A brüsszeli kötelező migránskvóta óriási káoszt és válságot okoz

Migránsok egy rendőrsorfal előtt a görög Leszbosz szigetén

Brüsszel azért erőltette a kötelező migránskvóta bevezetését, mert tudták, hogy a soros magyar és lengyel elnökség ideje alatt esélyük sem lenne ezt a döntést keresztülvinni, ugyanakkor a tervezet nem nyújt megoldást a legégetőbb problémákra, mert nem tudjuk, mi lesz azokkal az illegális migránsokkal, akik már itt vannak vagy majd ide érkeznek, és egyre nehezebb integrálni őket – mondta az Origónak adott interjúban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a brüsszeli kötelező migránskvóta bevezetése kapcsán. Az igazgató, aki az elmúlt fél évben Amerikában kutatta a migráció hátterét, kifejtette, hogy Brüsszel tervében sok a megválaszolatlan kérdés, és a szudáni helyzet miatt jelenleg kétmillió ember vár arra, hogy útnak induljon, részben Európába. Hozzátette: ez a döntés tulajdonképpen egy újabb meghívólevél, amely tovább fogja rontani az egyébként sem jó helyzetet, az illegális migráció ugyanis fokozódni fog, ahogyan a migránsokhoz köthető erőszakos bűncselekmények is. Az igazgató azt is kifejtette, mi az alapvető különbség Donald Trump és Joe Biden amerikai elnökök migrációs politikájában.

A kötelező migránskvóta elfogadása hogyan befolyásolja majd Európa jövőjét? Várható-e, hogy ez a döntés ösztönzi majd az illegális migrációt?

A kérdés megválaszolásához érdemes rögzíteni, mik az esélyek a brüsszeli tervezet elfogadása kapcsán.

Brüsszel azért erőltette most ennyire a kvóta bevezetését, mert egyrészt ez az aktuális svéd elnökség egyik prioritása, másrészt pedig jövőre EP-választás lesz, így az Európai Bizottság – amely 2020-ban már a migrációs és menekültügyi paktummal próbált egy új lökést adni ennek a folyamatnak –, elvárta ezt a döntést.

Hamarosan megkezdi munkáját a spanyol soros elnökség, de a spanyoloknál hamarosan választások lesznek, így kérdés, hogy hatalmon tudnak-e maradni a szocialisták. A spanyolok után a belgákon a sor, ami után letelik az idő arra, hogy keresztülvigyék ezt a kvótát, és szinte biztosra vehető, hogy ez meg fog rekedni.

Azért ilyen nagy a kapkodás, mert Belgium után Magyarország és Lengyelország lesz a soros elnök, amely országok biztosan nem vitték volna keresztül ezt a kvótadöntést.

Rendőrök a magyar oldalon (háttérben), illegális bevándorlók a régi Horgos-Röszke határátkelőhelynél, a magyar-szerb határ szerbiai oldalán 2015. szeptember 15-én Fotó: Polyák Attila - Origo

A tervezet továbbra sem ad választ a legfontosabb és legégetőbb problémákra. Nevezetesen például arra, hogy mit fog csinálni Európa a folyamat végén? Nem tudjuk, mit fogunk csinálni azokkal az emberekkel, akik elérik Európát, és integrálni kellene őket, mivel a hazatoloncolások alapvetően most sem működnek. Ráadásul nincs olyan érdemi elrettentő elem, amely arra kényszerítené az útnak indulókat, hogy kétszer is meggondolják, elindulnak-e Európa felé. Ez a csomag ebben a formában nem fogja tudni megakadályozni azt, hogy továbbra is százezrek induljanak meg Európa felé évente, és ha elérték az EU határait, akkor viszonylag egyszerűen vissza lehessen vinni őket a kiindulási országukba, vagy más harmadik országba.

Milyen most az illegális migrációs helyzet a világban? Hol a legrosszabb a helyzet, és várható-e, hogy tömegek indulnak útnak? Kérdezem mindezt azért, mert jelenleg a szudáni helyzet is meglehetősen aggasztó képet mutat.

A helyzet rendkívül aggasztó, és egyre csak romlik.

2016 óta nem volt ekkora érkezésszám Európában, mint tavaly; több mint 330 000 illegális határátlépés, és azóta is csak romlanak az adatok. A tavalyi év azonos időszakához képest harminc százalékkal magasabb az illegális határátlépések száma.

A szudáni válság valóban nagyon fontos, mert Szudánból pillanatokon belül több százezer menekült fog útnak indulni, és látszódik, hogy abban a térségben a környező államok – Etiópia, Egyiptom, Dél-Szudán –, már nem tudnak több embert befogadni. Ezeknek a menekülteknek a nagy része még Szudánban tartózkodik (közel kétmillió fő), de az egyiptomiak már most elkezdték leállítani a befogadásokat, mert egyszerűen nem bírnak a hatalmas tömegekkel.

Csak Egyiptomba eddig 200 ezer ember érkezett, és ez is jól mutatja, hogy ha Európa nem segíti ezeket az országokat helyben, akkor az beláthatatlan következményeket fog okozni a jövőben.

A harcok elől északra menekülő szudániak a holmijukat viszik, miután az Abu Szimbel-i határátkelőnél beléptek Egyiptomba 2023. május 18-án. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a fegyveres konfliktus április 15-i kezdete óta 84 ezer szudáni keresett menedéket Egyiptomban. Az ENSZ 200 ezerre becsüli az utóbbi egy hónapban külföldre menekülő szudániak számát Forrás: MTI/EPA/Háled El-Fiki

Egyiptomban most 9 millió külföldi van, részben legális, részben illegális migráns, részben menekült, amely óriási szám. 2021-hez képest 3 millióval többen választották Egyiptomot, részben az élelmezési válság, az aszály, és részben a Covid okozta gazdasági nehézségek miatt, annak utóhatásaként. Kairó nem fog tudni befogadni még újabb milliókat, és a helyzetet az is jól jellemzi, hogy ha valaki Szudánból Dél-Szudánba menekül, amely gyakorlatilag egy bukott állam, nem fog sokáig ott maradni. Szudánnak is van egy elég markáns középosztálya, főként ők indulnak útnak, mert van rá anyagi forrásuk.

Ami külön érdekesség, és erről a brüsszeli csomag sem tesz említést, hogy kik indulnak útnak valójában. Nagyon erős az a narratíva, miszerint a szegények, az üldözöttek és a nehéz sorsúak indulnak el alapvetően, de ez nem igaz. A legszegényebbeknek nincs 5-10 ezer eurójuk arra, hogy eljussanak Európába. Alapvetően a középosztály indul útnak, ahogyan már említettem, ők megoldják, hogy szerezzenek pénzt az utazáshoz. Ezért is lenne fontos, hogy helyben segítsük ezeket az országokat, hogy valóban a leginkább rászoruló személyeket érhessük el.

Az a tény, hogy annak az országnak, amely nem fogad be elég illegális bevándorlót, 20 ezer eurót kell fizetnie migránsonként, pazarlás, mert arra folyik el majd a pénz, hogy egy importált problémát próbáljon megoldani az EU már Európában egy ember esetén, miközben ezzel az összeggel tucatnyi embert is el lehetne látni a konfliktus térségében, helyben.

Az pedig elgondolkodtató Brüsszel terve kapcsán – és ezt a lengyelek vetették fel –, hogy az ukrajnai menekültekre, akik tényleg egy háborús övezetből jönnek át az Unió tagállamainak területére (az első biztonságos országok területére), kapnak fejenként 200 euró támogatást, miközben a több országon átkelő illegális migránsokra pedig 20 ezer eurót kellene rászánni a közös csomagból? Tulajdonképpen merre lejt akkor ez a pálya?

Van-e összefüggés az egyre erőszakosabb illegális migránsok által elkövetett bűncselekmények és az illegális bevándorlás fokozódása között?

Azt figyelembe kell venni, hogy az érkezők zöme fiatal, életerős férfi, akiknek statisztikailag és szociológiailag is sokkal magasabb a bűnelkövetési rátájuk, mint például az 50-60 éves idős asszonyoknak. Ráadásul még két szempontot érdemes megnézni. Az egyik, hogy még akkor is, ha ezek az emberek nem háborús környezetből jönnek, az út folyamán nagyon sokszor traumatizálódnak. Ha veszünk egy illegális migránst, aki elindul Guineából, ahol nincs polgárháború, keresztüljut Líbián, ahol az embercsempészek abuzálják, esetleg fegyveres harcra kényszerítik őt, hogy így szerezzenek pénzt arra, hogy áthozzák őt Európába, ez mind traumatizáló hatást fog kiváltani nála, holott előtte lehet, hogy semmi baja nem volt. Ezért sem érdemes erőltetni tehát ezt az illegális utazást, és lenne fontos a helyben való segítés.

Migránsok egy rendőrsorfal előtt a görög Leszbosz szigetén Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Emiatt látunk sokkal több erőszakos esetet, mint az adott befogadó társadalmakban. Ráadásul a svéd példán is látjuk – bármennyire is próbálják ezt a svéd progresszívek tagadni –, hogy

bizonyos országokból, például a Szomáliából érkezőknél különösen megfigyelhető az, hogy nincs az államiságnak hagyománya, ők szektariánus társadalomként működnek tovább a befogadó államban. Tehát klánok vannak, és a migránsok ezek felé lojálisak, nem az állam, vagy valamilyen nemzeti identitás felé, mert ennek kereteit egy összeomlott államban nem tapasztalhatták meg.

Éppen ezért a Svédországba érkező migránsok sem azt fogják nézni, hogy mit kell tenniük azért, hogy ők jó svéd állampolgárok legyenek és minél jobban integrálódjanak, hanem azt, hogyan tudnak integrálódni az ottani szomáli klánba, amely befogadja őket.

Sokszor látunk klánalapú bűnözői hálózatokat Európában, amik egyébként a legnagyobb akadályai az integrációnak,

mert nyilván ezek a klánok nem akarják majd, hogy az a lojalitás, amelyet hoznak a migránsok, a klánalapú lojalitás, az állam felé forduljon, mert akkor például tanúk lesznek arra, hogy a szomáli klán például drogot árul az utcán. Jól mutatják ezt a malmői és göteborgi esetek, amikor teljesen nyilvánvaló volt, hogy lövöldözés volt az utcán, és barikádokat is emeltek a rivális banda tagjai, de meglepő módon egyetlen szemtanút sem talált a rendőrség, aki elmondta volna, mi történt, mert a klánalapú lojalitás erősebb volt, plusz féltek a retorziótól, a svéd állam pedig nem tudja megvédeni ezeket az embereket.

Marsai Viktor kutatási igazgató szerint az Atlanti-óceán mindkét partján óriási illegális migrációs válság van Fotó: Polyák Attila - Origo

Ön az elmúlt fél évet külföldön töltötte, és a migráció hátterét kutatta. Milyen eredményekkel, tapasztalatokkal tért haza?

A Hungary Foundation ösztöndíjával töltöttem el fél évet Washingtonban, a Center for Immigration Studies nevű think thanknél, és alapvetően azt hasonlítottam össze, hogy az úgynevezett kapuőr államok, mint Törökország vagy Marokkó, Amerika esetében Mexikó, miként tudják csökkenteni az illegális érkezésszámokat, és mi az, amiben Európa előrébb tart ebben a folyamatban, milyen a helyzet az Egyesült Államokban. Jelenleg ugyanis azt látjuk, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján óriási illegális migrációs válság van, és ez nagyrészt policy orientációjú.

Migránsok a texasi Del Rióban Forrás: AFP/Paul Ratje

Vagyis teljesen egyértelműen látszódik, hogy

Donald Trump elnöksége alatt jóval kisebb számban indultak útnak a migránsok az USA felé, amikor viszont Joe Biden adminisztrációja meghirdette egy nagy erős narratívával az emberi jogokra hivatkozva, hogy szabad az út, azóta toronymagasan rekordokat döntenek a migrációs számok.