworks Hírcentrumának összefoglalója szerint a miniszterelnök bejelentette: elsődleges, hogy a háztartások kedvező feltételekkel férjenek hozzá az energiához, ezért a kormány rezsicsökkentést hajt végre, miközben a hitelkamatokat is ráncba szedné. Ezeket az intézkedéseket Magyarország már bevezette, másképpen mondva: Norvégia a magyar útra lépett.

Hosszú véleménycikkben elemzi a norvég miniszterelnök a skandináv országra és Európára váró időszakot. Jonas Gahr Støre hétfőn a közmédia oldalán megjelent írása szerint – melyet a Mediaworks Hírcentruma szemlézett – az ősz és a tél megterhelő lesz mindenki számára, amire fel kell készülni. Az ukrajnai háború nem ér véget egyhamar, Európa pedig energiaválsággal szembesül, amit magas infláció kísér. Ugyan jelenleg még erős növekedési pályán van a norvég gazdaság, de fel kell készülni a válságosabb időkre. A baloldali miniszterelnök szerint a biztonságos pénzgazdálkodás a legfontosabb, amit kormánya megvalósíthat – az elmúlt idők válságaival szemben most nem többet, hanem kevesebbet fog költeni az állam, amit a kiadások és beruházások visszafogásával ér el.

Írásában ugyanakkor hangsúlyozta:

elsődleges fontosságú, hogy a háztartások kedvező feltételekkel férjenek hozzá az energiához.

Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök Forrás: MTI/EPA/NTB/Heiko Junge

A magas energiaárak Norvégiát is sújtják, különösen az ország déli részén, ahol leginkább nőttek a tarifák, ezért a kormány – a költségvetési kiadások mérséklése mellett – rezsicsökkentést visz végbe. Az állam abban az esetben, ha az áram ára meghaladja a 70 őre kilowattóránkénti tarifát (ami 27 forintnak felel meg), az efölötti rész 80, téli hónapokban 90 százalékát a közkassza állja. – A villamosenergia-költségek nagy súllyal terhelik a háztartások költségvetését, és az áramtámogatási rendszer közvetlenül tehermentesíti az embereket – fogalmazott Støre. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a lakosságot érintő hitelkamatok ne emelkedjenek a kelleténél nagyobb mértékben, aminek érdekében a kormány intézkedéseket vezet be.

A miniszterelnök kitért a július eleji, szakszervezetek által kezdeményezett olaj- és gázkitermelők munkabeszüntetésére, ami nagy visszhangot váltott ki az országban, és megszólaltatta a vészcsengőt több más európai államban is.

Norvégia adja Németország gázfelhasználásának 30 százalékát, az Egyesült Királyságénak 40 százalékát, ezért érthető, hogy a bizonytalan orosz ellátás mellett a norvég gáz fontossága tovább erősödik. A miniszterelnök szerint a norvég jólét alapja a kereskedés a nagy, elsősorban európai piacokkal, így a szomszédos államok biztonsága Norvégiának is biztonságot jelent, mivel az ország gazdasága nyitott és szorosan összefonódik a környező államokéival. A sztrájkot a kormány a kötelező bértábla bevezetésével letörte, ugyanis Jonas Gahr Støre szerint, ha a norvég gázkitermelés a felére esne, akkor az több országban is az energiaellátás biztonságát veszélyeztetné, és mély válságot okozna a régióban.