Észak-Korea ragaszkodik ahhoz, hogy atomfegyverei kizárólag védelmi célokat szolgálnak, és többször hangsúlyozta, hogy joga van fegyveres erőinek fejlesztésére.
Avril Haines DNI irodája csütörtökön új nemzeti hírszerzési közleményt adott ki, amely több lehetséges észak-koreai lépést is megvizsgál, amelyeket Észak-Korea mostantól egészen 2030-ig esélyesen megtehet. Bár a tisztviselők nagyon valószínűtlennek tartották egy teljes körű nukleáris csapás esélyét, azzal érveltek, hogy Phenjan kihasználná robbanófejeit, hogy különböző államokat fenyegessen.
Úgy ítéljük meg, hogy 2030-ig Kim Dzsongun nagy valószínűséggel továbbra is a kényszerítés stratégiáját fogja követni, beleértve a nem nukleáris halálos támadásokat is, amelyek célja, hogy előmozdítsa Észak-Korea céljait, azaz megfélemlítse szomszédait, engedményeket érjen el, és megerősítse a rezsim katonai hitelét belföldön
─ áll az értékelésben.
A jelentés a továbbiakban arra is kitért, hogy Észak-Korea biztos abban, hogy az ilyen „kényszerítés" különböző előnyökkel járhat politikai, gazdasági és katonai téren, de nem részletezte, hogy Észak-Korea milyen célokat akarhat elérni.
Bár Washington továbbra is felszólítja Phenjant, hogy mondjon le atomfegyvereiről, az ország elutasította ezt a követelést, mivel az számára nem járható út. Tavaly Kim Dzsongun észak-koreai vezető aláírt egy törvényt, amelyben kijelentette, hogy Észak-Korea atomfegyveres állam, és „soha nem mond le" bombáiról, hozzátéve, hogy a lépés „visszafordíthatatlan".
Míg korábban Észak-Korea azt nyilatkozta, hogy csak szélsőséges körülmények között fontolná meg a nukleáris fegyverek használatát, a 2022-es törvény némileg lazított ezen a politikán, és
engedélyezte a legfelsőbb vezetése elleni támadások nukleáris megtorlását.
Amerikai tisztviselők többször is figyelmeztettek a jövőbeni észak-koreai atomkísérletekre, és az elmúlt évben többször is megjósolták, hogy a kommunista ország kísérletet fog végrehajtani. Ezek az előrejelzések még nem váltak valóra, de Phenjan az elmúlt hónapokban több fegyvertesztet hajtott végre, köztük több interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) is kilőtt. A fegyvertesztekre az Egyesült Államok és Dél-Korea rendszeres közös hadgyakorlatai közepette került sor, amelyeket Észak-Korea „inváziós próbálkozásként" ítélt el.